Biblia Hungarica Philologica

Fülszöveg

Az Országos Széchényi Könyvtár három dísztermében volt látható 2008. november 21. és 2009. március 29. között a Biblia Sacra Hungarica. A könyv, „mely örök életet ád" elnevezésű kiállítás, amely a Biblia Éve alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Bibliatársulat és az Egyházi Könyvtárak Egyesülete segítségével valósult meg. A tárlat a Biblia magyarországi befogadás-történetének ezer évét kívánta bemutatni. A felélénkülő érdeklődést kihasználva a Széchényi Könyvtár vezetése egy tudományos konferenciával igyekezett dokumentálni és megerősíteni az esemény hatását. Erre Biblia Hungarica Philologica címmel 2009. január 30-án került sor. A konferencia előadásait közreadó tanulmánykötet főként olyan témákat tárgyal, amelyekről eddig kevesebb szó esett a tudományos kutatásokban, mint például a Biblia és liturgia kapcsolata vagy Heltai Gáspár bibliakiadási vállalkozása. Áttekinti a XVIII. századi evangélikus fordításokat és a katolikus kiadási terveket. Foglalkozik a hazai román... Tovább

Fülszöveg

Az Országos Széchényi Könyvtár három dísztermében volt látható 2008. november 21. és 2009. március 29. között a Biblia Sacra Hungarica. A könyv, „mely örök életet ád" elnevezésű kiállítás, amely a Biblia Éve alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Bibliatársulat és az Egyházi Könyvtárak Egyesülete segítségével valósult meg. A tárlat a Biblia magyarországi befogadás-történetének ezer évét kívánta bemutatni. A felélénkülő érdeklődést kihasználva a Széchényi Könyvtár vezetése egy tudományos konferenciával igyekezett dokumentálni és megerősíteni az esemény hatását. Erre Biblia Hungarica Philologica címmel 2009. január 30-án került sor. A konferencia előadásait közreadó tanulmánykötet főként olyan témákat tárgyal, amelyekről eddig kevesebb szó esett a tudományos kutatásokban, mint például a Biblia és liturgia kapcsolata vagy Heltai Gáspár bibliakiadási vállalkozása. Áttekinti a XVIII. századi evangélikus fordításokat és a katolikus kiadási terveket. Foglalkozik a hazai román és szlovák nyelvű bibliák történetével, illetve a Szentírás és más műfajok, az imádságoskönyvek és hitviták kapcsolatával. Jutott hely természetesen a korábban behatóan kutatott témák - Sylvester János Új Testamentuma, a Vizsolyi Biblia és annak Szenei Molnár Albert általi kiadásai - újabb kutatási eredményeinek közlésére is.
A kötet mindezzel jól reprezentálja a Biblia művelődéstörténeti szerepére, hatására irányuló eddigi hazai kutatásokat, és segít kijelölni néhány olyan új irányt és témát, amelyben lehetséges és érdemes tovább haladni. Vissza