Bevezetés az új nemzetközi jogba

Tartalom

ELŐSZÓ
1. §. A nemzetközi jog fogalma, feloszlása és forrásai 8
2, §. A nemzetközi jog tudománya 14
I. A nemzetközi jog fejlődése 14
II, A nemzetközi jog tudományos művelésének előfeltételei 23
III. Az állami és államközi jog viszonya 30
1. A monista irányzat 31
2. Az állami és államközi jog két külön jogrendszer 36
I. RÉSZ.
ELSŐ FEJEZET,
3. §. A nemzetközi hatalom.
I. A nemzetközi jog normáinak természete 45
II. Az államközi organizáció. - Népszövetségi mozgalmak 49
III. A Nemzetek Szövetsége 51
IV. A Nemzetek Szövetségének jogi természete 68
V. A nemzetközi hatalom tagozódása 71
1. Nemzetközi parlament 71
2. Állandó Nemzetközi Bíróság 72
3. Nemzetközi végrehajtói hatalom 74
MÁSODIK FEJEZET.
4, §, A nemzetközi jog alanyai,
I. Az államok, mint a nemzetközi jog alanyai 74
II. Az összetett államok vagy államkapcsolatok mint a nemzetközi jog alanyai 74
II/a. A pápa nemzetközi jogalanyisága 78
III. Az államok keletkezése és megszűnése 81
IV. Az állami szuverénitás tana a régi nemzetközi jogban 83
V. Az állami szuverénitás korlátai 88
1. A félszuverénitás 88
2. Az állandó semlegesség 89
3. Nemzetközi gyámság bizonyos gyarmatok és területek felett 94
VI. Az állami szuvcrénitás tana az új nemzetközi jogban 96
VII. Az államok alapjogai 106
1. Jog az önfentartásra 106
2. Jog a függetlenségre 107
3. Jog az egyenlőjoguságra 112
4. Jog a nemzetközi érintkezésre 114
5. Jog a tiszteletre 114
VIII. Az államhatalom megnyilvánulása befelé 114
IX. Az államterületi felségjog korlátozása. A nemzetközi kisebbségek
védelme 116
X. Az államterület 124
XI. Az államterület változásai. - Nemzetközi tulajdonszerzés 128
XII. Az állampolgárság nemzetközi jogi jelentősége 135
II. RÉSZ.
Az államok egymásközti viszonyai békében.
ELSŐ FEJEZET.
5. §. A nemzetközi forgalom szervei.
I. Az államok képviselői 138
1. Az államfőik 138
2. A külügyminiszterek 139
3. A követek 140
4. A konzulok 145
5. A külön megbízottak 148
II. A nemzetközi forgalom egyéb szervei 148
1. A nemzetközi uniók 148
2. A nemzetközi bizottságok 150
3. Kongresszusok és konferenciák 151
4. Nemzetközi bíróságok 152
MÁSODIK FEJEZET
6. §. Nemzetközi szerződések.
I. A nemzetközi szerződések érvényessége 155
1. A Páris környéki békeszerződések 157
2. A revízió kérdése 159
II. A nemzetközi szerződések biztosítékai és megszűnése 160
III. Nemzetközi kötelmek keletkezése nemzetközi deliktumból 162
IV. A nemzetközi szerződések nemei 163
A) Politikai szerződések 163
B) Szociális szerződések 165
1. A tengeren, nemzetközi folyamokon és csatornán való szabad hajózásra vonatkozó szerződések 16o
2. Kereskedelmi szerződések 169
3. Érem-, mérték- és súlyegység nemzetközi szabályozása 170
4. A mezőgazdasági érdek védelmét szolgáló szerződések 170
5. Vasúti, posta- és távíróügyi szerződések 171
6. Magánjogi szerződések 172
7. Büntetőjogi és kiadatási szerződések 174
8. Közegészségügyi szerződések 176
9. Vallási, erkölcsi, humanitárius és tudományos érdekek
védelmét szolgáló szerződések 177
III. RÉSZ,
Az államok egymásközti viszonyai nemzetközi viszályok esetén.
ELSŐ FEJEZET.
I. A nemzetközi viszályok elintézésének békés eszközei 185
1. A közvetítés / 185
2. Nemzetközi vizsgáló bizottságok 187
3. Az Állandó Választott Nemzetközi Bíróság 189
IV. RÉSZ.
A háború nemzetközi joga.
ELSŐ FEJEZET.
A nemzetközi viszályban levő államok jogviszonyai.
I. A háború fogalma és fejlődése 200
II. A háborúviselés joga az új nemzetközi jog szerint 205
III. A háború alanyai és felosztása 209
IV. A nemzetközi viszályok elintézésének kényszereszközei 211
V. A hadijog 213
VI. A háború kezdete 214
VII. A hadiállapot hatásai 214
VIII. A háború befejezése 216
MÁSODIK FEJEZET.
A szárazföldi háború.
1. Színtere és alanyai 217
2. A hadifoglyok 218
3. Betegek és sebesültek 221
4. Parlamentairek 224
5. Kémek - 224
6. Hadieszközök 225
7. A hadimegszállás jogi következményei 228
8. A hadviselő felek szerződései 230
HARMADIK FEJEZET,
A tengeri háború.
1. Színtere és alanyai 231
2. Betegek és sebesültek 232
3. Hadieszközök 234
4. Magántulajdon a tengeri háborúban 237
NEGYEDIK FEJEZET.
A semleges államok jogviszonyai.
I. A semlegesség fogalma 241
II. A semleges államok jogai és kötelességei 242
A) Szárazföldi háborúban 242
B) Tengeri háborúban 243
III. A semleges államok kereskedelme 245
Zárószó 247
FÜGGELÉK.
A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya 255
A Locarnoi Egyezmények 271
A Kellog-paktum 304

Témakörök