Előszó a negyedik kiadáshoz | 11 |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 12 |
Előszó a második kiadáshoz | 13 |
Köszönetnyilvánítás | 15 |
Az öröklődés alapjai | |
A chromosomák és a gének | 16 |
A chromosomák a somatikus sejtosztódásban, a reductiós sejtosztódásban és a megtermékenyítésben | 18 |
Az emberek közötti különbségek: a gének mint meghatározó tényezők | 20 |
Dominans öröklődés | |
Példa az egyszerű dominans öröklődésmenetű defectusokra | 22 |
Néhány fontos genetikai alapfogalom | 24 |
Az anonychia öröklődése | 25 |
Az anonychiás családfa, a családfában használt symbolumok magyarázatával | 28 |
Csak egy szülőtől történő öröklődés | 30 |
A várt 1 : 1 aránytól való eltérés próbája | 31 |
Az egyszerű dominans öröklődés jellegzetessége | 32 |
Példák a sok generation keresztül megszakítás nélkül tartó öröklődésre | 34 |
A mutatio - új gének keletkezése | 40 |
A mutatio- és az eliminatio-ráta közötti egyensúly | 43 |
A késői életkorban manifestálódó súlyos dominans defectusok fennmaradása | 47 |
Mi történik, ha két jelleghordozó házasságából utódok származnak | 51 |
Két beteg személy közötti keresztezés | 53 |
További keresztezési typusok dominans gén esetében | 54 |
A recessiv öröklődés | |
Egy recessiv rendellenesség - az albinismus | 56 |
A recessiv öröklődés két szülőtől történő öröklődés | 56 |
Az albinók nagy többsége külső megjelenésre normális szülőktől származik | 57 |
A kedvezőtlen hatású recessív gének eloszlása a piopulatióban | 58 |
A rendellenes recessív gének sok generatión keresztül öröklődhetnek anélkül, hogy manifestálódnának | 59 |
Két heterozygota keresztezése | 60 |
A 3 : 1 arány a heterozygoták utódai között | 61 |
A rokonházasságok következményei | 65 |
A jelleghordozó szülők gyermekei | 69 |
Két jelleghordozó házassága | 71 |
Az egyszerű recessív öröklődés felismerésére vonatkozó kritériumok összefoglalása | 72 |
A recessív gének hatása lehet nagyon súlyos - letalis factorok | 73 |
Mutatio és recessív gének | 75 |
Az egyedi családfa jelentősége a recessív öröklődésben | 77 |
Intermediaer öröklődés | |
Miért találkozunk ritkán a valószínűleg gyakori intermediaer öröklődéssel? | 80 |
Az intermediaer hatású gén - sarlósejtes jelleg és sarlósejtes anaemia | 81 |
Az intermediaer gén átadása | 84 |
Egy másik jellemző példa a rendellenességet okozó intermediaer hatású génre | 85 |
Nem teljesen recessív gének | 88 |
Ritka dominans gének hatása a homozygotában | 89 |
Nemhez kötött öröklődés | |
Az ivari chromosomák és a nem meghatározása | 93 |
Nemhez kötött gének: az ivari chromosomákban localizált gének | 95 |
A haemophiliás férfiak a gént anyjuktól kapják | 97 |
A keresztezés, amelyből a haemophiliásak származnak - heterozygota nő x egészséges férfi | 98 |
Haemophiáliás férfiak utódai | 101 |
Öröklődés egyik vagy mindkét szülőtől - rokonházasságok | 104 |
A nemhez kötött öröklődést mutató családfa nagyon jellegzetes | 105 |
Beteg férfiak és heterozygota nők házassága | 107 |
Jelleghordozó nők és egészséges férfiak közötti házasság | 109 |
A haemophiliás nő | 110 |
Az utolsó lehetséges keresztezés - jelleghordozó nő x jelleghordozó férfi | 111 |
Mutatio-ráták | 112 |
Az X chromosomákhoz kötött intermediaer hatású gének | 113 |
Az Y chromosomához kötött gének | 119 |
Az X és az Y chromosomán is előforduló gének - részleges nemhez kötöttség | 121 |
Multiplex allelia | |
Multiplex allelok | 127 |
Multiplex allelia és ritka gének | 129 |
Vércsoport-genetika | |
Egy kis kitérő a tárgyalás menetében | 129 |
Antigenek és antitestek | 130 |
A vércsoportok genetikája igen egyszerű | 131 |
Az ABO-vércsoportrendszer | 134 |
A gének, a vércsoportok és a keresztezések gyakoriságai | 136 |
A Kell-vércsoportrendszer - egy jellemző vércsoporttörténet | 138 |
A Rhesus-rendszer | 141 |
Az MNS-rendszer | 145 |
A P-vércsoportrendszer | 146 |
A Duffy- és a Diego-vércsoportrendszer | 147 |
A Lutheran-, a Kidd-, az Auberger- és a Dombrock-rendszer | 148 |
A Lewis-rendszer | 148 |
A nemhez kötött vércsoportrendszer, az Xg | 149 |
Secretio és non-secretio | 150 |
Egyéb polymorghismusok | 151 |
Genetikai kapcsolódás | |
A legfontosabb adatok a genetikai kapcsolódásra emberben | 152 |
A különböző chromosoma-párokon localizált gének függetlensége az öröklődésben | 153 |
Crossing over | 154 |
A crossing over és az utódok közötti arányok | 156 |
Egy példa a genetikai kapcsolódásra: a köröm-patella syndroma és az ABO-vércsoportok | 159 |
Az X chromosomához kötött gének kapcsolódása | 164 |
Marker gének és human chromosoma-térképek | 166 |
Részleges nemhez kötöttség | 168 |
Chromosoma-rendellenességek | |
A normális chromosoma-kép | 171 |
Az ivari chromosomák non-disjunctiója | 173 |
Az ivari chromosomák számának összetett anomaliái | 178 |
A nem meghatározása és az intersexualitas általában | 180 |
A mongolismus (Down-syndroma) oka: a számfeletti 21-es chromosoma | 183 |
Az autosoma-szám egyéb rendellenességei | 188 |
A chromosoma-törés következményei: translocatiók és deletiók | 188 |
Mozaikok | 193 |
A génműködés | |
A génműködés specifitása | 195 |
Biokémiai genetika | 197 |
Gyógyszer indukálta betegségek | 200 |
Egy gén hatása sokféle eredményre vezethet | 202 |
Különböző gének azonos eredményekre vezethetnek | 204 |
Környezeti hatások a génekkel azonos eredményre vezethetnek | 206 |
Különbségek a gének manifestálódásának mértékében és módjában | 209 |
Genetikai és klinikai entitások | 212 |
A géneknek nincs mindig észlelhető hatásuk | 216 |
A manifestatióban tapasztalható eltérések jellemzők a gének egyszeres jelenlétére | 217 |
A nemhez kötött rendellenességek mint a simplex állapotban levő gének nagyobb variabilitast mutató manifestatiójának példája | 218 |
Az autosomalis gének incomplet penetrantiája | 223 |
A recessív autosomalis gének manifestatiójának viszonylagos állandósága | 226 |
Ha egy génnek sokféle hatása van, a kevésbé súlyosak rendszerint szabályosabban manifestalódnak | 227 |
A szórványos manifestatio jelenségét mutató gén, amely csak részben tekinthető egy defectus okának | 228 |
Modifikáló gének | 230 |
A nem, mint a gének manifestatioját befolyásoló tényező - nemre korlátozódó öröklődés | 231 |
A gének közötti kölcsönhatás | 232 |
Emberi variatiók, multifactoralis öröklődés és elterjedt betegségek | |
A genetikai variatiók fajtái | 236 |
Polygen variatiók | 238 |
A közös gének aránya a rokonokban | 241 |
Multifactoralis öröklődés által meghatározott hasonlóságok a rokonok között | 242 |
A dominantia és a recessivitas hatása | 244 |
Néhány további tényező hatása | 247 |
Az öröklődés és a környezet szerepe a multifactoralis öröklődésben | 249 |
Ikervizsgálatok | 251 |
A gyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek genetikája | 254 |
Az öröklődés szerepe a gyakoribb betegségek aetiológiájában | 259 |
A minőségi jellegek és azok extrém variatiói | 260 |
Genetikai prognosis | |
Bevezetés | 270 |
A genetikai tanácsadást igénylők aránya a populatióban | 271 |
Hasznos tanácsot lehet adni | 272 |
A betegek elfogadják a valószínűségekben kifejezett tanácsot | 273 |
A valószínűségekben kifejezett válaszokhoz mértékegységekre van szükség | 274 |
A teljes megnyugtatás helytelen | 275 |
A diagnosis | 276 |
A családi anamnesis | 277 |
Az irodalmdi háttér | 280 |
A dominans gén | 281 |
A nemhez kötött gén | 284 |
A recessív gén | 285 |
Az öröklődés alternatív módjai | 286 |
A tapasztalati valószínűségek | 289 |
Megnyugtató felvilágosítás az egészséges gyermekek és a többi egészséges rokon kilátásairól | 290 |
Unokatestvér-házasság | 291 |
A családi anamnesis túlértékelése a gyakori betegségekkel kapcsolatban | 292 |
Psychologiai factorok | 294 |
Ajánlott irodalom | 299 |
Irodalom | 301 |
Alapfogalmak | 304 |
Tárgymutató | 305 |