| Előszó | 3 |
| Az irodalom és a jelenségei | |
| Az irodalom és a hozzátartozó fogalmak | 5 |
| Az irodalom magyar neve | |
| Az irodalom külföldi nevei | |
| A költő elnevezései | |
| Az irodalom fogalma | 7 |
| Irodalom és szájhagyomány | |
| Az irodalom kiválása | |
| Az irodalom és a többi elmetermék különbsége | |
| Az irodalom tartalmi határa | |
| A nyelvi határ | |
| Az irodalom rétegei | |
| Az irodalom fogalmának fejlődése a mi szellemi életünkben | |
| Az irodalom meghatározása | |
| Különféle meghatározások | |
| Az irodalom szó másnemű jelentései | |
| Az irodalmi élet jelenségei és tényezői | 13 |
| Az irodalmi élet | |
| A szerző | |
| A népköltő és a műköltő | |
| A fordító | |
| A fordítás módjai: átültetés, honosítás, műfordítás | |
| Az írói tevékenység alanyi föltételei | |
| A közlés ösztöne | |
| Tárgyi föltételek, a szerző s a közönség viszonya | |
| A könyvnyomtatás hatása | |
| A pártfogó | |
| A kiadó | |
| A közönség és a szerző | |
| Írók érintkezése | |
| Iskolák, irányok | |
| Bírálat, kritika | |
| A bírálat fajai | |
| A történet és műbírálat | |
| Az irodalom közvetítő eszközei: könyv, újság, levelezés, színészet | |
| Irodalmi élet, tudat, közvélemény | |
| Az irodalom jelentősége | |
| Az irodalom hatása | |
| Az irodalomtudomány | |
| Az irodalomtudományról általában | 35 |
| Az irodalomtudomány fejlődése | |
| Az irodalomtudomány helye | |
| Irodalomtudomány és történelem | |
| Az irodalomtudományi kutatás feladata | |
| Az irodalomtudomány segédtudományai | 38 |
| Általános tájékoztatás | |
| A könyvészet | |
| A könyv tudományos leírása | |
| Könyvészeti segédmunkák | |
| Könyvtárak | |
| Életrajzi múvek | |
| Életrajz | |
| Gyűjteményes életrajzok | |
| Levelezés | |
| Minta egy író adattárának megszerkesztésére | |
| Kiadások | |
| Sorozatos kiadások | |
| Társulatok és folyóiratok | |
| Folyóiratok olvasása | |
| A nyelvtudomány | |
| Stilisztika és nyelvesztétika | |
| A verselmélet | |
| A társadalomtudomány | |
| A történelemtudomány | |
| A történeti hűség | |
| A néptudomány | |
| A világirodalom története | |
| A bölcselet | |
| Az esztétika | |
| Az irodalomtudományi vizsgálat módszere | |
| A módszer önállósága | 59 |
| A filológiai vizsgálat | 71 |
| A szövegvizsgálat. A szöveg hitelessége; a kézirat | |
| A kiadvány | |
| Nem hiteles szerzők | |
| Irodalmi egyezése: találkozás, ráemlékezés, átvétel, utánzás | |
| Irodalmi orzás | |
| A szöveg helyessége, hűsége, tisztasága | |
| A szöveg épsége | |
| A szöveg keletkezése, története | 71 |
| Az időrend; a szöveg keltének ideje | |
| A szöveg változásai | |
| A szövegmagyarázat | 76 |
| A szöveg nyelvi magarázata | |
| A szöveg tárgyi magyarázata | |
| A forráskutatás. A forrás fogalma | 81 |
| A forráskutatatás feladata | |
| A költői alkotás forrásai: belső források, élmény | |
| Külső források | |
| Az alkalom | |
| A forrás és a műfaj viszonya | |
| A belső forrás felkutatása | |
| A külső forrás, a hagyomány | |
| A külső forrás felkutatása: a szerző útmutatása | |
| A szerző olvasmányai | |
| A tárgy mivolta | |
| A műfaj tanusága | |
| A véletlen | |
| A források igazolása | |
| Az átvétel belső szubjektív lehetősége | |
| Az átvétel alaki bizonyítékai | |
| Forráskutatás és tárgytörténet | |
| Valódi és látszólagos átvételek | |
| Az átvétel fajai | |
| Az átvétel terjedelme | |
| Az átvétel módja | |
| Forrás és minta | |
| Látszólagos egyezések | |
| Tárgyak és indítékok vándorlása | |
| A forráskutatás eredményei | |
| A forráskutatás célja | |
| Az összehasonlító vizsgálat | 106 |
| A összehasonlítás szempontjai és eljárása | |
| Az irodalmi hatás. A hatás mint eredmény | |
| A hatás mint ok | |
| Egyesekre való hatás | |
| Csoportokra való hatás | |
| A hatás okai | |
| A hatás fajai | |
| A történeti vizsgálat. Az irodalomtörténet feladata | 114 |
| A fejlődés törvénye | |
| A fejlődés irányító mozzanatai | |
| Új tényezők megjelenési formái | |
| Az irodalom-történet korszakai | |
| A felosztás alapja | |
| A felosztás nehézségei | |
| A magyar irodalom korszakai | |
| A lélektani vizsgálat. Feladata általában | 125 |
| Az író egyénisége | |
| Az író lelki tényezőinek származása | |
| Taine környezet-elmélete | |
| Beöthy elmélete | |
| A költői alkotás folyamata | |
| Az alkotás folyamatának mozzanatai | |
| Költőtípusok | |
| A mű lélektani vizsgálata; leírás | |
| Eseményes és cselekvényes műfajok | |
| Lélektani hűség | |
| Az esztétikai vizsgálat. Általános alapelvek; a remekmű | 143 |
| Nemzeti érték és világirodalmi érték | |
| Tartalom és kifejezés | |
| Irodalmi művek értékelésének szempontja | |
| Az irodalom öncélúsága | |
| Dekadens és destruktív irodalom | |
| Az író termékenysége | |
| A költői mű elemzése | 154 |
| A magyarázat szükséges volta | |
| Lírai költemények értelmezése | |
| Leíró költemények értelmezése | |
| Eseményes költői művek elemzése | |
| Elemző értelmezések mintái | |
| Irodalompolitika | 160 |
| Név- és tárgymutató | 163 |
Folytatás Microsoft-tal