| A szerkesztő előszava | 13 |
| Köszönetnyilvánítás | 16 |
| Inzelt Annamária: Bevezetés az innováció közgazdaságtana és a technomenedzsment fogalomkörébe | 19 |
| Bevezetés | 19 |
| Definíciók | 21 |
| Kulcselemek, kapcsolatok | 25 |
| Havas Attila: Innovációs elméletek és modellek | 33 |
| Változó paradigmák - a változás elemzése | 33 |
| A klasszikus gazdaságtan | 33 |
| A enoklasszikus paradigma | 34 |
| Az "eretnek" (heterodox) irányzatok | 36 |
| Az innováció típusai - eltérő osztályozások | 40 |
| Az innovációk eredete - innovációs modellek | 44 |
| Lineáris modellek | 44 |
| A lineáris modellek kritikája - az innováció újabb modelljei | 45 |
| A diffúzió elméleti és gyakorlati jelentősége | 48 |
| A diffúzió neoklasszikus (egyensúlyi) modelljei | 50 |
| A diffúzió neoklasszikus modelljeinek kritikája | 51 |
| A diffúzió disequlibrium- és evolúciós modelljei | 52 |
| Az evolúciós elmélet gyakorlati következményei | 54 |
| Inzelt Annamária: Nemzeti innovációs rendszerek | 58 |
| A NIR jelentősége | 59 |
| A NIR értelmezése | 60 |
| A nemzeti innovációs rendszer részei | 63 |
| A technológia elterjedését és felhasználását előmozdító intézmények | 67 |
| Az átalakulóban lévő magyar rendszer öröksége | 71 |
| Török Ádám: A versenyképesség és technológiamenedzsment | 74 |
| A versenyképesség fogalmi problémái és az elemzési alapok | 74 |
| A versenyképesség problémája Magyarországon | 75 |
| A versenyképesség elméleti kérdései | 76 |
| A kínálatoldali versenyképesség | 79 |
| A ULC-mutató | 80 |
| A keresetoldali versenyképesség | 81 |
| A UVI-mutató | 81 |
| Külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók | 83 |
| A kínálat- és a keresletoldali versenyképesség-mérés összehangolásának problémái | 86 |
| Statisztikai akadályok | 86 |
| A nemzetgazdasági és a vállalati szint | 87 |
| Elméleti problémák | 97 |
| A versenyképesség átfogó megközelítése | 88 |
| A kiterjesztett versenyképesség-felfogás alapelveiről | 89 |
| Kísérlet az átfogó versenyképesség-összehasonlítására: az EBRD elemzése Kelet-Európáról | 90 |
| Összefoglaló | 91 |
| Karsai Judit: A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában | 96 |
| A kockázati tőke fogalma | 96 |
| Az innováció finanszírozása a kockázati tőke definíciójának változása tükrében | 97 |
| A kockázati tőke elfordulása az innovációtól | 99 |
| A magyar kockázati tőke-ágazat mérete, szereplői, a befektetések nagyságrendje | 102 |
| A kockázati tőke-befektetések részvétele az innováció hazai finanszírozásában | 106 |
| Az innovációt finanszírozó kockázati tőke működésének feltételei | 108 |
| Következtetések | 111 |
| Balogh Tamás: Technológiai programok elemzése (Technológiánk hatásának vizsgálata, auditálása és előrelátása) | |
| A műszaki és az innovációs kockázat | 115 |
| A fejlesztési projektek megítélése | 117 |
| Az alternatívák áttekintése | 117 |
| A fejlesztési projekt pénzügyi megtérülésének vizsgálata | 117 |
| A vállalat méretének és innovációs készségének összefüggése | 119 |
| A technológiamenedzsment legfontosabb határterületei, eszközei | 119 |
| Az új technológiák figyelése (technology watch) | 119 |
| Technológiai előretekintés a vállalatnál | 120 |
| A vállalat műszaki teljesítőképességének értékelése a versenytársakhoz viszonyítva | 121 |
| A vállalati teljesítőképesség értékelése | 122 |
| Az erőforrások megosztása | 123 |
| Az erőforrás fogalma és a megosztás szükségessége | 123 |
| A diverzifikálás és a vállalat nagysága | 124 |
| A diverzifikálás mértéke | 125 |
| Az erőforrások megosztásának szervezeti kérdései | 126 |
| A rugalmas specializáció mint az erőforrások modern felhasználási módja | 127 |
| A váratlan helyzetekre kidolgozott tervek fontossága | 129 |
| Néhány európai nagyvállalat innovációs szervezet és stratégiája | 129 |
| Finomvegyszerek és gyógyszerek | 129 |
| Elektronika, informatika és műszeripar | 130 |
| Villamos és háztartási készülékek gyártása | 130 |
| Repülőgépgyártás, űrkutatási eszközök gyártása és védelmi ipar | 131 |
| Közúti járműgyártás | 131 |
| Szerszámgépek és mezőgazdasági gépek | 131 |
| Mezőgazdaság és élelmiszeripar | 132 |
| Bendzsel Miklós: A szabadalmak szerepe a gazdaságban (Adalékok a műszaki tudásvagyon gyarapításának és oltalmának gazdaságtanához) | |
| Történelmi gyökerek | 134 |
| A modern szabadalmi rendszer nemzetközi keretei | 136 |
| A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés | 136 |
| Az Európai Szabadalmi Egyezmény | 137 |
| Az iparjogvédelem működése a verseny és a monopóliumok erőterében; kapcsolat az üzleti titok-védelemmel és az utánzás szabadságával | 141 |
| Az iparjogvédelem elvi alapjai és jogi környezete | 141 |
| A szellemi tulajdon viszonya a verseny, a monopólium és a közkincs fogalmához | 144 |
| Az üzleti titok védelme és az utánzás szabadsága | 147 |
| A magyar szabadalmi és védjegyoltalmi rendszer jogharmonizációs programjának néhány eleme | 151 |
| Szabadalmi jogharmonizáció | 151 |
| Védjegyjogi harmonizáció | 157 |
| Salamonné Huszty Anna: Az innováció és a vállalati stratégia | 162 |
| Bevezetés | 162 |
| A vállalati stratégia értelmezése és kialakításának folyamata | 163 |
| A jövőkép és a küldetés mint az innováció húzóereje | 167 |
| A környezetelemzés mint az innovációs lehetőségek felkutatásának eszköze | 170 |
| A SWOT-elemzés | 171 |
| A Porter-féle versenyelemzés | 173 |
| A vevői igények vizsgálata, az üzlet definiálása | 174 |
| A vállalati képességek és folyamatok | 175 |
| Alapvető képességek | 175 |
| A vállalati és az üzletági értéklánc | 177 |
| Összegzés | 181 |
| Bőgel György: A vállalati szervezet és az innováció | 184 |
| Bevezetés | 184 |
| Szervezeti-működési rendszerek | 185 |
| alapfogalmak | 185 |
| Szervezeti formák | 190 |
| Mokry J. Ferencné: A minőségügy néhány kérdése | 208 |
| Innováció, műszaki fejlesztés, minőség és menedzsment | 208 |
| A minőség mint piaci kategória | 210 |
| A teljes körű minőségirányítás mint filozófia | 212 |
| A minőséggel kapcsolatos fogalmak | 214 |
| Minőségirányzatok és minőségrendszerek | 216 |
| A teljes körű minőségirányítás bevezetése és alkalmazása | 218 |
| A minőségrendszerek fejlődése és jellemzése | 218 |
| Az ISO 90000 és a teljes körű minőségirányítás jellemzése | 221 |
| Minőségi Díjak | 222 |
| Minőségtechnikák | 224 |
| Esettanulmányok | |
| Havas Attila: Paradigmaváltás az autóiparban | 229 |
| Bevezetés | 229 |
| Az autóipari termelési rendszerek összehasonlítása | 231 |
| A kisipari termelési rendszer | 231 |
| A hagyományos "fordista" tömegtermelés | 232 |
| A Toyota-módszer | 235 |
| A lean production terjedése | 237 |
| A magyar autógyártás újrakezdése | 240 |
| Magyar Suzuki | 240 |
| Opel Magyarország Járműgyártó Kft. (Opel Hungary) | 244 |
| Következtetések | 247 |
| Hoványi Gábor: Az új technológia kialakítása és menedzselése a CALOREX Rt-nél | 249 |
| A CALOREX Rt. története | 249 |
| Az 5-200 literes forróvíz-tárolók fejlesztési változatai | 251 |
| Az 5 literes, nyílt rendszerű forróvíz-tároló fejlesztése | 253 |
| A "szögletes" és a hengeres fali forróvíztároló-család fejlesztése | 257 |
| A fejlesztés időbeli megvalósítása | 260 |
| Farkas Ferenc: A műszaki megújulás hatása a stratégiára és a szervezeti változásokra a Vízmű Rt.-nél | 262 |
| Bevezetés | 262 |
| A scenario | 262 |
| A fogyasztók | 263 |
| A szállítók | 263 |
| A foglalkoztatottak | 263 |
| Műszaki, technológiai adottságok. Az örökség | 264 |
| Az információtechnológia | 266 |
| Technológiaváltás beruházásokkal | 267 |
| A működtető vagyon beruházásainak részletezése | 268 |
| Stratégiai és szervezeti változások | 270 |
| A társasági stratégiából fakadó követelmények | 271 |
| A változások realizálódásának példái | 272 |
| Lőrincz István: Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése és továbbfejlesztése a teljes körű minőségirányítás felé a Ganz-David Brown Kft.-nél | 279 |
| Bevezetés | 279 |
| A vállalat | 279 |
| A gyártmányok és alkalmazások | 280 |
| Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése | 280 |
| A lehetőségek | 282 |
| A vállalat átvilágítása a tanácsadó cél által | 283 |
| A dokumentációs rendszer | 284 |
| A munkamódszer | 285 |
| A tanúsítótestület | 287 |
| További lépések a tanúsításig | 288 |
| A rendszer tanúsítása az LRWA által | 289 |
| Az első tanúsítás utáni tevékenységek | 289 |
| Milyen előnyöket hozott a minőségbiztosítási rendszer bevezetése? | 293 |
| Új célunk a teljes körű minőségirányítás (TWM) | 293 |
| Mit nem tudott a vállalat megvalósítani? | 295 |
| Összefoglalás | 296 |
| Havas Attila: A távközlési ipar átalakulása | 300 |
| Bevezetés | 300 |
| Globális változások | 301 |
| Az iparág termékei és a piaci szereplők | 301 |
| Szerkezeti változások | 302 |
| A kutatás-fejlesztés súlya, hatása a piaci szerkezetre | 303 |
| A magyar távközlési ipar átalakulása | 304 |
| Piaci változások | 304 |
| Távközlési rendszerváltás | 307 |
| Szakaszolt verseny | 308 |
| Versenyképesség és innováció | 309 |
| A szakágazat versenyképessége nemzetközi összehasonlításban | 309 |
| A szakágazat fejlődése a statisztikai adatok tükrében | 312 |
| Az esettanulmányok tanulságai | 314 |
| Összefoglalás; következtetések | 317 |
Folytatás Microsoft-tal