1.062.132

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés az esztétikába

Főiskolai tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Zsigmond Király Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 282 oldal
Sorozatcím: Zsigmond Király Főiskola tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9559-00-8
Megjegyzés: Főiskolai tankönyv.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sajtó- vagy médiatörténet? Melyik korábbi, melyiké az elsőbbség? A kérdésfeltevés valódi oka egy olyan helyzet, amit a magunk részéről a „(tömeg)kommunikáció paradoxonának" neveztünk el. Ennek fel... Tovább

Előszó

Sajtó- vagy médiatörténet? Melyik korábbi, melyiké az elsőbbség? A kérdésfeltevés valódi oka egy olyan helyzet, amit a magunk részéről a „(tömeg)kommunikáció paradoxonának" neveztünk el. Ennek fel nem ismerése határozza meg azokat a vélekedéseket, amelyek sajtótörténet versus médiatörténet vita kapcsán hangzanak el, s amire a tyúk vagy a tojás analógián alapuló megállapításokat, az elsőségért folyó „küzdelemben" a kutatók teszik. Mindkét diszciplínáról elmondható ugyanis, hogy a legrégebbi és legújabb tudományterületek egyszerre, a probléma valódi oka tehát nem a kategóriákban keresendő. Manapság gyakran összemosódik a köznapi beszédben is használt két fogalom. Hogy mit értsünk előbbi, és mit utóbbi alatt, olykor a tudomány sem segít minket a megértésben. Nehéz eligazodnunk a fogalmak között, hiszen a kutatók sokszor annyira komplex módon, együtt vizsgálják valamennyi médium törvényszerűségeit, hogy a fogalmi tisztázásra aligha kerülhet sor. így e kötet előszavában nekünk kell tisztáznunk ezeket, rámutatva arra a tényre, hogy főként történetiségükben vizsgálva a fogalmakat mindenképpen operacionalizálnunk kell azokat, hogy adott történelmi szituációban mit is értünk alattuk. Ha ezt elvégeztük, talán jobban meggondoljuk a jövőben, hogy bármelyiknek az elsőbbséget vindikáljuk. A fogalmi zűrzavart egyébként tetézi még néhány olyan kutatási irány is, mint amilyen a „publicisztikatudomány5', amely vizsgálata tárgyai közé bevonja mindazokat a nyilvánossággal kapcsolatos jelenségeket, amilyenek például a szónoki beszéd, a színház, a film, a plakátok stb., egyszóval mindent, aminek publicisztikai jelentőség tulajdonítható. Vissza

Tartalom

1. Az esztétikum sajátosságainak körvonalai................................9
1.1. Az esztétikum és az esztétikai minőségek................................9
1.2. Az esztétikai tárgyak és esztétikai alanyok................................10
1.3. A dolgok esztétikai és nem esztétikai minőségeinek viszonya................11
1.4. Az esztétikum formai jellemvonásai................................12
1.4.1. Az esztétikum és az emberi érzékelés................................12
1.4.2. Az esztétikum és a látható-hallható érzéki forma................................12
1.4.3. A belső érzékelés................................13
1.4.4. Ugyanazon elvont érzéki formák eltérő esztétikai minősége................................15
1.4.5. Eltérő érzéki formák azonos esztétikai minősége................................16
1.5. Az esztétikum tartalmi jellemvonásai................................17
1.5.1. Az esztétikum és a természeti lényeg................................17
1.5.2. Az esztétikum és az emberi lényeg................................17
2. Az esztétikum tartalmi vonásainak alapfogalmai................................19
2.1 A szabadság és korlátozottság................................19
2.1.1. A szabadság és a szükségszerűség................................19
2.1.2. Az állatok szabadsága................................20
2.2. A szabadság és a társadalmi fejlődés................................20
2.2.1. Az ember mint társadalmi lény................................21
2.2.2. A szabadság és a társadalmi egyenlőtlenség................................21
2.2.3. Az összemberi fejlődés érdekeit képviselő erők................................23
2.2.4. A többség feláldozása a fejlődés oltárán................................24
2.2.5. A vakon tapogatózó emberi haladás................................25
2.2.6. A rabszolgák szabadsága................................26
2.2.7. A rabszolgák mint a rabszolgaság haszonélvezői................................27
2.2.8. A történelmi fejlődésvonalak gubancai................................29
2.2.9. A bűntettek szabadsága................................30
2.3. Az értékminőség................................32
2.3.1. Az érték................................33
2.3.2. A célszerűség................................33
2.3.3. Az érdekek és szükségletek................................34
2.3.4. Az önérték és az eszközérték................................34
2.3.5. A szabadság mint érték................................36
2.3.6. Az anyagi értékek................................38
2.3.7. A szellemi értékek................................38
2.3.8. Az anyagi és szellemi értékek összefonódása................................39
2.3.9. A hatásérték................................39
2.3.10. Az értékek helyzethez kötöttsége és történelmi meghatározottsága.........40
2.3.11. Az értékalakzatok és értékválasztások................................41
2.3.12. A mérték................................42
2.4. A társadalmi törvényszerűségek................................43
2.4.1. Az objektivitás................................43
2.4.2. A természeti törvényszerűségek objektivitása................................43
2.4.3. A társadalmi lét és az eszmék................................44
2.4.4. A létszférák egymásraépülése................................44
2.4.5. A társadalmi törvényszerűségek objektivitása................................45
2.4.6. A társadalmi törvényszerűségek mozgásterének anyagi korlátjai..........................46
2.4.7. A társadalmi törvényszerűségek rugalmassága................................47
2.4.8. Az eszmei jellegű társadalmi normák érvényesülése......47
2.4.9. A megkövetelt és az ajánlott társadalmi normák.............48
2.5. A társadalmi normák és az összemberi fejlődés..................49
2.5.1. A kiüresedett normák terrorja.........................................49
2.5.2. A társadalmi normák hagyományossága........................50
2.5.3. A normarendszerek hierarchiája.....................................50
2.6. A társadalmi fejlődés és a mindennapi élet..........................51
2.6.1. A mindennapi élet................................................................51
2.6.2. A mindennapiság mint mérték..............................................54
2.6.3. A mindennapi élet mint a társadalmi fejlődés alapja............55
3. Az esztétikum mint érzéki formában megjelenő emberi lényeg.......59
3.1. Az esztétikum és a társadalmi fejlődés....................................59
3.1.1. A dolgok esztétikai minőségeinek történelmi változásai..................59
3.1.2. Osztályellentétek és esztétikai értékkülönbségek...........62
3.2. Az emberi lényeg és az érzéki forma kapcsolatai..............63
3.2.1. Az emberi lényeg kifejeződése és eltárgyiasulása..........63
3.2.2. Az antropomorf szemléletre épülő esztétikum...............66
3.2.3. A közmegegyezésre épülő esztétikum............................68
3.2.4. A hasonlóságra épülő esztétikum...................................69
3.2.5. A történelmi fejlődés bonyolult alakzatai......................69
3.2.6. A survival....................................................................74
3.2.7. A kapcsolatok fő válfajai................................................75
3.2.8. Az esztétikum mint jel..................................................75
4. Az esztétikai ítélet............................................................78
4.1. Az esztétikai ízlésítélet..........................................................78
4.1.1. Az ízlésítélet gyorsasága és átfogó jellege....................78
4.1.2. Az ízlés mechanizmusa.................................................79
4.1.3. Az eszmények...............................................................82
4.1.4. Az ízlés illetékessége....................................................82
4.2. Az elméletileg megalapozott esztétikai ítélet.......................83
5. Az esztétikum mint értékminőség.........................................87
5.1. Az esztétikum mint szellemi érték..........................................87
5.1.1. Az esztétikum megismerési önértéke.............................88
5.1.2. Az esztétikum élvezeti önértéke.....................................89
5.1.3. Az esztétikum érzelemformáló eszközértéke.................92
5.1.4. Az esztétikai értékek élethelyzethez kötöttsége.............93
5.2. Az esztétikai és nem esztétikai értékek alakzatai...............94
5.2.1. Az esztétikum egyetemessége........................................94
5.2.2. Az esztétikai és nem esztétikai érték harmóniája..................95
5.2.3. A negatív nem esztétikai értéket elfedő pozitív esztétikai érték................96
5.2.4. A pozitív nem esztétikai értéket elfedő negatív esztétikai érték...............97
5.2.5. Az ellentmondásos értékalakzatok és az esztétikai jelrendszer...............97
5.2.6. Az értékválasztások................................98
5.3. Az esztétikai értékrendek................................100
5.3.1. Az értékrendek elvontsága és az értékek konkrétsága.............................100
5.3.2. Az értékelés megváltozása mint mértékváltás.............................101
5.3.3. Az egyéni értékrend és a társadalmi értékrendek.............................102
5.3.4. Az esztétikai értékrend szerveződése.............................103
5.3.5. Az előírt és az ajánlott esztétikai normák.............................105
5.3.6. Az objektív esztétikai értékrend.............................107
5.3.7. Az esztétikai értékrend és a mindennapi élet.............................108
5.4. Az uralkodó esztétikai értékrend.............................110
5.4.1. Az esztétikai értékrend osztályjellegü változatai.............................110
5.4.2. Az esztétikai értékrend műveltségbeli változatai.............................112
5.4.3. Az értelmiségi ellenkultúrák értékrendjei.............................113
5.4.4. Az esztétikai értékrend korosztályi változatai.............................114
5.4.5. Az uralkodó esztétikai értékrend egysége.............................116
5.4.6. A kultúrák közötti kölcsönhatások.............................119
6. Az esztétikai minőségek.............................121
6.1. Az esztétikai minőségek általános jellemvonásai.............................121
6.1.1. Az esztétikai minőségek mint az esztétikum konkrét megjelenési formái............121
6.1.2. Az esztétikai minőségek mint gyűjtőfogalmak.............................121
6.1.3. Az esztétikai minőségek mint csomósodási pontok.............................122
6.1.4. Az esztétikai minőségek objektivitása.............................123
6.1.5. Az átvitt értelmű szóhasználat.............................124
6.2 A szabadság jelei.............................125
6.2.1. A szépség.............................125
6.2.2. A fenségesség.............................126
6.2.3. A magasztosság.............................129
6.2.4. A bájosság és a kecsesség.............................130
6.2.5. A hideg szépség.............................132
6.3.. A korlátozottság jelei.............................133
6.3.1. A rútság.............................133
6.3.2. A borzalmasság.............................133
6.3.3. Az alantasság.............................135
6.3.4. A közönségesség.............................136
6.4. A leigázott szabadság jelei.............................138
6.4.1. A tragikum.............................138
6.4.2. Az elégikusság.............................143
6.5. A leleplezett korlátozottság jelei.............................145
6.5.1. A komikum.............................145
6.5.2. A humorosság.............................147
6.5.3. Az abszurdság.............................148
6.5.4. A bizarrság.............................149
6.5.5. A groteszkség.............................150
6.5.6. A tragikomikum.............................152
6.6. A korlátokat legyőző szabadság jelei.............................153
6.6.1. A diadalmasság.............................153
6.6.2. A felszabadultság.............................155
6.7. A belső érzékelés által módosított jelek.............................156
6.7.1. A tetszetősség.............................156
6.7.2. A belső szépség.............................158
6.8. Az esztétikai minőségek rendszere.............................158
6.9. Az esztétikai minősítések.............................159
6.9.1. A gúny.............................159
6.9.2. A humorosság és a szarkazmus.............................160
6.9.3. Az irónia.............................160
6.9.4. Az esztétikai minősítések más válfajai.............................162
7. Az esztétikum a művészetben.............................163
7.1. A művésziség ismérvei.............................163
7.1.1. A műalkotás mint értékalakzat.............................163
7.1.2. A modern művészeti irányzatok kérdőjelei.............................165
7.1.3. Mi tekinthető emberi alkotásnak?............................166
7.1.4. A művészeti kommunikációban átalakuló értékalakzatok..............166
7.1.5. A szövegösszefüggés és a beszédhelyzet.............................167
7.1.6. Azonos esztétikai tárgyak eltérő esztétikai minősége a művészetben..................169
7.1.7. Azonos esztétikai minőségű jelenségek negatív művészi értéke..........................171
7.1.8. A valósághűség és a valódiság művészisége.............................171
7.1.9. A művészi érték konkrét műstruktúrához kötöttsége.............................172
7.1.10. Önérték és eszközérték a művészetben.............................174
7.1.11. A művészeti ízlésítéletek.............................175
7.2. A művészetfajok értékalakzatai.............................177
7.2.1. Az autonóm művészet.............................177
7.2.2. A visszatükröző és a szépművészet elkülönülése.............................179
7.2.3. Az alkalmazott művészet.............................181
7.2.4. A művészetfajok, művészeti ágak és műfajok rendszere.............................181
7.2.5. A művészetfajok egyenértékűsége.............................182
7.3. A visszatükröző művészet.............................182
7.3.1. A visszatükröző művészet mint megismerési forma.............................183
7.3.2. A visszatükröző műalkotás mint a történelmi pillanat összképének jele..............186
7.3.3. A totalitás ikonikus jelei.............................188
7.3.4. A totalitás indexjelei.............................189
7.3.5. A totalitás szimbolikus jelei.............................193
7.3.6. A visszatükröző művészet hatáslehetőségei.............................198
7.4. A szépművészet............................199
7.4.1. A szépművészet és a visszatükröző művészeti giccs határvonalai.......................199
7.4.2. A művészi szépség korszerűsége.............................200
7.4.3. Az építőművészet.............................203
7.4.4. Az iparművészet.............................204
7.4.5. A kertművészet.............................206
7.4.6. A szépművészet hatáslehetőségei.............................207
7.5. A szórakoztató művészet.............................210
7.5.1. Az érdekesség.............................210
7.5.2. A kalandműfajok.............................212
7.5.3. A krimi.............................213
7.5.4. A lektűr...........................214
7.5.5. A komikus szórakoztatás.............................215
7.5.6. Az erotikus szórakoztatás..........................220
7.5.7. A szórakoztató művészet egyéb válfajai.............................224
7.6. A didaktikus művészet..............................226
7.6.1. A tanköltészet, tanmese, tandráma.............................226
7.6.2. A klasszikus didaktikus irodalom egyéb műfajai.............................228
7.6.3. A didaktikus irodalom modern műfajai.............................231
7.6.4. Didaktikus formák a többi művészeti ágban...........................231
7.7. Az agitatív művészet.............................232
7.7.1. A szónoklat és a publicisztika.............................235
7.7.2. A mágikus meggyőzés.............................237
7.7.3. A himnusz.............................238
7.7.4. A könyörgés, a bűnbánóének és a buzdítás.............................240
7.7.5. A vallásos meggyőzés egyéb műfajai.............................242
7.7.6. A politikai kérkedő ének és óda.............................243
7.7.7. A politikai gúnydal.............................244
7.7.8. A kiáltványlíra.............................246
7.7.9. Az agitatív katonadal.............................246
7.7.10. Az agitatív hazafias költészet.............................248
7.7.11. Az agitációs dráma.............................251
7.7.12. A reklámművészet.............................251
7.7.13. Az agitatív művészet egyéb ágazatai.............................253
7.8. A használati művészet..............................................254
7.8.1. Az ipari formatervezés........................................................................254
7.8.2. A használati művészet egyéb ágazatai...............................................255
7.8.3. A használati irodalom.........................................................................256
7.9. Átmeneti jelenségek....................................................................258
8. Fogalomtár és ellenőrző összefoglalás.............................260
9. Szakirodalom a további tájékozódáshoz.......................282

Szerdahelyi István

Szerdahelyi István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szerdahelyi István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem