Bevezetés az atomfizikába

Szerző

Wolfgang Finkelnburg

Szerkesztő

Szelényi Tibor

Fordító

Szabó János

Budapest

'Wolfgang Finkelnburg: Bevezetés az atomfizikába ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	632 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	266 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 40067.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az első kiadás előszavából	3
Előszó a harmadik kiadáshoz	4
Előszó a negyedik kiadáshoz	4
Az atomfizika jelentősége a tudomány és a technika szempontjából	11
Az atomfizikai kutatás módszerei	13
Az atomfizikai nehézségei, felosztása és tárgyalásmódja	15
Irodalom	18
Atomok, ionok, elektronok, atommagok, fotonok
Az anyag és az elektromosság atomos szerkezetének bizonyítékai	21
Az atomok tömege, kiterjedése és száma. Az elemek periódusos rendszere	23
Az atomok felépítése az atommagból és az elektronburokból. Az atommodellekről általában	31
Szabad elektronok és ionok	37
Az atommagok felépítésének áttekintése	50
Az izotópia	51
Fotonok	67
Irodalom	71
Atomszínképek és atomszerkezetek
A spektrumok felvétele, kiértékelése és felosztása	72
A vonalas színképek sorozatformái és előállításuk termek segítségével	83
A Bohr-féle atommodell és a Bohr-féle posztulátumok	87
A kvantumugrások gerjesztése ütközéssel	92
A hidrogénatom és színképének értelmezése a Bohr-elmélet alapján	99
Atomi folyamatok és megfordításuk. Ionizáció és rekombináció. Folytonos atomszínképek és értelmezésük	105
A hidrogénszerű ionok színképe és a spektroszkópiai eltolódási törvény	113
Az alkáli-atomok színképe és e színképek értelmezése	118
Az egyelektromos atomok színképének dublett szerkezete és az elekronspin hatása	127
A röngtgenspektrumok atomelméleti értelmezésük és összefüggésük az optikai spektrumokkal	134
A több-elektromos atomok spektrumai termjeinek rendszerezése és jelölése	147
Az elektronspin szerepe a több-elektronos atomok multiplettjeinek elmélete	150
Metastabilis állapotok és hatásuk	155
Az elektronok és atomok mágneses tulajdonságainak atomelméleti értelmezése	158
A multiplett felhasadás, mint a mágneses kölcsönhatás következménye	164
Atomok villamos és mágneses térben. Irányvantálás és irányítási kvantumszám	166
A Pauli-elv és a lezárt atomhéjak	174
Az elemek periódusos rendszerének atomelméleti értelmezése	177
Az atomi vonalak hiperfinom szerkezete. Az izotópia-effektus és a magspin szerepe	188
A spektrumvonalak természetes szélessége. Külső és belső pertubációk hatása	191
A Bohr-féle korreszpondencia-elv. A kvantumelmélet és a klasszikus fizika viszonya	195
Irodalom	202
A kvantummechanikai atomelmélet
Átmenet a Bohr-elméletről a kvantummechanikai atomelméletre	204
A fény és az anyag kettős természete: a hullám-részecske-dualizmus	206
A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés	211
A de Broglie-féle anyaghullámok és jelentőségük a Bohr-elmélet szempontjából	217
A hullámmechanika alapegyenletei. Sajátértékek és sajátfüggvények. A mátrixmenchanika. A mátrixmechanika és a hullámmechanika viszonya	222
A hullámmechanikai kifejezések, sajátfüggvények és kvantumszámok jelentése	229
Példák atomi rendszerek hullámmechanikia tárgyalására	232
Az atomi rendszerek megfigyelhető tulajdonságainak kvantummechanikai kifejezése	244
A sugárzás hullámmechanikai elmélete. Átmeneti valószínűség, kiválasztási szabályok és polarizációs viszonyok	245
A Pauli-elv hullámmechanikai értelmezése, következtetések	249
Azonos részecskékből álló, csatolt rendszerek kölcsönhatása, kicserélődései rezonancia és kicserélődési energia	255
A Fermi-féle és a Bose-féle kvantumstatisztikák és fizikia jelentésük	265
A kvantumelektrodinamika alapelvei. A tervek kvantálása	269
A kvantummechanika eredményei, határai és filozófiai jelentősége	272
Irodalom	279
Atommagfizika
A magfizika helye az általános atomfizikában	281
Magfolyamatok, magsugárzások kimutatása és mérési módszerei	282
Nagy energiájú bombázó részek létrehozása gyorsító berendezésekben	289
Az atommagok általános tulajdonságai	299
Tömeghiány és az atommagok kötési energiája. Az izotópsúlyok egészszámúsága	308
A természetes rádióaktivitás és a segítségével megállapítható magfolyamatok	311
Mesterséges rádióaktív magok és átalakulásuk	323
Az atommagok mesterséges átalakítása	328
A mesterséges magreakciók energiamérlege, küszöbenergiája és hatáskeresztmetszete	335
Az atommagok energianívóinak rendszere és kísérleti meghatározása	339
A cseppmodell és az atommagok rendszerezése	346
Egyrészecske-modell és az atommagok tulajdonságai. "Mágikus" nukleonszámok és nukleon-kvantumszámok	353
A neutron felfedezése, tulajdonságai és hatásai	361
A maghasadás	368
A fissziós bomba	374
Az atommagok energiájának felszabadítása reaktorokban	376
Egyéb lehetőségek a magenergia technikai felszabadítására. A hidrogénbomba	382
Stabil és rádióaktív izotópok felhasználása	383
A csillagok belsejében, rendkívül magas hőmérsékleten lejátszódó magreakciók. Az elemek keletkezésének kérdése	391
Rendkívül nagy energiájú ütközések a kozmikus sugárzásban	391
Nagy energiájú elektronok és fotonok ütközése. Elektronpár keltése, szétsugárzása és a Dirac-féle lyukelmélet, kaszkádzáporok	395
A mezonok és szerepük a kozmikus sugárzásban, valamint a magfizikában	401
A magerők és az elemi részek elmélete	410
Az univerzális természeti állandók problémája	410
Irodalom	414
Molekulafizika
A molekulafizika célja és kapcsolata a kémiával	418
A molekulák általános tulajdonságai és meghatározásuk módja	419
Molekulaállandók meghatározása spektroszkópiai módszerekkel	428
A molekula-színképek felépítése, szerkezete és jelentősége általában	431
A kétatomos molekulák rezgése és rezgési színképe	440
A kétatomos molekulák disszociációja és keletkezése, ezeknek a folyamatoknak összefüggése a folytonos molekula-színképpel	451
A molekula-fogalom határai Van der Wals-molekulák és ütközési párok	458
A molekulák forgása, a kétatomos molekulák tehetetlenségi nyomatékának és magtávolságának meghatározása a spektrumok rotációs szerkezete alapján	461
A rezgő- és forgómozgás kvantálása és a gázok fajhője	470
A sávok intenzitáseloszlása és sávspektroszkópiai hőmérséklet-meghatározás	472
Molekula-spektroszkópiai izotópmérések	474
A sokatomos molekulák színképének és szerkezetének áttekintése	475
A kémia kötés fizikai értelmezése	485
A van der Waals-féle erők	498
Irodalom	501
A szilárd testek atomfizikája
Az anyag folyékony és szilárd állapotának szerkezetéről általában	503
Ideális és reális kristályok. Szerkezetre érzékeny és szerkezetre érzéketlen kristálytulajdonságok	507
A kristály mint makromolekula. Ionrács, atomrács és molekularács	508
Kristályrendszerek és szerkezetvizsgálat	510
Az ionkristályok rácsenergiája, rugalmassága, kompresszibilitása és hőtágulása	513
Piezoelekromosság, piroelekromosság és rokon jelenségek	518
A fémes állapot kötésének és tulajdonságainak áttekintése	521
Kristályrezgések és a frekvenciák meghatározása az infravörös spektrum és a Raman-effektus alapján	529
A szilárd testek fajhőjének atomisztikus elmélete	529
A szilárd testekben lejátszódó elektronfolyamatokról általában. Ezeknek a folyamatoknak összefüggése a szilárd testek optikai és villamos tulajdonságaival	532
Az elektronok energetikai elrendeződése a kristályokban. A kristályok energiasáv-modellje és elektronsugárzási spektruma	538
Az elektronok teljesen és részben betöltött energiasávjai a kristályban. A szigetelők és a fémes vezetők tulajdonságainak értelmezése az energiasáv-modell alapján	548
A fémes vezetés elektronelmélete	551
A fémek potenciálkád-modellje. Kilépési munka, fotoemisszió, termikus misszió, téremisszió, kontaktpotenciál	554
A szilárd testek mágneses tulajdonságai és e tulajdonságok értelmezése	560
A ferroelektromosság	570
Kvantumeffektusok a sokrészecske-rendszerben nagyon alacsony hőmérsékleten. Szupravezetés és szuperfolyékonyság	573
Rácshibahelyek, diffúzió és ionvándorlás kristályokban	579
Hibahely-elektronok és hatásuk az ionkristályokban. A szín-centrumok fizikája és a fényképezés alapjelenségei	584
Elektron-félvezetés	589
Az elektronok kilépése a félvezetők felületén	595
Villamos és optikai jelenségek a félvezetők belső határfelületein, továbbá a fémek és a félvezetők érintkezési felületén	602
Kristályfoszforesszencia	620
Atomi jelenségek a szilárd testek felületén	620
Irodalom	623
A legfontosabb atomfizikai állandók és összefüggések táblázata	627
Tárgymutató	628