Bevezetés az általános szociológiába

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
A szociológiáról általában
1.1. Bevezetés 15
1.2. A szociológia fogalma és ismérvei 15
1.3. Általános szociológia, rokon és kiegészítő tudományok 20
1.4. Társadalomtudományok és a társadalomtudomány 23
• A szociológia és más tudományágak kapcsolata 24
1.5. Analogikus szociológiák 25
1.6. Empirikus társadalomkutatás, speciális szociológia, szociológia-elmélet 26
1.7. Struktúra, szisztéma, folyamat, funkció 27
• Struktúra 27
• Szisztéma, folyamat 27
• Funkció, diszfunkció (disszfunkció) 28
A társadalmi cél-összeférhetőség funkciója 29
1.8. Élvonatkoztatás és társadalmi modellképzés 29
1.8.1. Funkcionális hierarchia-modell 29
• A funkcionális hierarchia-modell fogalmai 30
1.8.2. A komplex-modell áttekintése 32
MÁSODIK RÉSZ
Attitűdök, bázisdualizmus, társadalmi valóság
2.1. Attitűdök: alapbeállítódás és beállítódások 35
• Alapbeállítódás 35
• Beállítódások 26
• Társadalmi objektum 36
• Beállítódás, társadalomalakítás és viselkedési hajlam 37
2.2. Bázisdualizmus (szociokultúrális alap-pár). Viselkedési minta/norma 38
2.2.1. A viselkedés aktív és reaktív jellege 38
2.2.2. Belső és külső viselkedési minta 41
2.2.3. Reális és ideális viselkedési minták és a pszichikus ökonómia 41
2.2.4. A viselkedési minták társadalmi jelentősége és értéke 43
• A viselkedési minták változásai és egy társadalmon belüli különbözősége 43
• Szubkultúra, szociokulturális érzelmi védettség és társadalmi (szociokulturális) valóság.. 44
• Szubkultúra, etnocentrizmus, sztereotípia 44
2.2.5. A tudományok és a szociológia-tudomány viszonya a valósághoz 45
• Ideológia és tudomány 45
• Valóságok 46
2.3. A viselkedési minták/normák és a társadalmi valóság meghatározása.
Kondicionálás és konszenzus 49
2.3.1. Kondicionálás
• A kondicionálás jelentősége 49
• A kondicionálás fajtái 51
Klasszikus kondicionálás 51
Extinció-gátló körülmények 53
Operatív vagy programozott kondicionálás 55
Instrumentális (siker által vezérelt) kondicionálás 56
• A kultúra stabilitása és instabilitása (labilitása) 58
23.2. Konszenzus 59
• A konszenzus fajtái 59
Természetes konszenzus 59
Klasszikus konszenzus 59
Formális konszenzus 59
Log-konszenzus 60
• Konszenzus és valóság 60
2.3.3. A belátás, a kondicionálás és a konszenzus közötti viszony 62
HARMADIK RÉSZ
Viselkedési struktúrák
3.1. A személy és a személyiség, a társadalmi személy és a társadalmi személyiség 63
3.1.1. Freud lelkiélet struktúrája.
Szociálpszichológiai és szociológiai működési struktúrák 63
• FREUD és a tudomány 63
• A lelkiélet struktúrája 67
Az Es (ID, Id) 67
Az Én 68
A Felettes-én és a szocializáció 69
Környezeti szocializáció és technikai szocializáció 71
A szocializáció és az öröklés viszonya 74
• FREUD modelljének hasznossága a szociológiában és a szociálpszichológiában 75
3.1.2. A személy és a személyiség 76
3.1.3. A személy (ember, egyed, individuum, szubjektum) 78
• Az emberi autonómia és determináltság 79
• Az elvonatkoztatott gondolkodás (absztrakció) és humor 80
• Szervezeti egység és komplex lény 80
3.1.4. Társadalmi személy 81
3.1.5. Társadalmi személyiség 81
3.1.6. Társadalmi személy/személyiség, státusz és hatalom 82
3.1.6.1. Státuszszimbólum 82
3.1.6.2. Státuszsugárzás 83
3.1.6.3. Státusz és hatalom 84
3.1.6.4. Státusztípusok 84
• Feltételezett és szerzett státusz 85
Foglalkozás-és személystátusz 85
• Osztálystátusz 85
• Szerepstátusz 86
• Szervezet- vagy intézménystátusz 86
• Kulcsstátusz 86
3.1.6.5. Differenciálódás és integráció, státusz és társadalmi réteg 87
3.1.6.6. Státusz, társadalmi pozició és társadalmi osztály 88
3.1.6.7. Státusz és mobilitás 89
3.2. Társadalmi organizációk 90
3.2.1. Társadalmi organizáció ismertetőjegyei és fogalma 91
3.2.1.1. Identitás 91
• Identitástípusok 92
• Multinacionális identifikáció 92
3.2.1.2. Struktúra (szerkezet) 94
• Áttekintés 94
Formális és informális struktúrák 94
Normatív, pretiális, brachiális 95
Struktúra, hatalom, legitimitás 95
Legitimitás és a társadalom dilemmája 96
• Struktúrák és a társadalmi struktúra 96
• Struktúra, szociális dimenzió, szociális érzelmi védettség 97
• A szociális dimenzió elengedhetetlensége és univerzális jellege 99
• A szociális dimenzió jelentőségének feltételezhető okai 104
3.2.2. Társadalmi organizációk osztályozása 106
3.2.2.1. Társadalmi főfunkciók és ezeket ellátó organizációk 106
• Társadalmi gazdasági főfunkció és gazdasági alintézmények 106
Gazdasági alintézmények az általános szociológia szemszögéből 106
Gazdasági alintézmények társadalmi aspektusai 107
Gazdasági föfunkció, gazdasági alintézményrendszer, kultúra és társadalmi rend 108
3.2.2.2. Az organizáció - a szervezettség - foka 109
• Primer organizációk 09
Primertársadalom 110
• Szekunder organizációk 110
Primer és szekunder 110
Szekundertársadalom 110
3.3. Társadalmi formációk 111
3.3.1. Társadalmi kategória 111
3.3.1.1. A társadalmi kategória fogalma 111
3.3.1.2. Társadalmi kategóriák jelentősége 112
• Társadalmi kategóriák és státuszkritériumok 112
• Társadalmi kategória és sztereotípia 112
• Szociokulturális értéktételezés és rangok 112
3.3.1.3. Kategóriakomplexum (összetett társadalmi kategóriák) 114
• Kisebbségek 114
Vallási kisebbség 114
Külföldi kisebbség-kategória 115
Etnikai kisebbség 115
• Társadalmi osztályok 115
• Publikum-kategória és a publikum-aggregátum 116
3.3.2. Társadalmi aggregátum H6
33.2.1. Az aggregátum ismertetőjegyei 116
3.3.2.2. Aggregátum főbb megjelenési formái 116
• Lakótelep H7
• Funkcionális aggregátum 117
• Tömeg H7
• Tüntetés (fegyelmezett, szervezett tömeg) 118
• Mob (fegyelmezetlen, szervezetlen tömeg) 118
• Publikum 118
• Aggregált társadalmi formációk 118
33.23. Személy az aggregátumban 118
3.4. Társadalom 119
3.4.1. Társadalom és a társadalom fogalmának más megközelítése 119
• A társadalom 119
• A társadalom fogalmának más megközelítése 119
3.4.2. Társadalmat és organizációit összetartó tényezők és funkciók 120
3.4.2.1 A társadalmat és organizációit összetartó tényezők 120
• Közös származás 120
• Helyi közelség 121
• Testi és biológiai ismertetőjegyek 121
• Közös érdek 121
3.4.2.2. Társadalmi funkciók 121
• Társadalmi főfunkciók 121
• Adottságok és társadalmi meghatározások 122
• Alapvető életszükségletek és a kultúrszintű szükségletek 122
• Kardinális társadalmi funkció - humanizáció 125
• Általános társadalmi funkciók 125
3.4.3. Társadalom és állam 125
3.4.3.1. A társadalom és az állam határai 127
3.4.3.2. Társadalmi főfunkciók és az állam 127
• Társadalmi főfunkciók társadalmi cél-összeférhetőség és az állam 128
• Állami és társadalmi hatalom 128
3.4.3.3. Kardinális társadalmi funkció és az állam 128
3.4.3.4. Általános társadalmi funkciók és az állam 129
• Társadalom, szociális érzelmi védettség és az állam 129
• Társadalom, közbiztonság és az állam 130
• Az állam társadalmat formáló lehetősége 130
• Társadalom az állam függvényében és fordítva 132
3.4.4. Társadalmak osztályozása 133
3.4.4.1. Statikus és dinamikus társadalom 133
3.4.4.2. Kultúrszint és társadalom 134
• Írást ismerő és írást nem ismerő társadalmak 134
• A szocializáció minősége és a kultúrszint 134
• Az animális és a humán-kreatív társadalom 135
• A rabszolgaság, a klasszikus és a modern animális társadalom 138
Klasszikus és modern rabszolgaság 138
Posztmodern rabszolgaság 138
Klasszikus animális társadalom 139
Modern animális társadalom 139
3.4.4.3. Túlsúlyú intézmény-társadalom 142
3.4.4.4. Zárt és nyitott társadalom 142
• Zárt társadalom 142
• Nyitott társadalom 143
Posztindusztriális és globalizált társadalom 143
Kockázattársadalom 145
Polgári társadalom és a polgári társadalom-modell 146
Neurotikus és pszichotikus társadalom 146
Kibernetikus és információs társadalom 146
Kibernetikus vallás és marketing karakter 148
„Tömegtársadalom" és anonim társadalom 148
Fenntartható társadalom 149
Konzisztens és inkonzisztens társadalom 150
NEGYEDIK RÉSZ
Normatív struktúrák
4.1 Szociális szerep 151
4.1.1. Szociális szerep fogalmának bővítése 151
4.1.2. Játékszerep és szerepmegvalósítás 151
4.1.3. Szociális szerepjuttatás 152
• Automatikus szerepjuttatás 152
• Tudatos szerepjuttatás 152
• Egyoldalú szerepjuttatás 152
• Kényszerű szerepjuttatás 153
4.1.4. Szociális szereptípusok 153
• Egyszerű és komplex-szerepek 153
• Általános és speciális szerepek 153
• Fontos és kevésbé fontos szerepek 153
• Ideális és reális szociális szerepek 153
• Kulcsszerep 154
• Össz-szerep, társadalmi személyiség és halmozott szerepek 154
4.1.5. Szociális szerep, individualizáció, funkció, organizáció, szituáció, státusz 154
• Szociális szerep és alkalmazkodás 154
• Szociális szerep és determináltság 155
• Szociális szerep és státusz 155
• Státusz, szerep és társadalmi kapcsolatok 156
4.3.1. Szükségletek, organizációk és intézmények 158
4.3.2. Az intézmény fogalmának kiszélesítése 158
4.3.3. Intézmények fajtái 158
• Főintézmény és alintézmény 159
• Központi, vezér vagy domináns intézmény 160
• A kriminális alintézmény 160
4.3.4. Organizációk és intézmények összefonódása és a szerepkonfliktus 161
• Egy organizáció több intézmény 161
• Intézmények szerepszisztémája és szerepkonfliktus 161
• Intézményrendszer és vezérintézmény 162
4.4. A kultúra 162
4.4.1. A kultúra fogalmának kiterjesztése 162
• Kultúra és kultúra komplexum 163
Kultúra komplexum 163
A kultúra anyagi vonzata 163
Technikai normatívák 164
Kultúra-komplexum, szükségletérzet és szükséglet-kielégítés 164
4.4.2. Kultúra és civilizáció 164
• A bumeráng-effektus 164
4.4.3. A kultúrák osztályozása 165
• Fogalompárok és a két kultúratípus 165
• Dominánsintézmény-, funkcionális- és diszfunkcionális kultúra 165
• Idealista-, szenzuális-materialista- és ideális kultúra 166
4.4.4. A sokszínű kultúra 168
• Én-befolyás és kultúra 168
• A sokszínű kultúra közös vonásai 169
Kultúra-transzfer 169
Kultúra-difiuzió 169
Kultúra-konvergencia 170
Kultúra-asszimiláció 170
Kultúra-hasadás 170
Kultúra-evolúció 171
Közös szociokultúrális struktúrák 171
Közös viselkedési tendenciák 172
Közös erkölcsi alapok 172
4.4.5. Kulturális örökség 174
4.4.6. A kultúra funkciói 174
ÖTÖDIK RÉSZ
Deviancia, társadalmi ellenőrzés és szankcionálás
5.1. Deviancia 177
5.1.1. A deviancia pontosabb meghatározása 177
5.1.1.1. Deviancia és bázisdualizmus 177
5.1.1.2. A deviancia pozitív és negatív funkciója 177
• A deviancia funkcionalitása 178
Deviancia és ritualizmus (bürokratizmus) 178
Deviancia, mint biztonsági szelep 178
Deviancia, mint szignál 179
Deviancia, mint „a normalitás" előfeltétele 179
Deviancia és a kontraszteffektus 180
Deviancia és kreativitás 180
• A deviancia diszfunkcionalitása 181
5.1.1.3. A deviancia meghatározásának egyéb tényezői 182
• Deviancia és a hovatartozás 182
• Deviancia, szociális szerep és társadalmi pozíció 183
• Deviancia és szerepkonfliktus 18
• A deviancia megjelenési formái 184
5.1.2. Intézményesítés és deviancia 186
• Exkurzus a részleges intézményesítés, a józan ész, a tudomány és a haladás témájához 187
5.1.3. Deviancia és animális társadalom 189
• Távol a „ Paradicsomtól" 189
• Deviancia és társadalmi tolerancia 190
5.1.4. Deviancia, anómia és a kognitív diszonancia 193
• Deviancia és kognitív diszonancia 193
• DURKHEIM anómia fogalma és a kognitív diszonancia 194
• Anómia és a diszonancia jelentősége MERTON elméletében 196
5.2. Társadalmi ellenőrzés és szankcionálás 197
5.2.1. A társadalmi ellenőrzés és szankcionálás fogalma és lényege 197
5.2.2. A társadalmi ellenőrzés szerephordozói 198
5.2.3. Az ellenőrzés főbb kérdései 199
5.2.3.1. Függőségi viszonyokból fakadó viselkedés és ellenőrzés 199
• Konjunktív és diszjunktív kognitív-morális függőség, viselkedés és ellenőrzés 199
• Szociál-emocionális függőség 200
• Szerepszisztéma-függőség 200
• Anyagi függőség 201
5.2.3.2. Organizációk ellenőrző szerepe 201
5.2.3.3. Ellenőrzés és szankcionálás alapelvei és problémája 202
HATODIK RÉSZ
Társadalmi folyamatok
6.1. Társadalmi folyamatok társadalmi kapcsolatok függvényében 203
6.1.1. Társadalmi kapcsolatok 203
6.1.2. Kommunikáció, interakció és társadalmi folyamatok 203
6.2. Értéktételezett társadalmi folyamatok és konszenzus 205
6.3. Funkcionális és diszfunkcionális társadalmi folyamatok 206
6.3.1. Funkcionális társadalmi folyamatok előfeltétele és formái 206
6.3.1.1. Funkcionális társadalmi folyamatok előfeltétele 206
• Az igazság 206
• A szociális vonzalom 207
• A méltányosság 207
63.1.2. Funkcionális (konjunktív) társadalmi folyamatok formái 208
• Együttműködés (kooperáció) 208
Egymással és egymás mellett 208
Az együttműködésből származó előnyök 208
Fizikai erőösszpontosítás 208
Tévedéskiegyenlítés 209
Norma meghatározás 209
• Az alkalmazkodás (akkomodáció, koegzisztencia) 209
• Az áthasonlás (asszimiláció) 209
63.2. A diszfunkcionális (diszjunktív) társadalmi folyamatok 210
• A konfliktus 210
A konfliktus pozitív oldala 211
Konfliktus és Én-fejlődés 211
Konfliktus és gondolkodás 211
Szerep-és célkonfliktusok 211
A konfliktus negatív oldala 212
A konfliktuskezelés alapszabálya 212
• Destrukció (kontravenció) 216
• Konkurenciaharc 216
UTÓSZÓ 217
IRODALOM 221
TÁRGYMUTATÓ, SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS IDEGENSZAVAK JEGYZÉKE 233
A SZERZŐRŐL 251

Témakörök