A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Fülszöveg
Magyarország Alaptörvényének és a kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépésével a magyar alkotmányjog mélyreható és folyamatos átalakuláson megy keresztül. A legutóbbi időkben is alapvető változások érintették az államszervezet több területét. E változások szükségessé tették a Bevezetés az alkotmányjogba (Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei) című kötet újabb átdolgozását, hogy az naprakész maradhasson. Célunk továbbra sem pusztán az ismeretátadás, sokkal inkább az, hogy olvasóink a hatályos rendelkezések rendszerezett áttekintésén túl az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt.
Tartalom
ELŐSZÓ 19
1. ALAPTANOK
(Trócsányi László) 21
I. A közjog és az alkotmányjog 21
1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése
a jogrendszerben 21
1.1. A közjog-magánjog elhatárolásának történeti
aspektusai 21
1.2. A közjog-magánjog elhatárolása a magyar
alkotmánytörténetben 23
1.3. A közjog és a magánjog elhatárolásának ismérvei 24
1.4. A közjog-magánjog elhatárolásának relatív jellege 25
1.5. A közjog ágazatai 26
2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben 26
3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák 27
4. Az alkotmányjog módszerei 28
5. Az alkotmányjog forrásai 28
II. Az alkotmány 31
1. Az alkotmány fogalma: a politikai, a gazdasági
és a szociális alkotmány 31
2. Merev és rugalmas alkotmányok 32
3. Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai 34
III. Alkotmányfejlődési irányok 35
1. Az alkotmányfejlődés történeti útja:
az angol alkotmányfejlődés 36
2. A hatalmi ágak merev szétválasztása:
az amerikai alkotmányfejlődés 37
3. Az alkotmányfejlődés forradalmi útja:
a francia alkotmányfejlődés 39
4. Az alkotmányfejlődés kompromisszumos útja:
a német alkotmányfejlődés 41
5. Alkotmányfejlődés Közép- és Kelet Európában 41
5.1. A világháborúkat megelőző alkotmányfejlődés 42
5.2. A kommunista, szocialista alkotmányok 43
5.3. A rendszerváltozást követő alkotmányok 44
IV. A magyar alkotmányfejlődés 45
1. Az alkotmányozás történeti háttere Magyarországon,
alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború
végéig 45
2. Magyar alkotmányfejlődés a második világháborút követően
1989-ig 48
3. Alkotmányozási kísérletek a rendszerváltozáskor
és azt követően 50
4. Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása 54
5. Az Alaptörvény módosításai 59
6. Az Alaptörvény szerkezete, elnevezése és sajátos rendelkezései 61
6.1. Az Alaptörvény szerkezete 61
6.2. Az Alaptörvény elnevezés és a történeti alkotmány 61
6.3. A Nemzeti Hitvallás 62
6.4. Kapcsolat a határon túli magyarsággal, a határon kívül
élő szavazati joga 64
6.5. Az alapjogok inspirációs forrásai 66
V. Az alkotmányosság elvei, az alkotmányos állam 67
1. A demokrácia elve 68
2. A pluralizmus elve 69
3. A jogállamiság elve 71
4. A hatalommegosztás elve 73
Irodalom 75
2. ÁLLAMFORMA, KORMÁNYFORMA, ÁLLAMSZERKEZET
(Trócsányi László-Csink Lóránt) 77
I. Az államforma fogalma és típusai 77
II. Kormányforma 79
1. A kormányforma fogalma 79
2. Prezidenciális kormányforma 80
3. Parlamentarizmus 81
4. Félprezidenciális kormányforma 83
5. Kollegiális kormányforma 84
III. Államszerkezet 85
1. Az állam egyszerű formája: az unitárius állam 85
2. Föderatív államberendezkedés 86
3. Regionális államberendezkedés 87
4. Korábbi államszerkezeti megoldások 88
5. Az európai integráció jellege 89
Irodalom 90
3. AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐK
(Schanda Balázs) 91
I. Szuverenitás egykor és ma 91
1. A szuverenitás fogalma 91
2. A szuverenitás jelképei 94
II. Államterület 95
1. Az államterület általános jellemzése 95
2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen 96
III. A nép 97
1. A nép és a nemzet fogalma 97
2. Felelősség a határon túl élő magyarságért 97
3. A nemzetiségek 99
4. Az állampolgársági jog alapfogalmai 103
5. A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése 104
6. Európai polgárság 109
IV. A házasság és a család - az alkotmányjog alanyai 109
Irodalom 110
4. A JOGFORRÁSI RENDSZER
(Jakab András) 111
I. Jogi aktusok 111
1. Egyedi aktusok, és normatív aktusok 111
2. A jogállamiság és a normatív aktusok 113
II. A normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága 114
1. Az érvényesség 114
2. A hatály 118
3. Az alkalmazhatóság 122
3.1. A hatály és az alkalmazhatóság viszonya 122
3.2. Az érvényesség és az alkalmazhatóság 124
3.3. Kitérő: a normatív aktusok kötelező ereje 126
4. Áttekintés az érvényesség, a hatályosság (létezés és tényállási
időbeli hatály) és az alkalmazhatóság viszonyáról 128
5. A jogforrási hierarchia és az alkalmazási elsődlegesség
közti különbség 130
5.1. A derogáció és a jogforrási hierarchia fogalma 130
5.2. Az alkalmazási elsődlegesség természetének bemutatása
a közösségi jog és a tagállami jog viszonyának példáján 132
III. Magyar jogforrási hierarchia 135
1. Extern és intern normatív aktusok 135
2. A magyar jogforrási hierarchia 136
3. Az Alaptörvény 137
3.1. Formális és materiális értelemben vett alkotmány 138
3.2. Alkotmányellenes alkotmány(módosítás) 139
3.3. Az Alaptörvény formai jellegzetességei 139
3.4. A történeti alkotmány és az Alaptörvény 140
4. Az AB határozatok 141
5. A törvények 142
5.1. A törvény materiális fogalmai 143
5.2. A törvényerejű rendeletek 144
5.3 Törvények és rendeletek viszonya 145
6. A sarkalatos törvények 147
7. A nemzetközi szerződések 148
7.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya általában 148
7.2. A nemzetközi szerződések helye a magyar
jogforrási hierarchiában 150
8. A rendeletek 151
8.1. Autonóm és végrehajtási rendeletek 151
8.2. A rendeletek egymás közti hierarchiája 153
8.3. A rendeleti hierarchia „szétágazása" 154
8.4. Az önkormányzati rendeletpótlás intézménye 155
8.5. A különleges állapotok idején kiadott rendeletek 155
9. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 156
10. A bíróságok normatív aktusai 157
10.1. A jogegységi határozat 158
10.2. A kollégiumi vélemény 159
10.3. A Kúria önkormányzati rendeleteteket megsemmisítő
döntései 160
11. Egyéb normatív aktusok 160
IV. Szokásjog és jogi aktusok 161
1. A bírói szokásjog 161
2. Más állami szervek „szokásjoga" 162
3. A desuetudo 163
V. Többszintű alkotmányosság 163
1. Van-e az EU-nak alkotmánya jelenleg? 164
2. Az elsődlegesség határai 165
Irodalom 167
KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA
(Csink Lóránt) 169
I. Népszavazás 170
1. A népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége 170
2. A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése
Magyarországon 171
3. A népszavazás típusai 172
4. A népszavazás tárgya 173
5. A népszavazás eredménye 176
6. Népszavazási eljárás 177
6.1. Eljárás a választópolgárok közössége által
kezdeményezett népszavazás esetén 177
6.2. Eljárás a közhatalmak által kezdeményezett
népszavazásokban 180
6.3. A népszavazási eljárás egyes fázisai 181
II. Petíció 182
Irodalom 182
6. VÁLASZTÓJOG
(Tóth Károly) 183
I. A választójog fogalma 184
II. A választási rendszerek 185
1. Többségi választási rendszerek 185
1.1. Abszolút többségi rendszer 185
1.2. Relatív többségi rendszer 187
2. Arányos választási rendszerek 188
III. A választások alapelvei 189
1. Anyagi jogi elvek 190
2. Eljárásjogi elvek 196
IV. Az országgyűlési képviselők választásának fontosabb elemei ... 197
1. A képviselők száma és az alkalmazott rendszerek 197
2. A választókerületek és szavazókörök kialakítása 198
2.1. Egyéni választókerületek 198
2.2. Szavazókörök 199
3. A választás kitűzése, a kampány 200
4. Egyéni választókerületi jelölés, országos lista állítása 201
4.1. Egyéni választókerületi jelölt állítása 201
4.2. Országos lista állítása 203
5. Szavazás 203
5.1. Szavazás szavazóhelyiségben 204
5.2. Szavazás mozgóurnával 205
5.3. Szavazás külképviseleten 206
5.4. Szavazás levélben 207
5.5. Szavazás átjelentkezés alapján 207
6. Az eredmény megállapítása 208
6.1. Eredmény megállapítása az egyéni választókerületben 209
6.2. Eredmény megállapítása az országos listán 209
7. A megüresedett mandátum betöltése 211
8. Választási szervek 212
9. Jogorvoslatok 214
10. Egyéb, általános megjegyzések 216
V Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása 218
Irodalom
7. AZ ÁLLAMFŐ
(Csink Lóránt) 221
I. Az államfői hatalom jellege 221
II. Államfői hatalom Magyarországon 222
III. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése 224
1. A köztársasági elnök választása 224
1.1. A szavazás anyagi jogi szabályai 225
1.2. A szavazás eljárási szabályai 226
1.3. A megválasztott köztársasági elnök 226
2. Az elnöki megbízatás megszűnése 226
2.1. A megbízatást megszüntető tényhelyzetek 227
2.2. A megbízatást megszüntető jognyilatkozatok 227
IV. A köztársasági elnök helyettesítése 228
V. A köztársasági elnök jogállása 229
VI. A köztársasági elnök hatáskörei 230
1. Az ellenjegyzés szerepe 230
2. A köztársasági elnök államszervezettel összefüggő hatáskörei 231
2.1. Jogalkotással kapcsolatos hatáskörök 231
2.2. Az Országgyűlés megbízatásával kapcsolatos
hatáskörök 232
2.3. Személyügyi hatáskörök 233
2.4. Választás és népszavazás kitűzése 234
2.5. Területszervezési hatáskörök 234
3. Klasszikus államfői jogkörök 234
3.1. Magyarország képviselete 234
3.2. Magyarország képviselete a külkapcsolatokban 235
3.3. Az állam szimbolikus képviselete 235
Irodalom 236
8. ORSZÁGGYŰLÉS
(Trócsányi László) 237
I. A parlamenti jog természete és forrásai 237
1. A parlamenti jog fogalma és tárgykörei 237
2. A parlamenti jog forrásai 239
2.1. A parlamenti jog írott forrásai 239
2.2. A parlamenti jog egyéb forrásai 242
II. A parlamentek az államhatalmi ágak rendszerében
és a parlamentek feladatai 243
III. Egykamarás és kétkamarás parlamentek 246
1. A második kamarák típusai 246
2. Egykamarás parlamentek 248
IV. Az Országgyűlés szervezete 249
1. Az Országgyűlés elnöke, alelnökök és jegyzők 249
2. Az Országgyűlés háznagya 250
3. Házbizottság 250
4. Országgyűlési bizottságok 251
5. A politikai pártok képviselőcsoportjai (frakciók) 253
6. Az Országgyűlés belső szervezete 254
V. A parlamenti munka keretei 255
1. Az Országgyűlés alakuló ülése 255
2. Az országgyűlési ciklus időszaka 256
3. Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és ülésnapjai 257
VI. Az Országgyűlés törvényhozó funkciója 258
1. A törvényhozó hatalom terjedelme 258
2. A törvénykezdeményezés joga 260
2.1. A köztársasági elnök törvénykezdeményezési joga 260
2.2. A kormány törvénykezdeményezési joga 260
2.3. A parlamenti bizottság törvénykezdeményezési joga ... 261
2.4. Az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési joga 261
3. A törvényhozás menete 262
4. A törvényalkotás nyilvánossága 264
VII. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója 264
1. A parlamenti ellenőrzés általános eszközei 265
2. A parlamenti ellenőrzés speciális szervei:
a parlamenti vizsgálóbizottságok és eseti bizottságok 267
VIII. Az Országgyűlés más hatáskörei 268
1. Az Országgyűlés személyi döntései 268
2. Az Országgyűlés esetszerű döntései 269
IX. Az országgyűlési képviselők jogállása 270
1. A képviselői mandátum eredete és természete 270
2. A képviselői mandátum keletkezése és megszűnése 272
3. A képviselői mandátum védelme 272
4. A képviselők mentelmi joga 273
5 A képviselői összeférhetetlenség 277
Irodalom 278
9. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FÜGGETLEN SZERVEI
(Varga Zs. András) 281
I. A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentősége 281
II. Az Állami Számvevőszék 283
1. A számvevőszék múltja, és jelenlegi jogállása 283
2. Az Állami Számvevőszék feladatai és működése 285
III. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa 286
1. Az intézmény létrejöttének körülményei 286
2. Az alapvető jogok biztosának jogállása 287
3. Az alapjogi biztos eljárásának feltételei 289
4. Az alapvető jogok biztosának eljárása 291
5. Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó
különleges szabályok 293
5.1. Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő
nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese 293
5.2. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek
érdekeinek védelmét ellátó helyettese 293
5.3. Az alapvető jogok biztosának sajátos feladatai 294
5.4. A korábbi adatvédelmi biztos feladatkörének ellátása . . . 295
Irodalom 295
10. A KORMÁNY
(Kiss Barnabás) 297
I. A kormányzás általános kérdései 297
1. A kormányzati rendszer, a kormányzás és a kormány
fogalmáról 297
2. A kormányok helyzete a parlamentáris kormányzati
rendszerben és a kormányok típusai 299
II. A Kormány feladat-és hatáskörének általános jellemzői 302
1. A Kormány összetétele 303
1.1. A miniszterelnök 303
1.2. A miniszter és munkaszerve a minisztérium 305
2. A Kormány megbízatása 306
III. A Kormány működése, testületi jellege 307
IV. A Kormány működését segítő szervezeti rendszer 308
1. Az államtitkárok 308
2. A Kormány testületi jellegű segédszervei 308
3. Személyre szóló kormányzati megbízatások 309
4. A Miniszterelnökség 309
Irodalom 310
11. ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV
(Csink Lóránt) 311
I. Intézményi alapvetés: az önálló szabályozó szerv
a végrehajtó hatalomban 311
II. A végrehajtó hatalom tagolódása Magyarországon 313
III. Az önálló szabályozó szerv az Alaptörvényben 314
1. Az önálló szabályozó szervek köre 314
2. Az önálló szabályozó szervek tevékenysége 314
3. Az önálló szabályozó szerv felelőssége 315
4. Az önálló szabályozó szervek függetlensége,
kapcsolata a Kormánnyal 316
Irodalom 317
12. ÜGYÉSZSÉG
(Varga Zs. András) 319
I. Az ügyészség kapcsolata a hatalmi ágakkal 319
1. Az ügyészség történetének vázlata 319
2. A magyar ügyészség a rendszerváltozást követően 320
3. Az ügyészség az államhatalom rendszerében 322
II. Az ügyészség alkotmányos feladatai 324
1. Az ügyészség által védeni hivatott alkotmányos értékek 324
2. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban 325
3. Az ügyész korábbi büntetőeljáráson kívül hatáskörei 327
4. Ügyészi közérdekvédelem az Alaptörvény rendszerében 328
5. Nevesített közérdekvédelmi hatáskörök 330
III. Az ügyészek és az ügyészi szervezet 331
1. A legfőbb ügyész jogállása 331
2. Az ügyészek jogállása 334
3. Az ügyészég szervezete 335
Irodalom 337
13. A BÍRÓSÁGOK
(Lichtenstein József)
I. Az igazságszolgáltatás fogalma 339
II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség 340
1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma 341
2. Az igazságszolgáltatás egységének elve 342
3. A társasbíráskodás elve 342
4. A néprészvétel elve 343
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 343
6. Az anyanyelv használatának joga 344
7. Az ártatlanság vélelme 345
8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog 345
9. A jogorvoslati jogosultság elve 345
10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog 346
10.1. A bírósághoz fordulás joga 346
10.2. A tisztességes eljáráshoz való jog 347
11. A bírói függetlenség 348
11.1. A bírói függetlenség garanciái 350
11.2. A bírósági szervezet függetlensége 352
III. A bírósági szervezetrendszer 354
1. A bíróságok típusai 354
2. A bírósági szervezet Magyarországon 356
2.1. A járásbíróság és a kerületi bíróság 356
2.2. A közigazgatási és munkaügyi bíróság 357
2.3. A törvényszék 358
2.4. ítélőtábla 359
2.5. A Kúria 359
IV. A bírák jogállása 360
1. A bíró szolgálati viszonya 361
2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése 361
3. Általános kinevezési feltételek 361
4. A kinevezési eljárás 362
5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése 363
6. A bíró fegyelmi felelőssége 365
V. Az ülnökök jogállása 365
VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT) 366
1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása 366
2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 367
3. Az Országos Bírósági Hivatal 369
4. Az Országos Bírói Tanács 369
VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében
(egységesítésében) 371
1. A jogegységi határozat jogi természete 371
2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács 372
3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés 372
4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozata
és az elvi bírósági döntés közzététele 373
5. A joggyakorlat elemző csoport 373
Irodalom 374
14. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
(Balogh Zsolt) 375
I. Az alkotmánybíráskodás jellemzői (elméleti és összehasonlító
jogi megközelítés) 375
1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 375
2. Az alkotmánybíráskodás fogalma 378
3. Az alkotmánybíráskodás modelljei 379
3.1. Az amerikai modell 379
3.2. Az európai modell 381
4. Alkotmánybírósági funkciók és hatáskörök 383
5. Az alkotmánybíráskodás kötöttségei és függetlenségének
biztosítékai 385
II. Alkotmánybíróság Magyarországon 388
1. Az Alkotmánybíróság létrejötte, változása, a szabályozás
alkotmányos alapjai 388
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörei 390
2.1. Előzetes normakontroll 391
2.2. Utólagos absztrakt normakontroll 392
2.3. Az alkotmányjogi panasz 393
2.4. Bírói kezdeményezés 396
2.5. Az utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz
és bírói kezdeményezés közös szabályai 396
2.6. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének
vizsgálata 399
2.7. Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő
határozatának vizsgálata 400
2.8. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület
feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás 401
2.9. Alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének
visszavonásával összefüggő vélemény 401
2.10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása 401
2.11. Hatásköri összeütközés 401
2.12. Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése 402
3 Az Alkotmánybíróság eljárása 403
4 Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása és megbízatásuk
megszűnése 405
5. Záró megjegyzések 407
Irodalom 408
15. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
(Kiss Barnabás) 409
Bevezető megjegyzések 409
I. Az önkormányzat általános fogalma és főbb típusai 409
II. A helyi-területi irányítással kapcsolatos fontosabb fogalmak
és az önkormányzati rendszerek különböző típusai 412
III. A helyi önkormányzás lényege és a helyi önkormányzáshoz
való jog 414
IV. Állami-területi beosztás, az önkormányzatok típusai 416
1. Települési önkormányzatok 417
1.1. Község 417
1.2. Város 418
1.3. A főváros 419
2. Területi önkormányzatok - a megyei önkormányzat 419
V. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei 420
1. Rendeletalkotási jog 420
2. Az önkormányzatok gazdasági alapjai 421
3. Szervezeti autonómia - a szervezetalakítás szabadsága 422
4. Önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések és elismerő címek
alapítása [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pont] 422
5. Társulási és együttműködési szabadság 423
VI. Az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek csoportosítása
és gyakorlása 423
1. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök 424
1.1. Kötelező feladat- és hatáskörök 424
1.2. Önként vállalt önkormányzati feladatok 424
1.3. Az államtól történő önkéntes feladatátvállalás 425
1.4. A nagyobb teljesítőképességű önkormányzatoktól
önként átvállalt (alternatív) feladatok 425
2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök 425
3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása
és átruházása 426
VII. A helyi önkormányzatok szervezete 426
1. A képviselő-testület 426
2. A helyi önkormányzati képviselő (települési képviselő) 427
3. A képviselő-testület bizottságai 427
4. Településrészi önkormányzat (részönkormányzat) 428
5. Polgármester, alpolgármester 428
6. A jegyző és az aljegyző 428
7. A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal,
a közös önkormányzati hivatal 429
VIII. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 429
IX. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata 430
1. Országgyűlés 430
2. A köztársasági elnök 430
3. A Kormány és a törvényességi felügyelet 431
X. A helyi önkormányzatok és Európa 432
XI. A helyi önkormányzati választások rendszere 432
1. A polgármesterek és a főpolgármester választása 433
2. Egyéni listás rendszer 434
3. A vegyes választási rendszer 435
4. A megyei közgyűlések megválasztása 436
5. A fővárosi közgyűlés megválasztása 437
Irodalom 438
16. KÖZPÉNZÜGYEK
(Klicsu László) 439
I. Közpénzügyek az új Alaptörvényben 441
1. A közpénzügyek fogalma 441
2. A közpénzügyek alkotmányos alapjai 442
2.1. Költségvetés 443
2.2. Adók 445
2.3. Pénzrendszer 448
2.4. Államadósság 448
3. Az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezései érvényesülésének
védelme 450
3.1. Alkotmánybíráskodás 450
3.2. A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása 452
3.3. Közpénzügyi sarkalatos törvények 453
II. Magyar Nemzeti Bank 455
1. A jegybankok szerepe az államszervezetben 455
2. A jegybankok feladatai 455
TARTALOM
3. A Magyar Nemzeti Bank 457
3.1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása 458
3.2. A Magyar Nemzeti Bank szervezete 460
3.3. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a monetáris
politikában 461
3.4. A Magyar Nemzeti Bank hatósági feladatai 462
4. Az MNB és a Központi Bankok Európai Rendszerének
(KBER) kapcsolata 463
Irodalom 464
17. A KÜLÖNLEGES JOGREND
(Jakab András-Till Szabolcs) 465
I. A különleges jogrend alapvető dilemmája 466
II. A különleges jogrend alkotmányelméleti megközelítései 469
III. Rendkívüli állapot 472
IV. Szükségállapot 478
V. Megelőző védelmi helyzet 480
VI. Váratlan (külső) támadás 484
VII. Veszélyhelyzet 486
Irodalom 489
A KÖTET SZERZŐI 491
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.