Bevezetés az alkotmányjogba

Tartalom

ALAPTANOK
(Trócsányi László) 19
I. A közjog és az alkotmányjog 19
1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése
a jogrendszerben 19
1.1. A közjog - magánjog elhatárolásának történeti
aspektusai 19
1.2. A közjog - magánjog elhatárolása a magyar
alkotmánytörténetben 21
1.3. A közjog és a magánjog elhatárolásának ismérvei 22
1.4. A közjog - magánjog elhatárolásának relatív jellege 23
1.5. A közjog ágazatai 24
2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben 24
3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák 25
4. Az alkotmányjog módszerei 25
5. Az alkotmányjog forrásai 26
II. Az alkotmány 29
1. Az alkotmány fogalma: a politikai, a gazdasági
és a szociális alkotmány 29
2. Merev és rugalmas alkotmányok 30
3. Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai 32
III. Alkotmányfejlődési irányok 33
1. Az alkotmányfejlődés történeti útja:
az angol alkotmányfejlődés 33
2. A hatalmi ágak merev szétválasztása:
az amerikai alkotmányfejlődés 35
3. Az alkotmányfejlődés forradalmi útja:
a francia alkotmányfejlődés 37
4. Az alkotmányfejlődés kompromisszumos útja:
a német alkotmányfejlődés 38
5. Alkotmányfejlődés Közép- és Kelet Európában 39
5.1. A világháborúkat megelőző alkotmányfejlődés 39
5.2. A kommunista, szocialista alkotmányok 41
5.3. A rendszerváltozást követő alkotmányok 41
IV. A magyar alkotmányfejlődés 42
1. Az alkotmányozás történeti háttere Magyarországon,
alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború
végéig 42
2. Magyar alkotmányfejlődés a második világháborút követően
1989-ig 45
3. Alkotmányozási kísérletek a rendszerváltozáskor
és azt követően 48
4. Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása 51
5. Az alaptörvény elnevezés és a Nemzeti Hitvallás jellege 56
6. Kapcsolat a határon túli magyarsággal 59
7. Határon kívül élő magyarok szavazati joga 60
8. Az alapjogok inspirációs forrásai 61
9. A sarkalatos törvények problematikája 62
10. Az alkotmányvédelem kérdése 64
V. Az alkotmányosság elvei, az alkotmányos állam 67
1. A demokrácia elve 67
2. A pluralizmus elve 69
3. A jogállamiság elve 70
4. A hatalommegosztás elve 73
Irodalom 75
2. ÁLLAMFORMA, KORMÁNYFORMA, ÁLLAMSZERKEZET
(Trócsányi László - Csink Lóránt)
L Az államforma fogalma és típusai
II. Kormány forma 79
L A kormány forma fogalma 79
2. Prezidenciális kormányforma 80
3. Parlamentáris köztársaság 81
4. Félprezidenciális kormányforma 83
5. Egy sajátos kormányforma 84
III. Államszerkezet 84
1. Az állam egyszerű formája: az unitárius állam 85
2. Föderatív államberendezkedés 86
3. Regionális államberendezkedés 87
4. Korábbi államszerkezeti megoldások 88
5. Az európai integráció jellege 88
Irodalom 89
3. AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐK
(Schanda Balázs) 91
I. Szuverenitás egykor és ma 91
1. A szuverenitás fogalma 91
2. A szuverenitás jelképei 94
II. Államterület 95
1. Az államterület általános jellemzése 95
2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen 96
III. A nép 97
1. A nép és a nemzet fogalma 97
2. Felelősség a határon túl élő magyarságért 97
3. A nemzetiségek 99
4. Az állampolgársági jog alapfogalmai 103
5. A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése 104
6. Európai polgárság 108
Irodalom 109
4. JOGFORRÁSI RENDSZER
(Kiss Barnabás) 111
I. A jogforrás és a jogforrási rendszer fogalma 111
II. A jogszabályalkotás mint állami tevékenység és a jogalkotó szervek általános típusai 113
III. A jogforrási rendszer alkotmányjogi szabályozása 115
IV. Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok.
A jogforrási hierarchia 116
V. Jogszabályok a magyar jogforrási rendszerben 119
1. A törvény és a törvényhozási tárgyak általános kérdései 119
2. A törvény és a törvényhozási tárgyak a mai magyar alkotmányos rendszerben 122
3. A rendeleti jog általános kérdései 124
4. Kormányrendelet 126
5. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 126
6. A Kormány tagjainak rendeletei - a miniszterelnöki
és a miniszteri rendeletek 127
7. Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete 127
8. A helyi önkormányzatok rendeletei 128
VI. A közhatalom (állam) szervei által kibocsátott belső normák -
közjogi szervezetszabályozó eszközök 129
VII. Különleges jogrend - különleges jogforrások 131
1. A Honvédelmi Tanács rendelete 131
2. A köztársasági elnök rendelete 131
3. A Kormány kivételes rendeletalkotási felhatalmazása
különleges jogrend idején 132
VIII. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 133
1. A jogszabályok érvényességi kellékei 134
2. A jogszabályok hatályossága 135
2.1. Időbeli hatály 135
2.2. Területi hatály 138
2.3. Személyi hatály 138
IX. A jogszabályok kihirdetése és közzététele 139
X. A nemzetközi jogforrások helye a jogrendszerben 141
XI. Egyéb - sajátos jellegű - jogforrások hatása a jogrendszerre 143
1. Az Alkotmánybíróság határozatának jogforrási jellege 143
2. A bíró alkotta jog és a szokásjog a jogforrási rendszerben 144
Irodalom 144
5. KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA
(Csink Lóránt) 147
I. Népszavazás 148
1. A népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége 148
2. A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése
Magyarországon 149
3. A népszavazás típusai 150
4. A népszavazás tárgya 152
5. A népszavazás eredménye 154
6. Népszavazási eljárás 154
6.1. Eljárás a választópolgárok közössége által
kezdeményezett népszavazás esetén 154
6.2. Eljárás a közhatalmak által kezdeményezett
népszavazásokban 157
6.3. A népszavazási eljárás egyes fázisai 158
II. Petíció 159
Irodalom 159
(Tóth Károly) 161
1. A választójog fogalma 163
II. A mandátum 163
III. A választások alapelvei 166
1. Anyagi jogi elvek 167
2. Eljárásjogi elvek 171
IV. A választási rendszerek 172
1. Többségi választási rendszerek 173
1.1. Abszolút többségi rendszer 173
1.2. Relatív többségi rendszer 174
2. Arányos választási rendszerek 175
2.1. A Hagenbach-Bischoff módszer 176
2.2. A D'Hondt módszer 177
2.3. „Módosított Sainte-Lagué módszer" 178
V. Az országgyűlési képviselők választásának fontosabb elemei 178
1. A képviselők száma és az alkalmazott rendszerek 178
2. A választókerületek és szavazókörök kialakítása 180
2.1. Egyéni választókerületek 180
2.2. Szavazókörök 181
3. A választási kampány 181
4. Egyéni választókerületi jelölés, országos lista állítása 182
4.1. Egyéni választókerületi jelölt állítása 182
4.2. Országos lista állítása 183
5. Szavazás 184
6. Az eredmény megállapítása 185
6.1. Eredmény megállapítása az egyéni választókerületben 185
6.2. Eredmény megállapítása az országos listán 186
7. A megüresedett mandátum betöltése 188
8. Választási szervek 188
9. Jogorvoslatok 189
9.1. Kifogás 189
9.2. Fellebbezés 190
9.3. Bírósági felülvizsgálat 190
10. Egyéb, általános megjegyzések 191
VI. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása 192
Irodalom 193
7. AZ ÁLLAMFŐ
(Csink Lóránt) 195
I. Az államfői hatalom jellege 195
II. Államfői hatalom Magyarországon 196
III. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése 198
1. A köztársasági elnök választása 198
1.1. A szavazás anyagi jogi szabályai 199
1.2. A szavazás eljárási szabályai 200
1.3. A megválasztott köztársasági elnök 200
2. Az elnöki megbízatás megszűnése 200
2.1. A megbízatást megszüntető tényhelyzetek 201
2.2. A megbízatást megszüntető jognyilatkozatok 201
IV. A köztársasági elnök helyettesítése 202
V. A köztársasági elnök jogállása 203
VI. A köztársasági elnök hatáskörei 204
1. Az ellenjegyzés szerepe 204
2. A köztársasági elnök államszervezettel összefüggő hatáskörei 205
2.1. Jogalkotással kapcsolatos hatáskörök 205
2.2. Az Országgyűlés megbízatásával kapcsolatos
hatáskörök 206
2.3. Személyügyi hatáskörök 207
2.4. Választás és népszavazás kitűzése 208
2.5. Területszervezési hatáskörök 208
3. Klasszikus államfői jogkörök 208
3.1. Magyarország képviselete 208
3.2. Magyarország képviselete a külkapcsolatokban 209
3.3. Az állam szimbolikus képviselete 209
Irodalom 210
8. ORSZÁGGYŰLÉS
(Trócsányi László) 211
I. A parlamenti jog természete és forrásai 211
1. A parlamenti jog fogalma és tárgykörei 211
2. A parlamenti jog forrásai 213
2.1. A parlamenti jog írott forrásai 213
2.2. A parlamenti jog egyéb forrásai 216
II. A parlamentek az államhatalmi ágak rendszerében
és a parlamentek feladatai 217
III. Egykamarás és kétkamarás parlamentek 220
1. A második kamarák típusai 220
2. Egykamarás parlamentek 222
IV. Az Országgyűlés szervezete 223
1. Az Országgyűlés elnöke, alelnökök és jegyzők 223
2. Házbizottság 224
3. Országgyűlési bizottságok 224
4. A politikai pártok képviselőcsoportjai (frakciók) 225
5. Az Országgyűlés belső szervezete 226
V. A parlamenti munka keretei 227
1. Az Országgyűlés alakuló ülése 227
2. Az országgyűlési ciklus időszaka 227
3. Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és ülésnapjai 228
VI. Az Országgyűlés törvényhozó funkciója 230
1. A törvényhozó hatalom terjedelme 230
2. A törvénykezdeményezés joga 231
3. A törvényhozás menete 233
VII. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója 234
1. A parlamenti ellenőrzés általános eszközei 235
2. A parlamenti ellenőrzés speciális szervei:
a parlamenti vizsgálóbizottságok és eseti bizottságok 237
VIII. Az Országgyűlés más hatáskörei 238
1. Az Országgyűlés személyi döntései 238
2. Az Országgyűlés esetszerű döntései 239
Irodalom 240
9. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
(Salamon László) 241
10. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FÜGGETLEN SZERVEI
(Varga Zs. András) 247
I. A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentősége 247
II. Az Állami Számvevőszék 249
1. A számvevőszék múltja, és jelenlegi jogállása 249
2. Az Állami Számvevőszék feladatai és működése 251
III. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa 252
1. Az intézmény létrejöttének körülményei 252
2. Az alapvető jogok biztosának jogállása 253
3. Az alapjogi biztos eljárásának feltételei 255
4. Az alapvető jogok biztosának eljárása 257
5. Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó
különleges szabályok 259
5.1. Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő
nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese 259
5.2. Az adatvédelmi biztos 259
5.3. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek
érdekeinek védelmét ellátó helyettese 259
6. Az alapvető jogok biztosának sajátos feladatai 260
Irodalom 261
11. A KORMÁNY
(Balogh Judit) 263
I. A Kormány helye az államszervezetben. A kormányforma 263
II. A Kormány mint a végrehajtó hatalom szerve 265
III. A Kormány összetétele és működése 267
1. A Kormány tagjai 267
2. A Kormány tagjainak megbízatása 268
3. A Kormány tagjainak jogállása 270
4. A minisztériumok szervezete 272
5. A Kormány megszűnése 272
6. Az ügyvezető kormány 274
IV. Az Országgyűlésnek felelős Kormány 275
L A bizalmi szavazás 277
2. A konstruktív bizalmatlansági indítvány 278
Irodalom 281
12. AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK
(Balogh Judit) 283
I. Az önálló szabályozó szerv 283
II. Az önálló szabályozó szerv szervezete 284
III. Az önálló szabályozó szerv jogállása, függetlensége 285
IV. Az önálló szabályozó szerv vezetőjének jogalkotási joga 286
Irodalom 286
(Varga Zs. András) 287
I. Az ügyészség kapcsolata a hatalmi ágakkal 287
1. Az ügyészség történetének vázlata 287
2. A magyar ügyészség a rendszerváltozást követően 288
3. Az ügyészség az államhatalom rendszerében 289
II. Az ügyészség alkotmányos feladatai v 291
1. Az ügyészség által védeni hivatott alkotmányos értékek 291
2. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban 293
3. Az ügyész korábbi büntetőeljáráson kívül hatáskörei 294
4. Ügyészi közérdekvédelem az Alaptörvény rendszerében 296
5. Nevesített közérdekvédelmi hatáskörök 297
III. Az ügyészek és az ügyészi szervezet 299
1. A legfőbb ügyész jogállása K 299
2. Az ügyészek jogállása 302
3. Az ügyészég szervezete 303
Irodalom 304
(Lichtenstein József) 307
I. Az igazságszolgáltatás fogalma 307
II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség 308
1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma 309
2. Az igazságszolgáltatás egységének elve 310
3. A társasbíráskodás elve 310
4. A néprészvétel elve 311
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 311
6. Az anyanyelv használatának joga 312
7. Az ártatlanság vélelme 313
8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog 313
9. A jogorvoslati jogosultság elve 313
10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog 314
10.1. A bírósághoz fordulás joga 314
10.2. A tisztességes eljáráshoz való jog 315
11. A bírói függetlenség 316
11.1. A bírói függetlenség garanciái 317
11.2. A bírósági szervezet függetlensége 320
III. A bírósági szervezetrendszer 322
1. A bíróságok típusai 322
2. A bírósági szervezet Magyarországon 324
2.1. A járásbíróság (2012. december 31-ig helyi bíróság) 324
2.2. A munkaügyi bíróság 325
2.3. A közigazgatási és munkaügyi bíróság 325
2.4. A törvényszék (korábban megyei bíróság) 326
2.5. ítélőtábla 327
2.6. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) 328
IV. A bírák jogállása 329
1. A bíró szolgálati viszonya 329
2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése 329
3. Általános kinevezési feltételek 330
4. A kinevezési eljárás 330
5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése 331
6. A bíró fegyelmi felelőssége 333
V. Az ülnökök jogállása 334
VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT) 335
1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása 335
2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 336
3. Az Országos Bírósági Hivatal 337
4. Az Országos Bírói Tanács 338
VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében) 339
1. A jogegységi határozat jogi természete 340
2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács 340
3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés 341
4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat
és az elvi bírósági döntés közzététele 341
5. A joggyakorlat elemző csoport 341
Irodalom 342
15. ALKOTMANYB1ROSAG
(Balogh Zsolt) 343
I. Az alkotmánybíráskodás jellemzői (elméleti és összehasonlító
jogi megközelítés) 343
1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 343
2. Az alkotmánybíráskodás fogalma 346
3. Az alkotmánybíráskodás modelljei 347
3.1. Az amerikai modell 347
3.2. Az európai modell 349
4. Alkotmánybírósági funkciók és hatáskörök 351
5. Az alkotmánybíráskodás kötöttségei és függetlenségének
biztosítékai 353
II. Alkotmánybíróság Magyarországon 356
1. Az Alkotmánybíróság létrejötte, változása, a szabályozás
alkotmányos alapjai 356
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörei 358
2.1. Előzetes normakontroll 359
2.2. Utólagos absztrakt normakontroll 360
2.3. Az alkotmányjogi panasz 361
2.4. Bírói kezdeményezés 363
2.5. Az utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz
és bírói kezdeményezés közös szabályai 363
2.6. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének
vizsgálata 366
2.7. Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő
határozatának vizsgálata 366
2.8. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület
feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás 367
2.9. Alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének
visszavonásával összefüggő vélemény 367
2.10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása 368
2.11. Hatásköri összeütközés 368
2.12. Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése 368
3. Az Alkotmánybíróság eljárása 369
4. Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása és megbízatásuk
megszűnése 371
5. Záró megjegyzések 373
Irodalom 374
16. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
(Kiss Barnabás) 375
Bevezető megjegyzések 375
I. Az önkormányzat általános fogalma és főbb típusai 375
II. A helyi önkormányzás lényege és a helyi önkormányzatok
alapjogai 378
III. Állami - területi beosztás, az önkormányzatok típusai 383
1. Települési önkormányzatok 385
1.1. Község 385
1.2. Város 386
1.3. A főváros 386
2. Területi önkormányzatok - a megyei önkormányzat 387
IV. Az önkormányzatok feladat-és hatáskörei 387
1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök 387
2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök 389
3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása
és átruházása 389
V. A települési önkormányzatok szervezete 390
1. Képviselő-testület 390
2. A települési képviselő 391
3. A képviselő-testület bizottságai 392
4. Polgármester, alpolgármester 392
5. A jegyző 393
6. A képviselő-testület hivatala 393
VI. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 394
VII. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata 395
1. Országgyűlés 395
2. A köztársasági elnök 396
3. A Kormány 396
VIII. A helyi önkormányzatok és Európa 396
IX. A helyi önkormányzati választások rendszere 397
1. A polgármesterek és a főpolgármester választása 398
2. Egyéni listás rendszer 398
3. A vegyes választási rendszer 399
4. A fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések megválasztása 400
Irodalom 402
17. KÖZPÉNZÜGYEK
(Klicsu László) 403
I. A gazdasági alkotmány általában 403
II. Közpénzügyek az új Alaptörvényben 405
1. A közpénzügyek fogalma 405
2. A közpénzügyek alkotmányos alapjai 406
2.1. Költségvetés 407
2.2. Az önkormányzatok pénzügyi jogosítványai és korlátai 408
2.3. Adók 409
3. Pénzrendszer 412
4. Államadósság 413
5. Az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezései érvényesülésének
védelme 414
5.1. Alkotmánybíráskodás 414
5.2. A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása 416
5.3. Közpénzügyi sarkalatos törvények 416
5.4. Az Alaptörvény N) cikke 417
III. Magyar Nemzeti Bank 418
1. A jegybankok szerepe az államszervezetben 418
2. A jegybankok feladatai 418
3. A Magyar Nemzeti Bank 419
3.1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása 420
3.2. A Magyar Nemzeti Bank szervezete 422
3.3. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a monetáris politikában 422
3.4. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi rendszer
stabilitásában 424
4. Az MNB és a Központi Bankok Európai Rendszerének
(KBER) kapcsolata 424
4.1. A KBER és az Európai Központi Bank (EKB) 424
4.2. Az EKB Általános Tanácsa 425
4.3. Jegybankok az EKB-ban 425
IV. Költségvetési Tanács 426
Irodalom 427
KÜLÖNLEGES
(Jakab András-Till Szabolcs) 429
I. A különleges jogrend alapvető dilemmája 430
II. A különleges jogrend alkotmányelméleti megközelítései 433
III. Rendkívüli állapot 436
IV. Szükségállapot 441
V. Megelőző védelmi helyzet 444
VI. Váratlan (külső) támadás 447
VII. Veszélyhelyzet 450
Irodalom 453

Témakörök