Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe

Tartalom

Bevezetés 11-12
1. Az általános és az alkalmazott nyelvészeti kutatások összevetése 13-39
1.1. Az általános nyelvészet rövid ismertetése 13
1.2. Az alkalmazott nyelvészet korai előzményei - történeti áttekintés 14
1.3. Az alkalmazott nyelvészet szűkebb és tágabb értelmezése 17
1.4. Az alkalmazott nyelvészet helyzete az 50-es évektől napjainkig 19
1.4.1. Nemzetközi kitekintés 19
1.4.2. Magyar vonatkozások 20
1.4.3. Alkalmazott nyelvészet - múlt és jelen 23
1.5. Az alkalmazott nyelvészet fogalmának pontosítása a hazai szakirodalomban 28
1.6. Az alkalmazott nyelvészetről kialakult álláspontok a külföldi szakirodalomban 31
1.7. Az alkalmazott nyelvészet helye az egyes tudományterületek között 34
2. Az alkalmazott nyelvészet interdiszciplináris jellege, legfontosabb kutatási területei 41-64
2.1. Az általános és az alkalmazott nyelvészet kapcsolatáról 41
2.2. Antropológiai nyelvészet 42
2.3. Alkalmazott fonetika 43
2.4. Anyanyelvi nevelés 44
2.5. Fordításelmélet és fordításkutatás, tolmácsolás 45
2.6. Hungarológia 46
2.7. Interkulturális kommunikáció 47
2.8. Kontrasztív nyelvészet 48
2.9. Kommunikációelmélet, kommunikációkutatás 49
2.10. Lexikográfia 50
2.11. Neurolingvisztika 51
2.12. Nyelvművelés 52
2.13. Nyelvoktatás 53
2.14. Nyelvpolitika, nyelvtervezés 54
2.15. Pragmatika 55
2.16. Pszicholingvisztika 56
2.17. Szaknyelvoktatás és szaknyelvkutatás 57
2.18. Számítógépes nyelvészet 58
2.19. Stilisztika 59
2.20. Szociolingvisztika 60
2.21. Tankönyvírás 61
3. Az agy
3 1 Az agy általános jellemzése 65
3.2. Az agy és a nyelvi tevékenység kapcsolata 66
3 3 Az agykutatás történetének rövid áttekintése 66
3.3.1. A 20. század előtti időszak 67
3.3.2. Agykutatás a 20. században 68
3.4. Az idegrendszer leíró jellegű bemutatása 73
3.4.1. Az idegrendszer szöveti felépítése: idegsejtek és a gliasejtek 74
3.4.2. A gerincvelő 75
3.4.3. Az agytörzs 75
3.4.4. A kisagy 76
3.4.5. A köztiagy 77
3.4.6. A nagyagy 78
3.5. Lokalizációs és funkcionalista elméletek 81
3.5.1. A lokalizációs elmélet 81
3.5.2. A funkcionalista szemlélet 84
3.6. Hogyan működik az agy? 85
3.6.1 Az elemző/analitikus vagy redukcionista módszer 86
3.6.2. A holisztikus módszer 86
3.7. Emlékezés, tanulás, memória 87
3.8. A tudat 89
4. Antropológiai nyelvészet 93-123
4.1. Az antropológiai nyelvészet kialakulása, főbb képviselői, kutatási területei 93
4.2. A nyelv és a kultúra közötti viszony 94
4.2.1. Corder nyelvre és kultúrára vonatkozó nézetei 94
4.2.2. A nyelvi relativitás elmélete 97
4.3. A lexika szintjén megnyilvánuló eltérések 99
4.3.1 A családi viszonyokat jelölő rokonságnevek a különböző nyelvekben 100
4.3.2. A színnevekkel kapcsolatos antropológiai kutatások 106
4.3.3. A szinonímia antropológiai vonatkozásai 11
4.3.4. Taxonómiai rendszerezés 112
4.4. A grammatika szintjén megnyilvánuló eltérések 112
4.4.1. Az európai nyelvek és a hopi közötti eltérések 113
4.4.2. A navahó nyelvészeti kategóriák hatása a világszemléletre 113
4.5. A nyelvészeti és antropológiai kutatások közös vonásai 113
4.6. A hallgatás mint nyelvi viselkedés szerepe a kommunikációban 116
4.6.1. A verbális kommunikáció és a nyelven kívüli valóság kapcsolata 117
4.6.2. Hallgatásra késztető szituációk 118
5. Fordítástudomány 125-155
5.1. Mit nevezünk fordításnak: a fordítás mint folyamat és mint eredmény 125
5.2. A fordítás mint kétnyelvű beszédtevékenység 126
5.3. A fordítás története 128
5.3.1 A fordításról vallott nézetek az ókorban 128
5.3.2. A fordítással szemben támasztott követelmények a középkorban 128
5.3.3. Elvárások a Biblia fordításával kapcsolatban 129
5.3.4. Fordítással kapcsolatos nézetek a 17.-18. századi Angliában 130
5.3.5. Friedrich Schleiermacher német fordító hatása a fordításra 132
5.3.6. George Steiner, a hermeneutika képviselője 133
5.3.7. Angol kutatók fordítással kapcsolatos nézetei a 20. században 134
5.4. A fordítás mint paradoxonok sorozata i 35
5.5. A fordítástudomány kialakulása 137
5.5.1. A kutatási terület elnevezésével kapcsolatos terminológiai problémák/viták 138
5.5.2. A fordítástudomány tárgykörének pontos meghatározása 139
5.5.3. A fordítás fogalmának nyelvészeti megközelítése 140
5.6. A fordítás modellálása 144
5.6.1. A denotatív modell 144
5.6.2. A transzformációs modell 144
5.7. Az ekvivalancia fogalma 147
5.7.1. Az ekvivalencia értelmezése és szerepe a fordítástudományban 147
5.7.2. Az ekvivalencia értelmezése nyelven kívüli tényezők alapján 150
5.7.3. Az ekvivalencia fogalmának teljes elvetése 151
6. Neurolingvisztika 157-186
6.1. A neurolingvisztika általános jellemzése 157
6.1.1. Neurolingvisztikai jelenségek 158
6.1.2. A beszéd fonológiai és fonetikai rendszerének károsodása 159
6.1.3. A beszéd logikai-grammatikai felépítésének neurolingvisztikai vizsgálata 160
6.1.4. A gondolat - kódolás - dekódolás folyamatának neurolingvisztikai vizsgálata 162
6.1.5. A beszéd pragmatikai funkciójának neuropszichológiai jellemzése 162
6.2. A neurolingvisztika kialakulása - történeti áttekintés 163
6.2.1. A Broca és Wernicke kutatásait megelőző korszak 163
6.2.2. Paul Broca tevékenysége 165
6.2.3. Carl Wernicke és a konnekcionista modell 167
6.2.4. Alexandr R. Lurija, a neuropszichológia egyik megalkotója 171
6.2.5. Nyelvészet és afáziakutatás: Román Jakobson 173
6.2.6. Neurolingvisztikai kutatások Magyarországon 174
6.3. Az afázia 178
6.3.1. Afázia - típusok 179
6.3.2 Egy Broca - afáziás beteg esetének ismertetése 180
6.3.3. Egy Wernicke-afáziás beteg esete 181
6.4. Az afázia terápiája 182
7o Pszicholingvisztika 187-221
7.1. A pszicholingvisztika általános jellemzése 187
7.1.1 Történeti áttekintés - a filozófia és pszichológia kapcsolata 187
7.1.2. Történeti áttekintés - pszichológia és nyelvészet kapcsolata, a pszicholingvisztika születése 189
7.2. A transzformációs generatív nyelvtan szerepe a pszicholingvisztikában 193
7.2.1. A kreativitás iránti igény megjelenése 196
7.2.2. A kreativitás értelmezése 197
7.3. Az anyanyelv elsajátítására vonatkozó elméletek 198
7.3.1. A behaviorista elmélet 199
7.3.2. A strukturalista elmélet 200
7.3.3. Biológiai-nativista álláspont 201
7.3.4. A jelentéssel kapcsolatos elméletek 203
7.4. A nyelv elsajátításával kapcsolatos empirikus kutatások 204
7.4.1. Az utánzás szerepe az anyanyelv elsajátításában 205
7.4.2. A fonológiai rendszer fejlődése 206
7.4.3. A szintaxis kialakulása 207
7.4.4. A szemantikai rendszer kialakulása 208
7.5. A nyelvelsajátítás szakaszai 208
7.5.1. A kommunikáció megindulása 209
7.5.2. Vokalizáció, gőgicsélés 210
7.5.3. Egyszavas mondatok/szómondatok 212
7.5.4. Kéttagú mondatok/telegrafikus beszéd 213
7.5.5. Morfémák elsajátítása 214
7.6. Az anyanyelv elsajátítása és egy második nyelv megtanulása közötti különbség 214
7.6.1. Az anyanyelv elsajátítása 214
7.6.2. A második nyelv tanulása 216
7.6.3. Az anyanyelv elsajátítása és a nyelvtanulás közötti különbség 218
8, Szoeiolingvisztika 223-262
8.1. A szoeiolingvisztika általános jellemzése 223
8.2. A szoeiolingvisztika kialakulása - történeti áttekintés 223
8.3. Források: a szoeiolingvisztika tanulmányozásának lehetőségei 226
8.4. A szoeiolingvisztika tanulmányozásához szükséges legfontosabb alapfogalmak 227
8.5. A nyelvváltozatokra és a nyelvhasználatra vonatkozó nézetek az angolszász szakirodalomban 229
8.6. A mai magyar nyelv tagolódása: köznyelv, társadalmi és területei változatok 230
8.6.1. Sebestyén Árpád osztályozása (1988) 230
8.6.2. Wacha Imre osztályozása (1992) 231
8.7. A magyar köznyelv kialakulásának története 233
8.8. A nyelvek horizontális tagolódása 236
8.8.1. Köznyelvi változatok 236
8.8.2. Területi változatok 237
8.8.3. Regionális köznyelv 239
8.8.4. Sztenderd nyelvváltozat 240
8.9. Mi indokolja a nyelvváltozatok kialakulását? 241
8.10. A nyelv vertikális tagolódása - társadalmi változatok 242
8.10.1. Gumperz szociolingvisztikai kutatásai 242
8.10.2. Labov és Trudgill kutatásai 243
8.10.3. Osztálykülönbségek tükröződése tegeződéskor és magázódáskor 244
8.10.4. Tudományos és szakmai nyelvhasználat 245
8.10.5. A szleng 247
8.11. Az angol nyelv jellemzői és funkciója a világ különböző országaiban 249
8.11.1. Az egységes Európa szociolingvisztikai jellemzői 251
8.11.2. Az euro-angol jellemzői 252
8.11.3. Az angol nyelv elsajátítása, nyelvhasználat és interakció az EU tagállamaiban 254
8.11.4. A Kachru-féle modell és az angol nyelv funkciója Európában 255
8.11.5. Az egységes Európa szociolingvisztikai helyzete 256

Témakörök