Bevezetés a tudományos gondolkodásba/Történetfilozófia/A pszichológia és logika elemei középiskolák számára

Tartalom

Bevezetés a tudományos gondolkodásba
I.
A tudomány fogalma.
1. A tudomány, mint tevékenysége eredmény és eszmény 7
2. A tudományos ismerés természete 9
3. A tudomány lehetősége 15
A megismerés objektív jellege 16
A szkepticizmus 19
A gondolatökonómiai felfogás, a pragmatizmus és az intuicionizmus 22
A dogmatizmus és az ismeretkritika 34
4. A tudomány eredete 36
A racionalizmus, az empirizmus és a kriticizmus 36
A megismerés eredete pszichogenetikai és logikai szempontból . . 38
5. A tudomány és a valóság viszonya 47
A naiv realizmus 47
A kritikai realizmus 56
Az idealizmus 60
A fenomenalizmus 70
II.
A tudomány módszerei.
1. A matematika módszere 77
2. A valóságra vonatkozó tudományok módszerei 78
a) Analizis: 1. Megfigyelés 79
2. Kísérlet 81
b) Szintézis: 1. Indukció 88
2. Okság 89
3. Természeti törvény 91
4. Dedukció 94
5. Teória 95
6. Leírás és magyarázat . 99
7. Fikció és utópia 101
III.
A tudományos gondolkodás lelki tényezői.
1. A probléma-tudat . 106
A probléma megfoganásának, kialakításának s feldolgozásának,
végül megoldásának élményei 107
2. Tudomány és fantázia 110
Fantázia és gondolkodás 110
Fantázia és módszer 115
3. A tudományos gondolkodás típusai 117
Formákra vagy tartalmakra irányuló gondolkodó-tipus 117
Analitikus és szintétikus, rendszeres és nem-rendszeres, utánzó és
teremtő, reflektáló és intuitív tipus 121
IV.
A tudományok rendszere.
1. A tudományok szétkülönülése . 128
A tudományok szétkülönülése Keleten 128
a görögöknél 129
az újkorban 132
2. A tudományok rendszerezésének története 137
A tudományok rendszerezésének (osztályozásának) jelentősége . . 138
A tudományok rendszerezése a görögöknél: Platón és Aristoteles 140
„ középkorban 142
az újkorban: Bacon; Bentham és
Ampere; Comte és H. Spencer 143
3. A tudományok rendszere 147
1. A tudományoknak tárgyuk szerint való felosztása 147
2. Ideális (matematikai) és reális (valóság-) tudományok 151
3. Természet- és szellemi tudományok 152
4. A tudományoknak módszerük alapján való felosztása 159
5. A tudományoknak logikai céljuk alapján való felosztása: nomotétikus és idiografikus tudományok 164
6. A tudományoknak az értékvonatkoztatás szempontja szerint való
felosztása : természettudományok és kulturtudományok ... 179
7. A valóságtudományok típusai: törvénytudományok, leíró tudományok és genetikus tudományok 183
4. Tudomány és technika 195
1. A technikai tudományok fogalma 195
2. Az elméleti és a technikai tudományok kölcsönös viszonya . . . 202
3. A tudományos kutatás öncélúsága 205
V.
Tudomány és filozófia.
1. A tudás problémája 213
A tudományelmélet: 1. A logika problémaköre 214
2. Az ismeretelmélet problémaköre 219
2. A lét problémája 220
1. A metafizika problémaköre 222
2. A pozitivizmus 222
3. Az érték problémája 226
1. Az értékelmélet problémaköre 226
2. Az objektív értékek kérdése 228
3. Pszichologizmus és biologizmus az értékelméletben (etikában é.s
esztétikában) 232
4. A filozófiai világnézet 235
5. A szaktudományok elaprózódása s a filozófia egységesítő szerepe . . . 238
1. A tudományos specializmus és a tudományok egysége 238
2. Egyes filozófiai tudományágak: természetfilozófia, történetfilozófia,
társadalomfilozófia, jogfilozófia, vallásfilozófia 243
3. A filozófia problémái örök problémák 244
VI.
Tudomány és kultúra.
1. 4 kultúra 248
1. Civilizáció és kultúra 248
2. A kultúra mint eszmény, tevékenység és eredmény. A kultúra
tényezői: tudomány, művészet, erkölcs, vallás 249
2. Tudomány és vallás ... 253
1. A tudomány és vallás történeti kapcsolata 253
2. A hit és a tudás viszonya 253
3. Tudomány és művészet 258
1. A tudomány fogalmi, a művészet szemléletes jellege 258
2. A tudománynak, mint rendszernek esztétikai természete. A világnézet, mint rendszer, művészi alkotás és az igazi művészet
világnézet 260
4. Tudomány és erkölcs 262
1. A tudomány etikai jellege 262
2. A tudomány hatása az erkölcsre. Kulturpesszimizmus 263
3. A kulturának a tudománnyal kapcsolatos tragikus vonásai . . . 266
4. A tudomány felelőssége. Kulturoptimizmus 270

Történetfilozófia
BEVEZETÉS.
A történelem, mint tudomány.
I. A történelem tárgya 5
II. A történelem a tudományok rendszerében 9
1. A történelem valóságtudomány 9
2. A történelem szellemi tudomány 10
3. A történelem individualizáló tudomány 13
a) Az általános és a különös, mint a megismerés célja 13
b) Az ú. n. történelmi törvények kérdése ! 18
III. A történelem viszonya más tudományokhoz 25
1. Történelem és pszichológia 25
2. Történelem és szociológia 32
3. Történelem és politika 34
4. Történelem és filológia 35
IV. Történelem és művészet 36
V. Történelem és filozófia 39
TÖRTÉNETFILOZÓFIA.
1. A történetfilozófia, mint a történelem tudományelmélete.
A) A történelem ismeretelmélete 45
L A történelmi megismerés eredete 45
1. A történelmi megértés . . : 45
2. Analógiás beleélés és következtetés 46
3. A lelki élet egységének újraélése 51
4. Logikai és történelmi megértés 53
5. A történelmi megértés lelki tényezői 55
6. A jelen tudatának szerepe a történelmi megismerésben 59
IL A történelmi megismerés érvényessége és határai 61
1. Dogmatizmus és szkepticizmus a történettudományban 61
2. A történelmi megismerés elvi nehézségei 62
III. A történelem és a valóság viszonya 72
B) A történelem logikája 75
2. A történetfilozófia, mint a történet metafizikája.
I. A históriai értelemben vett történés 76
II. A történeti tényezők 80
III. A természet 84
1. Földrajzi tényezők 84
2. Faji tényezők (race) 87
IV. Az ember 90
1. Az egyén, mint a történet alanya (individuális pszichológiai
tényezők) 90
2. A közösség, mint a történet alanya (szociális pszichológiai té-
nyezők) 92
3. A történet individualisztikus és kollektivisztikus felfogása 102
4. A kultúra, mint történeti tényező 111
5. Politikai és kultúrtörténeti felfogás 113
6 Ideológiai történetfelfogás 116
7. Oekonómiai (materialiszlikus) történetfelfogás 123
V. Szabadság a történetben 131
1. Okság és célszerűség a történetben 131
2. Szabadság és szükségképiség a történetben 141
VI. A transzcendens tényező 145
1. A történet, mint isteni világterv 145
2. Az istenség és a történet viszonya 149
3. A történetfilozófia, mint a történet értékelmélete.
I. Fejlődés és haladás 153
II. A történet végső értelme és célja 157
1. Immanens értékfelfogás 159
2. Transzcendens értékfelfogás 162
III. A történeti értékfelfogások irányai 164
IV. Történeti optimizmus és pesszimizmus 192
BEFEJEZÉS.
Történelem és világnézet. Historizmus és natura-
lizmus 207

A pszichológia és logika elemei középiskolák számára
Az első kiadás előszavából 3
Előszó a harmadik és ötödik kiadáshoz 4
1. §. A filozófia fogalma és területének beosztása 5
Pszichológia.
Általános bevezetés a pszichológiába.
2. §. A pszichológia tárgya és
föladata 8
3. §. A pszichológia módszerei 10
4. §. A pszichológia területe 12
5. §. A testi és lelki jelenségek
viszonya 13
6. §. A lelki tünemények osztályozása és egysége ... 15
A gondolkodás pszichológiája.
1. Érzet és szemlélet.
7. §. Az érzet és keletkezésé-
nek föltételei 18
8. §. Az érzet minősége 19
9. §. Az érzet erőssége 20
10. §. A látás érzetei 22
11. §. A hallás érzetei 27
12. §. A szag- és ízérzetek... 29
13. §. Nyomás-, hő- és fájdalomérzetek 30
14. §. Erő-, helyzet-, mozgás- és egyensúlyérzetek 32
15. §. Életérzetek 32
16. §. A szemlélet (percepció) 33
17. §. Térszemlélet 35
18. §. Időszemlélet 39
2. Képzet.
19. §. Szemléltet és képzet... . 40
20. §. Az emlékezet . 43
21. §. Hogyan tanuljuk? 49
22. §. A képzelet 53
28. §. A tudat 57
24. §. A figyelem 57
25. §. Az appercepció 62
3. Gondolkodás.
26. §. Általános képzetek---- 64
27. §. A nyelv ö5
28. §. A gondolkodás 68
Az érzelem pszichológiája.
29. §. Az érzelmek és fölosztásuk 71
30. §. Érzéki érzelmek 72
31. §. Értelmi (logikai) érzelmek 77
32. §. Esztétikai érzelmek---- 77
33. §. Erkölcsi és vallási érzelmek 81
34. §. Az érzelmek kapcsolata
és lefolyása 83
35. §. Az indulat 84
30. Az érzelmekkel és indulatokkal kapcsolatos testi
jelenségek 85
37. §. Érzelem és gondolkodás 86
Az akarat pszichologiája.
38. §. Törekvés, vágy és akarat 89
39. §. Ösztöncselekvések 90
40. §. Az akarat 94
41. §. A jellem 97
Függelék.
42. §. Alvás és álom 99
43. §. Hipnotikus állapotok .. 101
44. §. A lelki betegségek.________102
45. §. Tömegpszichológiai jelenségek 107
Logika.
1. A logika tárgya és föladata 110
A gondolkodás elemi formái.
1. Fogalom.
2. §. A fogalom 113
3. §. A fogalmak logikai viszonyai 114
4. §. A meghatározás 115
5. §. A felosztás. Osztály és
típus.. 116
2. Itélet.
6.§. Az itélet 119
7. §. Az itélet fajai 120
8. §. Logikai alapelvek 122
9. §. Az elégséges ok elve .. 123
3. Következtetés.
10. §. A következtetés és fajai 125
11. §. A szillogizmus 125
12. §. Föltétlen szillogizmusok 126
13. §. Feltételes szillogizmusok 127
14. §. Szétválasztó szillogizmusok 128
15. §. Röviditett és összetett
szillogizmusok 130
16. §. A szillogizmusok értéke 131
17. §. Az indukció 133
18. §. Az oksági viszony________135
19. §. Valószinűségi következtetések 137
20. §. A bebizonyítás 139
21. §. Helytelen következtetések 141
A gondolkodás módszeres formái.
22. §. A gondolkodás módsze-
res formáinak fölosztása 145
1. A gondolkodás kutató (heurisztikus) formái.
23. §. Leírás és magyarázat 140
24. §. Megfigyelés és kísérlet . 148
25. §. J. St. Mill kísérleti módszerei 150
26. §. A természeti törvény.. 153
27. §. A hipotézis (föltevés).. 155
28. §. Indukció és dedukció.. 158
2. A gondolkodás rendszeres (sziszte-
matikus) formái.
29. §. A tudományos rendszer 160
30. § A tudományok fölosz-
tása 161
I. Ideális (vagy formai)
tudományok 162
II. Reális tudományok 163
1. Természettudományok 164
2. Szellemi tudomá-
nyok 165
31. §. Az egyes tudományok és
a filozófia 168

Témakörök