Bevezetés a tervgazdaság elméletébe

Előszó

Részlet:
Minden közgazdasági tankönyv azzal a megállapítással kezdődik, hogy az emberek életük fenntartásának és jobb életlehetőségeik biztosításának céljából kénytelenek szükségleteiket kielégíteni. Mivel pedig a szükségletek kielégítésére szolgáló javak csupán a legeslegritkább esetekben találhatóak kész, használható állapotban a természetben, az emberek ugyancsak kénytelenek a természetben található anyagokat fogyasztásukra alkalmassá tenni, azaz feldolgozni. Az ember társas lény révén, ezt a munkát nem egyénileg, hanem munkamegosztás alapján végzi és a megosztott munka termékeit egymás között kicseréli.
A fent vázolt folyamat nem egyéb, mint az egész gazdasági élet váza, amely e szerint két részből: feldolgozásból és kicserélésből áll. A feldolgozást termelésnek, a kicserélést pedig elosztásnak nevezzük. Az a megállapítás, hogy a gazdasági élet keretét egy folyamat alkotja, egyben rámutat arra is, hogy a gazdaság élet nem állandó, hanem mozgó, fejlődő jellegű, mely a történelem folyamán mindezideig nehezen áttekinthető, bonyolult tényezők, többé-kevésbé rendszertelen összjátékából állott. Az úgynevezett klasszikus közgazdaságtan azt az összjátékot az "erők szabad játéká"-nak nevezi, holott az a tény, hogy a természetben található anyagok eleve egyesek magántulajdonát képezik, melynek segítségével már a feldolgozás lett biztosítást nyer a tulajdonnal rendelkezők számára, hogy később a csere útján történő szétosztásnál részükre nagyobb hányad jusson, megint csak eleve lehetetlenné teszi az "erők szabad játékát". Vissza