Bevezetés a térinformatikába

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Szabó György: Bevezetés a térinformatikába ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	250 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-190-783-x
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 44574. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Negyedik kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

- Terheli-e jelzálog az általam megvásárolni kívánt telket?
- Hol célszerű szemétlerakó telepet létesíteni?
- Magyarország mely részein találhatók teljesen egészséges tölgyfaerdők?
- Milyen útvonalon juthatok el legrövidebb idő alatt Budapestről Párizsba?
- Honnan vezessék az ivóvízet balatonfenyvesi telkemre?
- Mely települések választottak független polgármestert 1994-ben?
A felsorolt kérdéseket olvasva első pillanatban nehéz kapcsolatot találni közöttük. A válaszok után kutatva azonban feltűnhet, hogy minden kérdésben - kimondva vagy kimondatlanul - szerepet játszik valaminek (teleknek, szemétlerakónak, erdőnek, stb.) a helyzete.
A konkrét válaszokhoz szükséges adatokhoz általában valamilyen nyilvántartás (például az autóutak, a vízvezetékek, az ingatlanok nyilvántartása) segítségével juthatunk. A számítógépek elterjedése óta a különböző adatokat számítógépes nyilvántartásokban, ún. információs rendszerekben tárolják.
Az információs rendszerek között általában megkülönböztetik azokat, amelyekben a tárgyaknak, jelenségeknek a helyzete is szerepet játszik. A megkülönböztetést a hellyel kapcsolatos információk kezelésének és megjelenítésének sajátos problémái indokolják. Ez utóbbival kapcsolatosan utalunk arra, hogy a számítógépek előtti korszakban a felsorolt kérdésekre a válaszokat térképek, vázlatok és egyéb grafikus termékek segítségével adták meg.
Az ilyen célra alkalmas rendszerek megkülönböztetése már az elnevezésükben is tükrőzödik. A hellyel kapcsolatos információk gyűjtésére, feldolgozására és közlésére alkalmas információs rendszereket térinformációs rendszereknek, vagy (miután a tárgyak, jelenségek helyzete a Föld felszínén adott, égitestünk görög nevéből kiindulva) geoinformációs rendszereknek nevezik. Vissza

Tartalom

Bevezetés	9
A térinformációs rendszerek jellemzői, szerepük	13
Az információs rendszerek fogalma és összetevői	13
A helyhez kötött információk szerepe	14
A térinformációs rendszerek fogalma és alkotóelemei	15
A térinformatika és a térinformációs rendszerek fogalma	15
A térinformációs rendszerek alkotóelemei	17
A térinformációs rendszerek alkalmazása	22
A térinformációs rendszerek alkalmazásának indítékai	22
A térinformációs rendszerek csoportosítása	23
A térinformációs rendszerek alkalmazásának lehetőségei	24
A térbeli információs rendszerek alkalmazási szintjei	26
A térinformációs rendszerek létrehozásának stratégiája	27
A térinformációs rendszerek történetének áttekintése	29
A térinformációs rendszerekkel foglalkozó szakemberek szakmai indíttatása	29
A térképészet története	29
Áttekintés a számítástechnika fejlődéséről	31
A térinformációs rendszerek fejlődése	32
A valós világtól a számítógépi adathordozóig - a modellalkotás folyamata	35
A valós világ jellemzése	35
A valós világ modellezése	36
Az entitás fogalma és jellemzői	36
Az osztályba sorolás	37
Az entitások tulajdonságai	37
Az entitások kapcsolatai	38
Entitások, objektumok geometriai és tartalmi jellemzése, adatmodellek, adatfajták	39
Az objektumok fogalma és jellemzői	39
Az objektumok osztályai	39
Az objektumok geometriai jellemzése	40
Az objektumok attribútumai	43
Az objektumok kapcsolatai	45
Az adatbázisok létrehozása	46
Az adatnyerés folyamata	46
Vektor alapú rendszerek	48
Raszter alapú rendszerek	54
A hibrid rendszerek	56
Manuális és számítógépes nyilvántartások	58
Digitális magassági modellek	59
A megjelenítés lehetőségei	59
A geometriai adatok vonatkozási rendszerei	63
Globális, regionális, lokális rendszerek	63
A helymeghatározás elve	63
A Föld elméleti alakjai, az elméleti alak és a térinformációs rendszer területi kiterjedésének kapcsolata	63
A vonatkozási és a koordináta-rendszerek kapcsolata	64
Vetítések, vetületi rendszerek	67
A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott vonatkozási és vetületi rendszerek	69
A Magyarországon alkalmazott vonatkozási és vetületi rendszerek	70
Átszámítások vonatkozási és vetületi rendszerek között	71
Diszkrét vonatkozási rendszerek	74
Szempontok a vonatkozási rendszer megválasztásához	74
Adatnyerési eljárások és adatforrások	77
Az adatnyerési eljárások áttekintése	77
Elsősorban geometriai adatok nyerését szolgáló eljárások	78
A geometriai adatnyerési eljárások és alkalmazási lehetőségeik áttekintése	78
A földi geodéziai eljárások	79
A mesterséges holdakon alapuló helymeghatározások (pl. GPS)	81
A fotogrammetriai módszerek	83
A távérzékelés	87
A meglévő térképek manuális digitalizálása	90
A meglévő térképek szkennelése	93
Digitális állományok átvétele	95
Elsősorban attribútomadatok nyerését szolgáló eljárások	95
Az eljárások áttekintése	95
Környezeti és természeti erőforrási adatok	96
Szocio-ökonómiai adatok	97
Az infrastruktúrális adatok	97
Az adatok minősége	99
Az adatminőség jelentősége	99
Az adatminőség jellemzésére szolgáló mennyiségek	100
A térinformációs rendszerek adatminőségét befolyásoló legfontosabb tényezők	101
Az adatbázisok létrehozásának lehetséges hibaforrásai	106
Az adatminőség tervezése, az adatok hitelesítése, a megfelelő adatminőség biztosításának módszerei	107
Áttekintés a Magyarországon alkalmazott adatnyerési eljárásokról	108
Elsősorban geometriai adatok nyerését szolgáló eljárások	108
Elsősorban attribútumadatok nyerését szolgáló eljárások	110
A térinformációs rendszerek technológiai háttere	115
A hardver elemek	118
Számítógépek	118
Háttértárak	122
Grafikus megjelenítők, képernypk	129
Input eszközök	133
Output eszközök	137
Hálózatok, hálózati elemek	139
Szoftver elemek	140
Operációs rendszerek	141
Szabványosítási törekvések	145
Számítógép-hálózatok	146
Grafikus interface felületek	147
A térinformatikai rendszerek szoftver környezete	153
A térinformatikai rendszerek alkalmazói környezete	153
A térinformatikai rendszerek munkakörnyezete	154
A térinformatikai rendszerek adatszerkezetei	157
A térinformatikai rendszerek fizikai adattárolásának általános problémái	157
Hagyományos nyilvántartások	157
A számítógépes adattárolás fejlődése	157
Soros elérés	158
Szekvenciális elérés	158
Adatbázis-kezelők	159
Szabványos lekérdezések	164
Adatbázis-kezelők a térinformatikai rendszerekben	165
A térinformatikai rendszerek adatstruktúrájának általános kérdései	165
A térinformatikai rendszerek adatszerkezetével kapcsolatos követelmények	166
Geometriai adatok modellezése	168
Térbeli entitások osztályozása	168
A térinformatikai rendszerekben alkalmazott adatmodellek	170
Analóg modell	170
Vektor modell	170
Topológiai adatmodell	172
Tesszelációs adatmodell	175
Hibrid adatmodell	178
Természetes objektumok modellezése	180
Műveleti lehetőségek térinformációs rendszerekben	183
A műveleti lehetőségek áttekintése	183
Az adatelemzéshez szükséges ismeretek	184
Az adatelemzés lépései és eszközei	184
Logikai műveletek	185
Artimetikai műveletek	187
Geometriai műveletek	187
Matematikai statisztikai műveletek	188
Adatgyűjtési, regisztrálási és beviteli funkciók	188
Az adatok további felhasználását szolgáló funkciók	189
Adatkeresés	189
Térkép-generalizálás	190
Térképabsztrakció	191
Térképszelvényekkel végzett műveletek	192
Pufferzóna-előállítás	192
Az adatok elemzését szolgáló funkciók	194
Mérések, számlálás, számítás	194
Felületek metszése	194
Statisztikai funkciók	196
Hálózatelemzési funciók	197
Modellezési, elemzési funkciók	198
Digitális magassági modellel kapcsolatos funkciók	198
Egyéni funkciók	199
Az adatmegjelenítés funkciói	199
Az adatközlés lehetőségei	199
A grafikus megjelenítés lehetőségei	199
Térbeli információs rendszerek megvalósítási kérdései	205
Térbeli információs rendszerek általános fejlesztési módszertana	205
Célok, szükségletek elemzése - tervezés, előkészítés	208
Szükségletek specifikálása - tervezés	215
Alternatívák kidolgozása - rendszerfejlesztés	218
Rendszerimplementáció - rendszerbevezetés	222
Térinformatika a gyakorlatban	227
A térinformatikai tevékenység megítélésének lehetőségei	227
A gyakorlatban működő térinformációs rendszerek	227
Nemzetközi tapasztalatok	227
Hazai tapasztalatok	228
A térinformatikával foglalkozó szakmai-tudományos szervezetek	230
Nemzetközi szakmai-tudományos szervezetek	230
Hazai szakmai-tudományos szervezetek	231
Rendezvények, kiadványok, folyóiratok	231
Rendezvények	231
Kiadványok	231
Folyóiratok	232
A képzés különböző fokozatai és módszerei	233
Fogalomszótár	239