Előszó
Az emberi civilizáció napjainkban új szakasz küszöbére érkezett A műszaki-technikai fejlődés, a természet és társadalom viszonya, kölcsönhatása gyökeresen-minőségileg megváltozott. Az ember "körbement a Földön", rálépett a Holdra, elfoglalta az erőforrásokat és életlehetőségeket. Jövője attól függ: ezekkel hogyan gazdálkodik, ha nem éli fel könnyelműen amije van, igyekszik visszaállítani, óvni amit lehet, gondolva a jövő generációira is. Másrészt a tudomány és a ráépülő technológia ma hatalmas perspektívákat nyújt, hogy céltudatos tervezéssel fejlesztve ezeket, eredményeik felhasználásával a kívánatos társadalmi fejlődést valósítsuk meg.
Az ember ebben a bonyolult folyamatban egyrészt létrehozója, alkotója a társadalmi-gazdasági fejlődés fő emelőinek, a tudománynak és technikának, másrészt mint a társadalom tagja használja, élvezi a technikai fejlődés, a civilizáció előnyeit, de esetenként szenved is hátrányos következményeitől.
A tudomány/technika és a társadalom, valamint a politika viszonyában a hatvanas évek végén az iparilag fejlett országokban korszakváltás következett be.Az emberek bizalma megingott az addig "mindent megoldani képes"-nek tartott tudományban és műszaki fejlődésben. Tiltakozások, polgári mozgalmak, sorai jelezték, hogy a társadalom "belelátást" és beleszólást kér a létét, jövőjét alapvetően befolyásoló tudomány és technológia-politikai döntésekbe. Bizonyos (részben negatív hatású) tudományfejlődési tendenciák, a nukleáris-biológiai és vegyi fegyverkezési verseny, az energiaválság, a növekvő környezetszennyezés, egyes ökoszisztémák pusztulása, később bio,-és géntechnológiai, idegrendszeri kutatások egyaránt közrejátszottak abban, hogy felerősödött az igény a tudományos technológiai fejlődés (pozitív és negatív) hatásaival egyaránt foglalkozó komplex vizsgálatok bevezetésére, s ennek útján a társadalmi szempontok és kontroll erőteljesebb érvényesítésére.
Mindenekelőtt a döntéshozó politikusokat kellett meggyőzni a téma fontosságáról. A társadalmat, vagy annak nagyobb csoportjait is érintő országos jelentőségű kutatásokról, fejlesztésekről döntő kormányokat, parlamenteket rá kellett döbbenteni arra, hogy milyen óriási felelősség terheli őket, ha nem veszik igénybe a kockázatok csökkentésének tudományos lehetőségeit, ha nem mérlegelik kellőképpen előre a tudományos-műszaki fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseik társadalmi, ökológiai hatásait. E vizsgálatok megvalósítására fejlődött ki - először az USA-ban - a technológia hatáselemzés (Technology Assessment; TA),
Vissza