A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a szláv nyelvtudományba

Szerző
Lektor
Szeged
Kiadó: JATEPress
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 205 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik főágát/ágát alkotják, tehát az indoeurópai nyelvekhez tartoznak. A szláv nyelvek rokon nyelvek, ami azt jelenti, hogy egy ősi nyelvállapotból fejlődtek... Tovább

Előszó

A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik főágát/ágát alkotják, tehát az indoeurópai nyelvekhez tartoznak. A szláv nyelvek rokon nyelvek, ami azt jelenti, hogy egy ősi nyelvállapotból fejlődtek ki. Ezt a nyelvi rendszert, amely a mai szláv nyelvek közvetlen őse volt, ősszláv nyelvnek [Common Slav(on)ic, slave commun] nevezi a tudomány. Az ősszláv nyelv írásban nem maradt ránk. A szláv nyelvtudomány az összehasonlító-történeti módszer segítségével állapítja meg, rekonstruálja az ősszláv nyelv rendszerét.
A szláv nyelveket elhelyezkedésük alapján 3 csoportra osztjuk, amelyek bizonyos tulajdonságaik alapján egymással szorosabb kapcsolatot mutatnak fel a hangtan, alaktan, mondattan, ill. a szókincs területén. Keleti szláv nyelvek: az orosz (nagyorosz), ukrán és belorusz. A mai keleti szláv nyelvek a XIV. századra felbomlott óorosz nyelvből fejlődtek ki. Déli szláv nyelvek: a bolgár, makedón, szerb, horvát, szlovén és a ruszin. Az utóbbi azoknak az áttelepülőknek a nyelve, akik a XVIII. században Kelet-Szlovákiából települtek le délre. Déli szláv nyelv volt a ma már kihalt ószláv (óbolgár), a szlávok legrégebbi irodalmi és kultikus nyelve, amelyre a szláv írásbeliség megteremtői, Szt. Konstantin és testvére, Szt. Metód a kereszténység legfontosabb liturgikus könyveit lefordították. Nyugati szláv nyelvek: a lengyel, amelynek egyik dialektusává alakult az egykor önálló kasub, a cseh, szlovák, a Német Köztársaságban beszélt felsőszorb (központja Bautzen, Budysin) és alsószorb (központja Cottbus, Chosebuz). Kihalt nyugati szláv nyelvek: a poláb, a pomerán (a XVIII. században halt ki) és a szlovinc. A szlovinc a kasub nyugati ága volt, és tulajdonképpen hidat képezett a kasubtól a polábhoz. (1900. körül halt ki.) A kasubot és a szlovincot keleti-tengeri vendnek is nevezték. A nyugati szláv nyelvek közül a lengyelt, kasubot, szlovincot és polábot bizonyos közös jegyek alapján lech csoportnak is nevezik.
A szlávsággal egy külön tudományos diszciplína, a szlavisztika foglalkozik. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. A szláv nyelvek rokonsága 8
II. A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban 24
1. Az indoeurópai nyelvcsalád 24
2. A szláv nyelvek helye az ieu. nyelvek között 31
3. A balti és a szláv nyelvek rokonsága 35
III. A szláv nyelvek tipológiai osztályozása 39
1. A morfológiai osztályozás 39
2. A tipológiai osztályozás alapelvei 42
3. A szláv nyelvek tipológiai vizsgálata 45
IV. Az ősszláv nyelv 49
1. Az ősszláv nyelv fogalma és rekonstrukciójának kérdései 49
2. Az ősszláv nyelv történetének periodizációja 57
3. Az ősszláv nyelv lokalizálásának kérdései 60
V. Az ősszláv nyelv hangrendszerének története 63
I. A nyíltszótagúság előtti korszak 63
Az ősszláv szótagharmónia 69
II. A nyíltszótagúság létrejötte utáni korszak 78
1. Az eső diftongusok monoftongizációja 80
2. A nazális magánhangzók kialakulása 81
3. A szótaghatár eltolódása szó belsejében 83
4. A szóvégi mássalhangzók lekopása 85
5. Az ősszláv hangkapcsolat 86
6. A diftongoid jellegű hangkapcsolatok megváltozása 88
7. Redukálthangok betoldása jövevényszavakban 93
8. A *i, *u és *n kifejlődése szó elején 94
VI. Az ősszláv hangtan néhány fontos kérdése 96
1. A szóvégek hangfejlődési tendenciái 96
2. Az ősszláv magánhangzórendszer kialakulásának fonológiai elmélete 97
3. Az ősszláv intonáció és az ablaut 100
4. A szláv nyelvek legfontosabb kései hangfejlődési tendenciái 106
VII. Az ősszláv nyelv legfontosabb morfológiai változásai 112
1. Fonetikailag nem indokolt ősszláv morfológiai innovációk 112
2. Fonetikai eredetű morfológiai változások 117
a) A szótagharmónia tendenciája által előidézett változások 118
b) A növekvő hangzósság tendenciája által előidézett változások 119
c) Az ősszláv sandhi-szabályok következtében létrejött morfológiai változások 120
3. A szláv morfológiai rendszer fejlődésének törvényszerűségei 122
4. A szláv nyelvek kései eredetű morfológiai változásai 138
VIII. Az ősszláv szókincs története 142
IX. Az ősszláv nyelv felbomlása 148
X. A szláv nyelvek áttekintése és jellemzése 155
1. A szláv nyelvek felosztása 155
A) Keleti szláv nyelvek 156
B) Nyugati szláv nyelvek 161
C) Délszláv nyelvek 168
2. A szláv nyelvek összefoglaló jellemzése 180
XI. A szlávok neve, és a rájuk vonatkozó legrégebbi tudósítások 183
XII. A magyar-szláv nyelvi kapcsolatok 187
Felhasznált irodalom 193
Ajánlott irodalom 197
Rövidítések jegyzéke 200
Tartalomjegyzék 203

H. Tóth Imre

H. Tóth Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: H. Tóth Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem