Bevezetés a szervezéstudományba

Tartalom

I. A szervezéstudomány alapjai
I. Fejezet A szervezés (Az igazgatás) 9
1.§. A szervezés fogalma 9
2.§. Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus 16
3.§. Az igazgatás mint társadalmi jelenség; igazgatási társadalmi viszonyok 22
4.§. Az igazgatás és a vezetés 26
5.§. Az igazgatás eszközei 26
II. Fejezet A szervezés (igazgatás) tudománya; a segédtudományok 28
1.§. A szervezés (igazgatás) tudományának tárgya 28
2.§. Az igazgatástudomány (általános szervezéselmélet) és az ágazati szervezéstudományok 31
3.§. Az igazgatástudomány módszere; segédtudományok 33
III. Fejezet A szervezéstudomány (igazgatástudomány) kialakulásának története 35
1.§. A modern szervezéselmélet kialakulása és fejlődése a burzsoá államokban 35
2.§. A kibernetikai szemléletű iskola 39
3.§. A szervezéselmélet fejlődése a szocialista országokban 49
IV. Fejezet A szervezet 44
1.§. A szervezet fogalma 44
2.§. A szervezetek fajai 49
3.§. A szervezet tagolása 53
4.§. A centralizáció és a decentralizáció 61
5.§. A szervezet mint kommunikációs rendszer 64
6.§. A szervezet mint hierarchikus rendszer 65
7.§. A szabályozás 66
8.§. A formális és informális csoportok a szervezetben 69
V. Fejezet A vezetés 71
1.§. A vezetés fogalma, rendeltetése, funkciói 71
2.§. A vezetői személyiség 75
3.§. A vezetési stílus 79
4.§. A vezetés szervezete 81
5.§. A személyzeti igazgatás 86
6.§. A tervezés 91
7.§. A döntés 97
8.§. A koordináció 103
9.§. Az ellenőrzés 108
VI. Fejezet Az igazgatás, mint az emberi munka egyik neme 114
1.§. A racionalizálás
2.§. Az igazgatási munka és racionalizálás 115
3.§. A racionálás feltételei 116
4.§. A racionálás útjai 117
5.§. Az igazgatástechnika 119

II. Az államigazgatási munka- és információszervezés főbb módszerei
A munka- és információszervezés az államigazgatási munka korszerűsítésében 129
Az államigazgatási szervezési kutatások célkitűzései 129
A vezetés, szervezés, kutatás összefüggései 132
Az igazgatási munka osztályozása 135
Az igazgatási munka osztályozásának megoldásra váró problémái 139
Organometria és az államigazgatás 145
Az organometria feladatai 145
Az ügyforgalom mérése az államigazgatásban 146
Az igazgatási munka összetételének és időbeli lefolyásának a megfigyelése munkafényképezés útján 147
A szervezet hatékonyságának a vizsgálata 161
Az igazgatási munka optimalizálása
Operációkutatás az ügyiratokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan 165
A méréssel kapcsolatos módszertani problémák 174
Az operációkutatás összefüggése a szervezeti és működési szabályzatokkal 176
Modellek szerepe az igazgatási munkában 178
Az igazgatási munkafolyamatok optimalizálása mátrix és gráfelméleti módszerekkel 180
Kibernetika és az információ 194
Az államigazgatás kibernetikus szemlélete 194
Az információ jelentősége az igazgatásban 196
Az információ fogalma és az információk osztályozása 197
A tanácsok szakigazgatási szerveinél vezetett nyilvántartások és az operatív jelentések 200
Közigazgatási adattárak 203
Az igazgatási információk egyéb forrásai 225
Az információk feldolgozása 231
A gépi számítástechnika rövid története 239
A gépesítés lehetőségei a tanácsi munka területén 240
A jogszabályok gépi nyilvántartása 241
Az információáramlás modellezése 243
Az információáramlás elemzésének a jelentősége 243
A járási és a községi tanácsok által szolgáltatott információk összetételének a vizsgálata 244
A tanácsi kommunális vállalatok információs rendszere 264
Mátrixok hálódiagramok és grafikus ábrák szerepe az információáramlás vizsgálatnál 276
A jelenlegi információs rendszer korszerűsítésére irányuló főbb teendők 285
A közvélemény-kutatás 290
A közvélemény megismerésének a fontossága a tanácsi munkában 290
Néhány hazai kísérlet a közvélemény megismerésére vonatkozóan 292
A felvétel eredményeinek összefoglalása 305
Irodalom 311

Témakörök