Előszó | 5 |
A russzisztika oktatásának oka és célja | 7 |
A russzisztika története | 8 |
Russzisztika az összehasonlító-történeti módszer kialakulása előtt | 9 |
Russzisztika az összehasonlító-történeti nyelvtudomány létrejötte után | 10 |
A szovjet russzisztika | 15 |
A russzisztika külföldön | 22 |
A russzisztika Magyarországon | 26 |
A magyarországi szlavisztika, ill. russzisztika 1945-ig | 27 |
A magyarországi szlavisztika, ill. russzisztika 1945 után | 31 |
A szláv nyelvek, felosztásuk | 34 |
A szókincs egyezései | 36 |
Közös hangfejlődési tendenciák | 36 |
Alaktani megfelelések | 37 |
Mondattani megfelelések | 38 |
Az indoeurópai nyelvcsalád | 39 |
A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban | 42 |
A szláv nyelvek kapcsolata más indoeurópai nyelvekkel | 43 |
A szlávok őshazája | 44 |
A szláv írásbeliség kialakulása, a szláv ábécék | 46 |
A cirillica | 47 |
Az ószláv nyelv, az ószláv nyelvű irodalom létrejötte | 53 |
Az ószláv nyelv hatása az oroszra (Szlavizmusok) | 57 |
Fonetikai szlavizmusok | 57 |
Morfológiai szlavizmusok | 58 |
Lexikai szlavizmusok | 59 |
A keleti szláv törzsek | 61 |
Az orosz nyelv történetének korszakolása | 67 |
Az óorosz nyelv | 69 |
Az írásbeliség előtti legfontosabb óorosz hangfejlődési tendenciák | 71 |
Az óorosz nyelv hangrendszere | 75 |
Az óorosz magánhangzó-rendszer változásai | 78 |
A redukált magánhangzók elveszésének következményei | 80 |
Új zárt szótagok keletkezése | 81 |
A II. pleofónia kifejlődése | 81 |
Kemény mássalhangzók között létrejött az i magánhangzó y variánsa | 82 |
Az o, e megnyúlása új zárt szótagban | 82 |
A redukált hangok kiveszésének következményei a mássalhangzó-rendszerben | 82 |
Új mássalhangzó-kapcsolatok kialakulása | 83 |
A mássalhangzók hasonulása, elhasonulása | 84 |
Mássalhangzó-kapcsolatok leegyszerűsödése | 85 |
A szóvégi zöngés mássalhangzók zöngétlenedése | 86 |
Az (f) mássalhangzók kialakulása | 86 |
Az m' megkeményedése | 86 |
A kemény és lágy mássalhangzók korrelációjának kialakulása | 87 |
A redukált magánhangzók eltűnésének alaktani következményei | 87 |
Futó o, e | 87 |
A múlt idő szuffixuma | 88 |
A mássalhangzók változása az óorosz nyelvben | 95 |
Az óorosz korszak hangfejlődési tendenciáinak áttekintése | 98 |
Az óorosz nyelv morfológiai rendszere | 99 |
A főnév | 99 |
Az óorosz főnévragozás | 100 |
Névmások | 104 |
Személyes és visszaható névmások | 104 |
A nem személyes névmások | 105 |
A melléknevek | 106 |
A melléknevek fokozása | 107 |
Az összetett (névmási) melléknevek declinatiója | 107 |
Számnév | 109 |
Ige | 110 |
A praeteritalis igerendszer | 112 |
Egyszerű múlt idő | 112 |
Összetett múlt idő | 113 |
Az óorosz ige múlt idejű formái | 115 |
A jövő idő | 116 |
Az igemódok | 117 |
A felszólító mód | 117 |
Az igenevek | 118 |
A melléknévi igenevek | 119 |
Az óorosz alaktani rendszer változásai | 121 |
A főnévragozási rendszer változásai | 123 |
A nemek szerinti declinatiós rendszer kialakulása | 123 |
A declinatiós típusok egymásrahatása | 124 |
A plurális formáinak egységesülése | 128 |
Változások ugyanazon ragozási típuson belül | 128 |
Egyéb változások | 129 |
A névmási rendszer változásai | 131 |
Személyes és visszaható névmások | 131 |
Nem személyes névmások | 132 |
Melléknevek | 132 |
A névmási melléknevek | 133 |
A melléknév fokozása | 133 |
A számnév | 134 |
Az igerendszer története | 136 |
A perfectum | 137 |
A futurum | 138 |
Az igemódok története | 138 |
Feltételes mód | 140 |
Az igenevek | 140 |
A vidkategória kialakulása és fejlődése az óorosz nyelvben | 142 |
A grammatikai kategóriák történetéhez | 143 |
A dualis elvesztése | 143 |
A vocativus elvesztése | 144 |
Az élő- élettelen kategória kialakulása | 145 |
Az orosz morfológiai rendszer változásainak összefoglalása | 146 |
Az orosz nyelv hangtani és alaktani változásainak áttekintése | 147 |
A mai orosz nyelv dialektusai | 149 |
Az ukrán és belorusz nyelv megkülönböztető sajátságai | 150 |
Az óorosz korszak nyelve | 152 |
A XVI-VIII. sz. orosz nyelve | 155 |
Keleti szláv szövegek | 157 |
A mai orosz nyelv rövid jellemzése | 159 |
A leglényegesebb fonetikai sajátosságok | 159 |
Magánhangzók | 159 |
Mássalhangzók | 160 |
Morfológia | 161 |
Az orosz szó morfológiai felépítése | 161 |
A szófajok | 164 |
Főnevek | 164 |
Melléknevek | 166 |
Igék | 167 |
Az igeszemléálet | 168 |
Egyéb grammatikai változások | 172 |
Változások a szókincsben | 173 |
Jelentésváltozások | 176 |
Az orosz irodalmi nyelv történetének vázlata | 179 |
Az orosz irodalmi nyelv eredete | 179 |
Az orosz irodalmi nyelv korszakai | 180 |
Az óorosz korszak irodalmi nyelve | 180 |
Az orosz irodalmi nyelv a feudális szétdaraboltság korában | 182 |
Az orosz nép irodalmi nyelvének kialakulása a Moszkvai Állam idején | 182 |
Az egyházi szláv (könyvszláv) és a népi veretű irodalmi típusú nyelv fejlődésének útjai | 183 |
Az új orosz nemzeti nyelv kialakulása a kezdeti korszakban | 185 |
I. Péter kora és jelentősége az orosz irodalmi nyelv fejlődése szempontjából | 185 |
Idegen szókincs behatolása az orosz irodalmi nyelv szókincsébe | 187 |
Ellentmondások a péteri korszak irodalmi nyelvének fejlődésében és kísérletek azok leküzdésére | 188 |
Lomonosov jelentősége az orosz irodalmi nyelv történetében | 189 |
Az irodalmi nyelv fejlődésének fő tendenciái a XVIII. sz. második felében | 192 |
A. S. Puskin a mai orosz irodalmi nyelv megalkotója | 195 |
A Puskin utáni korszak irodalmi nyelve | 196 |
A szovjet korszak irodalmi nyelve | 197 |
Harc a szocialista korszak nyelvének tisztaságáért | 198 |
Bibliográfia | 200 |
Rövidítések jegyzéke | 206 |
Fonetikai jelek és rövidítések | 207 |
Nyelvészeti terminusok rövid értelmezése | 208 |