Bevezetés a Queer-elméletbe

Előszó

A queer-elméletek vagy stúdiumok magyarul való idézésekor a beszélő/fordító első problémája mindjárt a szóhasználat kérdése. Hiszen a „queer" már írásképét tekintve is idegen lesz a szövegben, s míg angolul a szónak az identitáspolitika-utániságot megelőző jelentése is van (a szótárak például a következőket sorolják fel a régebbi jelentések közül: a normálistól eltérő, furcsa; különös, excentrikus, nem konvencionális; gyanús, kétséges; és a sértő szlengjelentés: homoszexuális), magyarul különös betűkombináció - kiejteni is nehéz. Az angolban, illetve az amerikai angolban tehát a valamikor sértőnek számító megnevezés mára többjelentésű lett - ezért intenek a szóhasználatról is bővebben író szótárak óvatosságra. A szót ugyanis az 1980-as években kezdték el visszakövetelni azok a társadalmi-nemi kérdésekről újfajta módon gondolkodó aktivisták, akik nem akarták többé a leszűkítő identitáskategorizálás „meleg és leszbikusát", illetve biszexuálisát és transzneműjét használni.
Ennek az aspektusának tulajdonképpen van magyar megfelelője: a buzi. Ez is többértelmű, eredetileg sértő, kiközösítő megnevezés, s ezt is egyre gyakrabban használják magukra meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és/vagy az identitásalapú csoportalkotást és politizálást elkerülni akaró aktivisták. Felmerült bennem, hogy ekként magyarítsam a queer terminust - jól is hangzik a buzi-elmélet vagy buzi-stúdiumok szókapcsolat. Aztán beleolvastam a fordítandó könyvbe, és azt láttam hangsúlyosabbnak, hogy ez a fordítás meglehetősen történetietlen lenne. A queer-elmélet ebben a munkában mégiscsak queer-elmélet. Magyarországon a helyi buzi-elmélet még nem produkált annyi szöveget és kérdésfelvetést, nem szól róla akkora terjedelmű tudományos diskurzus, hogy igazán létezőnek nevezhetnénk: majd kialakul a maga idejében, de a queer-teóriák és -viták amerikai társadalmi, szervezkedési és elméleti kérdésekben gyökereznek, így mégis az eredeti nevük tűnik a legjobbnak és legpontosabbnak. Vissza