Bevezetés a pszichoterápiás daseinanalízis filozófiai dimenzióiba

Tartalom

Előszó 9
1. E könyv alapkérdése: a daseinanalitikai terápia tulajdonképpeni értelme 11
I. Történeti korunk alapvető jellegzetességének keresése 12
II. A természettudományosan-technikailag meghatározott kor és az emberi egzisztencia 13
III. A történeti helyzet és a pszichoterápiái daseinanalízis 18
III.1. A daseinanalízis tudománytalanságára, fogalomellenességére és tárgynélküliségére vonatkozó régi vád 21
III.2. A „hatékonyság igazolásának" viszonylag új követelménye a pszichoterápiában 23
III.3. Megjegyzések 27
IV. E könyv alapkérdése és előzetes pillantás a válaszhoz vezető útra 28
2. A fenomenológiai tapasztalatfelfogás alapvonalai a természettudományos tapasztalattól
való különbségükben 31
I. A természettudomány lényegének néhány alapvonása az empirikus tapasztalat
lényegterületének tisztázására való kitekintéssel 34
II. A tapasztalat filozófiai megközelítésének alapvonásai 40
II.1. Első megfontolások a lét értelmének tisztázása kapcsán 43
II.2. A fenomenológiai módszer alapelemei 46
II.3. A fenomenológia hermeneutikai jellege 49
II.4. Példa a fenomenológiailag értelmezett tapasztalat megvilágítására:
Heidegger eszközelemzése, első betekintés az ember lényegébe 51
II.5. Útban az eredendő tapasztalat egyedülállóságának gondolati megközelítéséhez 57
a) A nem rendelkezésünkre álló érintettség 58
b) Önmagunk [Selbst] érintettségének helyettesíthetetlensége 60
c) A szabad önmaga [Selbst] átalakulása 63
d) Az egész értelmére való nyitottság az eredendő tapasztalatban 64
e) A kötelező erő az eredendő tapasztalatban 66
f) A gondolati értelmezés igénye az eredendő tapasztalatban 69
II.6. A fenomenológiai-eredendő tapasztalatfelfogás jelentősége a daseinanalitikai
pszichoterápia számára 70
3. A daseinanalitikus patológia alapvonásai filozófiai alapjaira való tekintettel 75
I. Az ember lényegi alapvonásainak alaposabb megfontolása 76
I. 1. A hangoltság lényege 78
a) A három alaphangoltság bevezető tárgyalása 81
i)A szorongás 81
ii) A mély unalom 83
iii) A csodálkozás 88
1.2. Az ittlét időbeliségének és az ittlétszerű „megértésnek" első kiemelése 90
a) Rámutatás az ittlét időbeliségére, visszatekintve az eddig megtett gondolati lépésekre 90
b) A megértés 91
I.3. Az időileg felfogott gond mint az emberi egzisztencia-beteljesítés alapvonása 94
I.4. Autenticitás és inautenticitás 95
I.5. A halálhoz viszonyuló lét mint az ittlét egzisztenciális halandósága 96
I.6. Az ittlétnek a lelkiismeret hívásában megnyilvánuló, egzisztenciális bűnös-léte. Az autentikus egzisztenciára való felszólítás 100
I.7. Az ittlét történetisége 104
I.8. Az ittlét térbelisége 105
I.9. Az ittlét testisége 107
II. Bepillantás a betegség daseinanalitikai értelmezésébe 110
II.1. Medárd Boss patológiára vonatkozó gondolatai 111
a) Etiológia és patogenezis 111
b) Az ittlétszerű patológia 114
i) A testiség kitüntetett zavarai 116
ii) A világban-benne-lét térbeliesülésének és időiesülésének zavarai 120
iii) A létnek megfelelő hangolt-lét végrehajtásának kiemelt zavaraival járó beteg-lét módjai 121
iv) Betegségmódok, amelyek kiemelten korlátozzák az itt-lét szabadságának és nyitottságának alapjellegét 123
II.2. Gion Condrau patológiára vonatkozó gondolatai 124
a) A neurózistan 124
b) A bűn-szorongás 130
II.3. Holzhey-Kunz a „klasszikus" daseinanalitikai patológiára vonatkozó kritikájának tárgyalása 132
a) Holzhey-Kunz főbb kritikai pontjainak ismertetése a klasszikus daseinanalitikai patológia vonatkozásában 133
b) A Holzhey-Kunz-féle hermeneutikai patológia alapvető kiindulópontjának kritikai tárgyalása 139
c) Holzhey-Kunz a betegség rejtett értelmére vonatkozó útmutatásának
kritikai méltatása 144
d) Holzhey-Kunz az önmegértés jelentőségével kapcsolatos
útmutatásainak kritikai méltatása 146
e) Holzhey-Kunz testiségre vonatkozó javaslatának kritikai méltatása 148
II.4. Az ittlétszerű etiológia alapkérdéseire vonatkozó első megfontolások:
Miért válik beteggé az ember? 151
II.5. A betegség daseinanalitikai megértésének elmélyítése az eseménygondolkodás alapján 156
a) Betekintés Martin Heidegger esemény-gondolkodásába 157
b) Az esemény-gondolkodás jelentősége az ittlétszerű patológia számára 158
4. A daseinanalitikai terápia alapvonalai filozófiai alapjaira való tekintettel 161
I. A daseinanalitikai terápia alapvonalai Medard Bossnál 162
I.1. A kezelendő páciens 162
1.2. A terápiás cselekvés helye 163
1.3. A terápiában cselekvő személyek 165
II. A daseinanalitikai terápia alapvonalai Gion Condrau-nál 167
II.1. A terápiás viszony daseinanalitikai szempontból 168
II.2. Az álmok megfejtése és értelmezése 170
II.3. Az élettörténet jelentősége 177
III. A daseinanalitikai terápiára vonatkozó megértés elmélyítésének lehetőségei az esemény-gondolkodás talaján 179
5. Együttlét és nyelv - a terápia filozófiai alapjai megértésének elmélyítése 187
I. A terápiás beszélgetés mint az együttlét egy módja 187
I.1. Az egy (ittlét analízise a Lét és időben 187
a) Az egzisztenciális együttlét 187
b) Az inautentikus önmaga és az akárki anonimitásában tapasztalt többi ember 190
c) Az autentikus önbeteljesítés és a többi ember 193
d) Az egzisztenciális „gondozás" és annak működésmódja 197
e) A „valódi" és a „nem-valódi" közti különbség az autenticitás és az inautenticitás vonatkozásában 199
I.2. Az „együttlét" az esemény-gondolkodásban 202
I.3. Az együttlét itt kidolgozott értelmének jelentősége a pszichoterápia számára 207
II. A nyelv lényege 211
II.1. Heidegger nyelvanalízise a Lét és időben 211
II.2. Heidegger nyelvfilozófiájának elmélyülése az esemény-gondolkodásban 214
II.3. Heidegger nyelvfilozófiájának jelentősége a pszichoterapeuták számára 224
6. A halál jelenségének daseinanalitikai megközelítése 229
I. A halál mint pszichoterápiás probléma 230
II. A halál jelensége filozófiai nézőpontból 234
II.1. A halál semmijének gondolati megközelítése Bernhard Welténél 234
II.2. A halál semmijének gondolati megközelítése Wucherer-Huldenfeldnél 244
II.3. A halál semmijének megközelítése Martin Heidegger esemény-gondolkodásában 249
III. Heidegger mélyebb halálfelfogásának jelentősége a daseinanalitikai terapeuták számára 253
7. Miért van egyáltalán a pszichoterápia? Úton egy lehetséges válasz felé 257
I. A freudi pszichoanalízis értelmének első vizsgálata 258
II. Értelem és igazság 260
II.1. Heidegger igazságfelfogása 261
a) Az elrejtettség és az el-nem-rejtettség váltakozása 263
b) A lét igazságának rejtőzése 264
c) A föld és a világ váltakozása 265
d) Annak a két példaszerű módnak a vizsgálata, ahogyan a létezőben benne rejlik az el-nem-rejtettség 266
e) Megfontolások az ember rejtőzéstörténésbe belebocsátkozó léte kapcsán 268
III. Az igazság és a pszichoterápia viszonyának mélyebb megértése 269
IV. Az igazságtörténés Ödipusz türannosz tragédiájában, és amit a pszichoterápiának erről tudnia kell 272
IV.1. A létnek a tragédiában megszólaltatott lelepleződése: az ember lényegi méltósága és a terápia értelme 275
IV.2. A tragédiában megszólaltatott látszat: az ember lényegi méltósága és a „terápiás kísértés" 276
V. Kitekintés a feladatra 278

Témakörök