Bevezetés a politikai oktatás pedagógiájába II.

Tartalom

Harmadik rész: DIDAKTIKA 13
I. A didaktika alapfogalmai; a felnőttoktatás rendszere (Bakonyi Pál) 15
1. Oktatástan, oktatás 15
A didaktika tárgya 15
Oktatás és tanulás 17
Oktatás és nevelés 18
Oktatás és képzés 25
2. Alapfogalmak 26
Az ismerettől a tudásig 26
Az alkalmazás és fokozatai 28
3. A felnőttoktatás rendszere 30
A felnőttoktatás fogalma, elhatárolások 30
Iskolás jelleg? 33
A pártoktatás rendszere 34
II. Tanulási-tanítási elméletek és a gyakorlat (Sz. Várnagy Marianne) 37
1. A didaktikai értelemben vett teljes értékű tanulás 37
2. A felnőttek tanulással kapcsolatos sajátosságai 39
A tanulni akarás 39
A megértés és elfogadás 40
A megértettek alkalmazásának és felhasználásának képessége 42
3. Különböző tanuláselméletek 44
A) A tanuláselméleti iskolák a tanulás értelmezéséről 47
a) A skolasztikus elmélet 47
b) A hagyományos elmélet: Comenius 47
c) A hagyományos elmélet: Herbart 48
d) A kísérleti pedagógia: Dewey, Lay 49
e) A próba-tévedéses tanulás: Skinner 49
/) A próba-tévedéses tanulás: Köhler, Thorndike, Crowder 50
g) A pszichológiai iskola: Aebli, Leontyev, Galperin 51
B) Áttekintő összegezés 51
4. Oktatói feladatok 54
III. Az ideológiai-politikai tanulás-tanítás folyamata.
Feladataink a pártoktatásban (Sz. Várnagy Marianne) 61
1. Átfogó követelmények 61
A cél 61
A folyamat 62
A gyakorlat szolgálata 62
2. A képzés általános modellje 64
3. Az ideológiai-politikai oktatás-képzés folyamata.
Feladataink a pártoktatásban 67
Az ideológiai-politikai képzési folyamat sajátosságai 67
A propaganda-tevékenység komplex szakaszai 71
IV. A tanulási képesség fejlesztésének lehetőségei a pártoktatásban
(Sz. Várnagy Marianne) 79
1. A tanulás lélektani és oktatáselméleti alapjai 81
A tanuláshoz szükséges felnőtt-adottságok 81
A tanulás lényegéről 84
2. A szellemi tevékenység szokásrendszerének kialakítása 84
A külső feltételek megteremtése 84
A teljes aktivitás mozgósítása 87
A nehézségek leküzdésének szokásai 88
Az önellenőrzés szokásai 88
3. A tanulás technikája 89
Átgondolás, tervezés 89
Az olvasás 89
A lényegkiemelés 90
Kritikai szemlélet és reagálás 91
A szóbeli kifejezőkészség és nehézségei 92
A kérdésekről 92
V. A tananyag és a tankönyv (Kis Katalin) 95
A) A tananyag 95
1. A tananyag fogalma és elemzése 95
A tananyag fogalma 96
A tantárgy 98
A „téma" lényege 99
A tematika és az óraterv 99
A program 100
A kurrikulum 100
A naptári terv és tanmenet 101
2. A tananyagkiválasztás és -rendszerezés legfontosabb elvei 102
Az alapvető meghatározó elv: a világnézet formálása 102
Az egység és a differenciáltság elve 103
A társadalmi gyakorlatra irányulás elve 104
A tudományosság és szakszerűség elve 105
A konkrét cél szerepe a tananyag kiválasztásában 105
3. A tananyag didaktikai rendszerbe foglalásának
legfontosabb szempontjai 106
A „didaktikai" rendszer 106
A fokozatosság elve 107
A tanulhatóság és taníthatóság elve 108
4. Koncepciók és elképzelések a tananyag kiválasztásához 109
A formális és a materiális képzés koncepciójának következményei
a tananyag kiválasztásában 109
Néhány újabb elképzelés 110
5. A tanterv-szerkesztés néhány problémája 111
A tanterv-felépítés történetileg kialakult módjai 111
A tanterv „durva" és „finom" struktúrája 112
B) A tankönyv 113
1. A tankönyv - a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb eszköze 113
A tankönyv meghatározása 113
A tankönyv és a program 114
A tankönyv funkciói 114
Tankönyv-típusok 115
A tankönyv különös jelentősége a tanítási-tanulási folyamatban 117
2. A tankönyv feladatainak megvalósítását szolgáló didaktikai-metodikai
tényezők 118
A tankönyv eszközei 118
A tankönyv szerkezete és stílusa 120
A tankönyv szemléletessége 122
3. A tankönyv felhasználása 124
Ésszerű munkamegosztást! 124
Végül is kié a tankönyv: a hallgatóé vagy az oktatóé? 125
A tanítási-tanulási folyamat „stratégiája" 126
VI. Az ellenőrzés, értékelés és módszerei (Kis Katalin-Bakonyi Pál) 127
1. Az ellenőrzés és értékelés lényege 127
2 Az ellenőrzés-értékelés céljai, funkciói 129
3. Az ellenőrzés tartalma 131
4. Az ellenőrzés helye a tanulási-tanítási folyamatban 133
5. Az ellenőrzés módszerei 135
Az ellenőrzés módszereinek sajátos kritériumai 135
Az ellenőrzés fejlesztő hatása 136
A szóbeli ellenőrzés követelményei 137
Az írásbeli ellenőrzés 138
Az önellenőrzés előmozdítása 139
6. Néhány szó az osztályozásról 139
7. Az ellenőrzés-értékelés és légkörének hatása a résztvevőkre 141
VII. A didaktika alapelveinek rendszere (Kis Katalin) 145
1. A didaktika alapelveinek fogalma 145
A didaktikai alapelvek fogalma 145
A didaktikai alapelvek érvényesülése 146
2. A tanulási-tanítási folyamat szubjektív tényezőire vonatkozó
alapelvek 146
A tanulás-tanítás útján folyó céltudatos személyiség formálás elve 146
A közösségi elv az oktatásban 147
A résztvevők tudatosságának, aktivitásának
és fokozódó önállóságának elve 149
Az oktató vezető szerepe a tanulási-tanítási folyamatban 151
3. A tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó alapelvek 153
Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának elve 153
A konkrétság és az elméletigényesség elve 154
A tudományosság elve 155
A rendszeresség, fokozatosság, érthetőség elve 156
Az oktatási eredmények tartósságának elve 157
A lebontás és megerősítés elve 158
A gazdaságosság elve 159
4. A didaktika alapelveinek összefüggése 160
Negyedik rész: MÓDSZERTAN 163
I. Az oktatási módszer fogalma, a módszerek csoportosítása
(Vargha Dénesné) 165
1. Az oktatási módszer fogalma 165
2. A módszer és az oktatás más tényezőinek kölcsön viszonya 166
A módszer és az oktatási cél 166
Az oktatási módszer és az oktatás tartalma 167
A módszer és a didaktikai feladatok 168
A módszerek és az oktatás szubjektív tényezői 169
3. Az oktatási módszerek csoportosítása 170
A módszerek differenciálódásának forrása 170
Az oktatási módszerek rendszerezésének lehetőségei 171
Az oktatási módszerek tanári és tanulói aktivitás megoszlása
szerinti csoportosítása 172
II. A módszerek rendszere, leírása 177
A) Közlő módszerek (Bakonyi Pál) 177
1. Az előadás 177
Az előadás jellemző vonásai Í78
Kritikai megnyilvánulások az előadásról 179
Az előadás megújítása 180
Felkészülés az előadásra 183
A szerkezet és a felépítés 184
Néhány technikai kérdés 187
2. A kiselőadás 192
B) A vitatechnikák (Sz. Várnagy Marianne) 194
1. A vita és a vitatkozás fogalma 194
A vita jellegzetességei 195
2. A vitavezetés néhány problémája 196
A vita megindulása 196
Mikor és hogyan szóljon közbe az oktató? 197
Az oktató esetleg az „ördög ügyvédje" 197
A tévedés haszna 198
A vita lezárása 199
3. A vitatechnikák 199
A vitatechnikák csoportosítása 199
A hallgatói kérdezést előmozdító technikák 200
A „szakértői" válaszokat biztosító technikák 203
A megvitatás módjának technikái 205
C) A szimulációs módszerek (Sz. Várnagy Marianne) 208
Az esetmódszer 208
A szerepjáték 210
D) A programozott oktatás (Kis Katalin) 212
1. A cél: a hatékonyabb tanulás 212
Néhány kérdőjel a tanulási-tanítási folyamatban 212
A tanuláslélektan néhány konzekvenciája a tanulási-tanítási
folyamat elemzésében 213
2. A programozási stratégiák 215
Skinner lineáris programja 215
Crowder elágazásos (szétágazó) programozási stratégiája 218
A blokk-program (varsói program) 223
3. A tananyag-programozás lényege és jelentősége 226
A programozott oktatás, a programozott tananyagok
közös vonásai 226
A programozott oktatás korlátai 227
A szélesebb értelemben vett programozás 228
E) A feladatlapok (Kis Katalin) 230
1. A feladatlap lényege 230
Mi a feladatlap? 230
A feladatlap funkciói 232
A feladatlap nem teszt! 232
2. A feladatlapok típusai és készítésük 234
Az ellenőrző feladatlap 234
A feleletválasztó feladatlap 234
A feleletválogató feladat 235
Igaz-hamis vagy igaz-téves feladat 237
Rendszerező feladat 238
összefüggés-kereső feladat 238
Kiegészítő feladat 240
A nézetfelismerő feladat 241
A tanító feladatlap 242
Az olvasmány-feldolgozó feladatlap 245
A munkavezérlő-lap és a munkafüzet 247
3. Vitaindítás feladatlappal 248
Ellenőrző feladatlapok felhasználása vitaindításra 249
Vitaindítás tanító feladatlappal 251
Foglalkozásvezetés feladatlappal szervezett vita esetén 252
III. A kérdezés technikája (Bakonyi Pál) 257
1. A kérdezés technikájának jelentősége 257
A kérdés fogalma 257
A kérdésfeltevés jelentősége 258
A jó kérdezés jellemzői 258
2. A kérdések fő típusai 260
Az ellenőrző kérdések és fajtáik 260
A „rávezető" kérdéssorok, a beszélgetés módszere 262
A gondolkodtató kérdések 264
3. A kérdezés technikája 266
A tartalmi pontosság 267
A „beugrató" kérdések 268
A felszólítás 268
IV. Szemléltetés, oktatástechnika (Majoros Balázsné) 269
1. A szemléletesség elve és a szemléltetés módszere 269
A szemléletesség lényege 270
A szemléltetés módszere 271
A szemléltetés forrásai 272
A szemléltetés követelményei 273
2. Az ideológiai-politikai oktatásban használható eszközök
és alkalmazásuk 275
A táblaféleségek 275
Az írásvetítő 281
A magnetofon 283
Vetített képek, diapozitívek, diafilmek 284
A film (hangos-mozgókép vetítés) 285
A rádió és a televízió 287
V. A foglalkozások tervezése és elemzése (Vargha Dénesné-
Horváth Lajos) 289
1. A tanfolyam egészének megtervezése 289
A jegyzet átfogó elemzésének fontossága 290
A jegyzet tartalmi elemzése 290
A hallgatók és a tananyag 294
2. Az egyes foglalkozások megtervezése 295
A foglalkozások elemzése 299
Az elemzés fontosabb elvei 299
Az elemzés általános menete 301
Az előzetes tájékozódás 302
A foglalkozás célja és feladata 304
A foglalkozás tartalma 305
A foglalkozás felépítése, szerkezete 307
A foglalkozás módszerei 308
A hallgatók magatartása 311
A szemináriumvezető magatartása 312
A foglalkozás eredményessége 313
Az elemzés megbeszélése 314

Témakörök