Bevezetés a politikai oktatás pedagógiájába I.

Tartalom

Elősző 13
Bevezetés 17
I. A pártoktatás szerepe a párt munkájában. A szocialista
tudatformálás feladatai 17
II. A világnézeti nevelés szerepe 27
1. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmusra
nevelés kérdései 33
2. A szocialista életmód kibontakoztatása 38
Első rész: PSZICHOLÓGIA 45
I. A pszichológiai jelenségek természete és funkciója 47
A pszichológia önállósulása 47
1. Pszichológiai jelenségek és funkcióik 48
A cselekvés és az alkalmazkodás 48
Az emberi alkalmazkodás sajátosságai 49
Tevékenység és cselekvés 50
A belső sajátosságok szerepe a tükrözésben 56
2. A lelki működés és az idegrendszer 57
II. A tanulás 60
1. A tanulás pszichológiai fogalma 60
A tanulás általános folyamata 62
2. A tanulás formái 64
A Pavlov-féle klasszikus kondicionálás 64
A Skinner-féle instrumentális kondicionálás 65
A próba-tévedéses tanulás 66
A belátásos tanulás 67
A verbális tanulás 68
Az utánzásos tanulás 71
A mozgástanulás 72
3. A tanulási motívumok 73
Az érdeklődés 73
Az igényszint 73
A dicséret és a dorgálás 74
A lépéstartás kényszere 74
4. A transzfer 75
III. A megismerés és a gondolkodás 77
1. A megismerésről általában 77
A megismerés útja 78
A megismerés pszichológiai értelemben 79
A megismerés és a tanulás 81
2. Az érzékelés és az észlelés 82
Az érzékelés 82
A küszöbök 83
Az észlelés 84
A figyelem 85
3. Az emlékezés és a képzelet 86
Az emlékkép és tulajdonságai 86
Az asszociáció 87
Az emlékezés fázisai 88
Az emlékezés fajtái 88
A képzelet és a képzeleti kép 89
A képzelet jelentősége 90
4. A gondolkodás 91
A gondolati élmény és tulajdonságai 91
A gondolkodás és a nyelv 92
A gondolkodás szerepe a világ megismerésében 93
5. A gondolkodás mint problémamegoldás 94
A problémamegoldás fázisai 94
A gondolkodási műveletek 95
A megismerés folyamata és a „problémák" 97
A gondolkodás és a világnézet 98
6. A felnőtt ember sajátosságai a megismerésben 99
IV. Az érzelem és az akarat szerepe a cselekvésben 101
1. Az érzelem meghatározása 101
Az érzelem fogalma 101
Emóció és érzelem 102
Az érzelmek jellemző jegyei 103
2. Az érzelmek tanulhatósága 105
Az érzelmi nevelés 109
Az érzelmi reakciók befolyásolása 109
3. Az érzelmek fiziológiai kísérőjelenségei 110
4. Az érzelmek testi kifejeződései 111
5. Az érzelmek fajtái 112
Az érzelmek fajtái irányításuk és tárgyuk alapján 112
Az érzelmek fajtái lefolyásuk erőssége és időtartama alapján 114
6. Az akarat fogalma 116
Általános jellemzése 116
7. Az akarati cselekvés folyamata 117
A motívum megjelenése 118
A célképzet, céltudat kialakulása 119
A motívumok harca és az elhatározás 119
A cselekvésgondolat 120
A szándék mint motiváló tényező 120
A cselekvés megvalósítása, a teljesítménymotiváció 121
V. A személyiség pszichológiai kérdései 124
1. A személyiség marxista megközelítése 124
Társadalmi és történeti kategória 124
A személyiség fogalma 125
Az öröklés és a környezeti tényezők szerepe 126
Az érés mint a fejlődés tényezője 129
A személyiség mint a tulajdonságok viszonylag állandó
rendszere 130
A tevékenység személyiség-alakító szerepe 131
2. A személyiség szerkezete 132
A világnézet 133
A személyiség irányulásának motivációs bázisa 133
A beállítódás 136
Az attitűd 137
A temperamentum 137
A képességek 138
Az intelligencia 138
Az intelligenciahányados 140
A kreativitás 141
Az empátia 143
3. A személyiség megismerése. Emberismeret 144
A személyiség-észlelés problémái 144
önismeret - emberismeret 145
A tipikus tulajdonságok szerepe az emberismeretben 145
Vérmérsékleti típusok 146
Idegrendszeri típusok 146
Testalkati típusok 147
A személyiség irányulásának típusai 148
Az Eysénck-féle típustan 148
A tevékenység-központú emberismeret 150
4. A személyiség alakithatósága 153
A személyiség fejlesztése és nevelése 153
A szocializáció 154
A felnőtt személyiség sajátosságai 155
Az önnevelés 156
VI. A csoport pszichológiai kérdései 157
1. A csoport jellegzetességei 157
A csoport fogalma 157
A csoport befolyása tagjaira 158
Az interakció 160
2. A kiscsoport 161
A kiscsoport jellemző jegyei 161
A vonatkozási csoport 163
Másodlagos csoport és szervezet 165
A csoport struktúrája és dinamikája 166
3. Az egyén a kiscsoportban 167
A státusz és a szerep 169
A szocializációs funkciók 170
4. A vezetés a csoportban 171
A vezetői szerepkör 171
A tulajdonság- és a szituáció-elmélet 172
A kiscsoport elvárásai a vezetővel szemben 173
A vezetési stílus 173
5. A csoport „rejtett hálózata" 174
6. Csoport és közösség 176
A csoport társadalmi tartalma 176 .
A közösség 177
VII. A befolyásolás és a meggyőzés 178
1. Az emberek közti hatások és a meggyőzés 178
A hatások fajtái 178
A meggyőzés- 179
2. A kommunikáció 181
A verbális kommunikáció 182
A nem-verbális csatornák 183
3. Eljárások a befolyásolás és meggyőzés során 184
4. A véleményváltozást magyarázó pszichológiai elméletek
A véleményváltozás formái 190
A befolyásolás formai eszközei 191
Második rész: NEVELÉSELMÉLET 195
I. A nevelés fogalma, célja 197
1. A nevelés fogalma 197
A nevelés mint tervszerű ráhatás 197
A nevelés mint társadalmi jelenség 199
A nevelés történelmi és osztályjellege 201
A szocialista nevelés sajátosságai 204
2. A szocialista nevelés célja 208
A kommunista embereszmény 208
A nevelési cél: az embereszmény konkretizálása 210
A mindenoldalúság és az egyén harmonikus fejlesztése 212
II. A nevelés folyamata 124
1. A marxista személyiségelmélet pedagógiai konzekvenciái 214
2. A nevelési folyamat belső szerkezete 216
A tapasztalatszerzés 219
A tudatosítás és az általánosítás 221
A gyakorlat 222
A nevelési folyamat ellentmondásai 224
III. A nevelési folyamat tényezői 227
A) A társadalmi környezet 227
1. A társadalmi környezet fogalma 227
Környezet, társadalmi környezet 227
A makro- és a mikrokörnyezet 229
A külső és a belső környezet 230
2. A makro- és mikrokörnyezet kapcsolata 230
A nevelés társadalmi feltételei 232
A mikro- és a makrokörnyezet funkcióegyüttese 234
Öröklés, környezet, nevelés 235
3. A nevelés társadalmi folyamatának dialektikája 236
A társadalmi fejlődés üteme és a személyiség változása 236
A nevelés a társadalmi környezet cél szerinti szervezése 237
B) A nevelési folyamat emberi tényezői 239
1. A propagandista 239
A tárgyi ismeretek és az általános műveltség 239
A pedagógiai és pszichológiai felkészültség 240
A „tanár-diák" viszony: a propagandista és a hallgatók 241
A propagandista személyisége 242
2. A hallgatók 245
Hallgatói típusok 245
IV. A közösség és a közösségfejlesztő tevékenység 249
1. A csoport szociálpszichológiai fogalma és az andragógiai
közösségfogalom 250
2. A közösség jellemzői a fejlesztés szempontjából 256
A közös célok és tudatuk 257
Az érdekközösség és tudata 258
A közös tevékenység 258
A szervezettség 258
a) Az aktíva 259
b) Az aktívacsoport és a vezető 260
c) Az aktívacsoport változása 261
d) Az aktívaszerep motívumai 261
e) A vezető és a kollektíva egysége 263
f) A közvélemény 263
g) A közösség fejlődése 266
3. A közösségfejlesztés szakaszai 266
Az előkészítő szakasz 267
Az aktívák szakasza 271
A fejlett közvélemény szintje 272
4. A vezető és az aktíva közösségfejlesztési feladatai 273
A helyzetelemzés 273
A tervezés 274
Az ellenőrzés, elemzés 275
A vezetői magatartás követelményei 277
5. A közösség- és a személyiségformálás összefüggései 278
6. A közösségfejlesztés sajátos vonásai a szemináriumon 280
V. A nevelés rendszere, feltételei, módszerei (Horváth Lajos) 283
1. A nevelés rendszere 283
2. A nevelés módszerei 285
A nevelési módszer fogalma 285
Az egyes nevelési módszerek 289
A követelménytámasztás 290
A meggyőzés 295
A gyakorlás és a szoktatás 298
Az ellenőrzés 299
Az értékelés 300
A módszerek hatékony alkalmazásának követelményei 305

Témakörök