kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 138 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Egységes jegyzet. 5. változatlan utánnyomás. Megjelent 720 példányban. Tankönyvi száma J 2-362. |
A nyelv leírása | |
A nyelv leírásának feladata. A nyelvtan tárgya és felosztása | 5 |
A nyelvtudomány feladata | |
A nyelv rendszer | |
A nyelvi rendszer leírásának nehézségei | |
A nyelv leírásának két része; a lexikológia és a nyelvtan | |
A szerkezetforma fogalma | |
Szintaktikai és morfológiai szerkezetek | |
A szerkezetformák képletbe foglalása | |
Szintaxis, morfológia; fonetika | |
Szintaxis I. (A mondat fogalma) | 12 |
A mondat a legkisebb közlemény, a közlemények egysége | |
A jól alkotott mondatok; meghatározásuk | |
A mondathanglejtés szerepe | |
A mondatmeghatározások történeti fejlődése | |
Szintaxis II. (Elemi mondatok) | 18 |
A szintaxis felépítése; az elemi mondatok; a "visszavezetés" fogalma | |
Az ige és kiegészítései; a mondat alapformái | |
Az alanyesetben álló főnév kitüntetett helye az ige mellett; állítmány és alany | |
Igei és névszói mondat | |
Az alanytalan mondatok kérdése | |
Szükséges és tetszőleges kiegészítés | |
Szintaxis III. (Bővítés, átalakítás) | 30 |
Bevezetés | |
A mondat bővítése; a bővítmények; közvetett és közvetlen alkotórészek | |
Az átalakítás mint a mondatok továbbfejlesztésének egyik módja | |
Példák egyszerű (egyetlen mondatot érintő) átalakításra | |
Az átalakítás bonyolultabb, több mondatot érintő fajtái | |
A mondatok különbsége modalitásuk szerint; kijelentő, felszólító, kérdő stb. mondatok | |
Bővítés és átalakítás viszonya; "nukleáris" mondatok | |
Morfológia | 40 |
A szó mint a mondat alkotórésze | |
Tő és rag | |
A tő morfológiai szerkezet: eredeti és levezetett (képzett), egyszerű és összetett tövek | |
A paradigma; a szó mint ideális egység, amelyet a paradigma képvisel | |
Összetett alakok | |
A szavak osztályozása; szófajváltás | |
Fonológia I. (A fonémák) | 55 |
A jelek felosztása hangokra; a hangok mint a jelek egységnyi kielemezhető részei | |
A hangok osztályozásai; releváns és irreleváns különbségek; a fonéma és a változat fogalma | |
Kötött és szabad változatok | |
A fonémák rendszere | |
A hangok vizsgálatának fejlődése; fonetika, fonológia | |
Fonológia II. (A nyelv prozódikus jegyei) | 60 |
A nyelv prozódikus jegyei | |
A hangsúly | |
A hanglejtés | |
A beszédiram és a beszédszünetek | |
A prozódikus jegyek nyelvi szerepe | |
A szókészlet | 65 |
A szókészlet és a szó fogalma | |
A szó alaki értéke | |
A szó jelölési értéke | |
A szó szófaji értéke | |
A szó helyi értéke | |
A szó stílusértéke | |
A szókészlet nagysága | |
A szótárak terjedelme | |
Tájszótárak, szakszótárak, írói, szótárak | 65 |
A nyelv változása | |
A nyelv változása. A hangváltozások; a grammatikai változások | 73 |
A nyelv minden időben folyamatosan változik | |
A nyelvnek minden oldala változik | |
A nyelvi változások törvényszerűek. Ezek adják a nyelvtörténet vizsgálati anyagát | |
A hangváltozások fontossága. A hangváltozások időbeli és térbeli korlátai; a nyelvjáráskeveredés | |
A hangváltozások függése fonetikai helyzettől. A jelentés befolyása a hangváltozásokra | |
Kétféle felfogás a hangváltozások lefolyására | |
Hangtörvények vagy hangváltozási tedenciák? | |
A hangrendszer átalakulása | |
Az analógiás hangváltozások | |
A grammatikai változások | |
A szókészlet változása | 83 |
A szókészlet állandóan változik | |
A szó alaki változásai | |
A jelölési érték változásai | |
A szófaji változások | |
A helyi érték változásai | |
A stílusérték változásai | |
A nyelvi változások összefüggése a társadalmi-történeti változásokkal | 92 |
A nyelvi változások összefüggnek a társadalom életének változásaival | |
A szókészlet összefüggése a társadalmi változásokkal | |
A jövevényszavak | |
Képzett és összetett szavak | |
A jelentésváltozások | |
A nyelvtani változások közvetett kapcsolata a társadalmi változásokkal. Nehézségek a hangváltozások ilyenirányú vizsgálatában | |
Az állandóság és a változás dialektikája a nyelvben | |
Az emberek öntudatlan és tudatos közreműködése a nyelv megváltozásában | |
A nyelv belső tagolódása | 99 |
Egy időszak nyelve sem egységes. A nyelvek földrajzi tagolódása: nyelvjárások | |
Nyelvjárási különbségek; a nyelvjáráskutatás módszerei | |
Nyelvi differenciáló és integráció mint a nyelvek egyidőbeli tagolódásának oka | |
A nyelvjárások differenciáció eredményei. Ennek társadalmi feltételei; nemzetiségi; törzsi nyelvjárások, a feudális kor nyelvjárásai | |
A nemzeti nyelv integráció eredménye. Ennek társadalmi feltételei a kapitalizmusban és a szocializmusban | |
A nemzeti nyelv kialakulásának különböző módjai. Irodalmi nyelv és köznyelv | |
A nyelv társadalmi tagolódása: csoportnyelvek | |
A nyelvek rokonsága | 100 |
A nyelvrokonság fogalma; a nyelvcsaládok | |
A nyelvcsaládok kialakulása | |
A nyelvtudomány módszere a nyelvcsaládok vizsgálatában: a történeti-összehasonlító módszer. A szabályos hangmegfeleltetések fontossága | |
A grammatikai megfelelések | |
A szókészlet összehasonlítása és az ebből levonható tanulságok | |
Az alapnyelv rekonstruálása | |
A nyelvtudomány története | |
A nyelvtudomány fejlődése a XX. században | 115 |
A görög filozófusok mint a nyelv vizsgálói | |
Az első görög és latin nyelvtanok | |
Az antik nyelvtudomány eredményei és hiányosságai | |
A nyelv vizsgálata a középkorban; a "vulgáris" nyelvek nyelvtanainak megjelenése | |
A összehasonlító-történeti nyelvészet kialakulása | |
A nyelvvizsgálat tudománnyá válása: a nyelvtörténet törvényszerű voltának felismerése | |
Az ujgrammatikusok felfogása és módszerei | |
A. Meillet nyelvfelfogása | |
A történeti nyelvvizsgálat korlátai | |
A nyelvtudomány a XX. században | 120 |
Saussure tanítása a nyelv rendszer voltáról | |
A szinkrón nyelvvizsgálat előtérbe kerülése: a strukturalizmus irányzatai | |
A nyelvtan megújítása: a formális (struktúrális) leírás | |
A matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban | |
A strukturalizmus fogadtatása | |
A nyelvtudomány további feladatai | |
A magyar nyelvtudomány történetének vázlata | 128 |
Nyelvtanok és szótárak a XVI-XVIII. században | |
A nyelvujítás | |
Az összehasonlító-történeti vizsgálat kezdetei | |
Szótárak és nyelvtanok a XIX. században | |
Az összehasonlító nyelvtudomány kibontakozása | |
Nyelvtörténeti munka; nyelvjáráskutatás; folyóiratok | |
Nyelvtudományunk a felszabadulás előtti évtizedekben | |
Nyelvtudományi munka a felszabadulás után |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.