Bevezetés a nyelvtudományba

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Kálmán László: Bevezetés a nyelvtudományba ' összes példány

Kiadó:	Tinta Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	189 oldal
Sorozatcím:	Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Kötetszám:	48
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	978-963-7094-65-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Bevezető tankönyvünkhöz hasonló magyar nyelven több évtizede jelent meg utoljára.
A könyv kilenc fejezete áttekinti a nyelvtudomány minden fontosabb területét, ismerteti a legfőbb kérdéseket, és számba veszi a legfontosabb eredményeket. Újszerű vonása, hogy kritikus szemmel közelít a tudományos problémákhoz, kevés tudományos nézetet fogad el egyedüli igazságként, ezért általában több felfogást is bemutat. Mindezt tömören, a lényeget lehető legjobban kiemelve teszi.
A szerzők újszerű felosztásban ismertetik a résztudományokat, például egy keretben tárgyalják, A nyelv használata című fejezetben, a jelentéstant és a pragmatikát. Külön fejezetet szentelnek a nyelvi változásoknak és a nyelvváltozatok kérdésének. A kognitív képességek és a nyelv című részben bemutatják a nyelv és a gondolkodás viszonyát. A Mondattan és az Alaktan fejezeteket követi a Fonetika és fonológia, az utolsó rész pedig a nyelvtudomány történetét tekinti át az ókortól napjainkig.
Bevezető tankönyvünket a felsőoktatásban tanulóknak, elsősorban a magyar- és az idegennyelv-szakosoknak ajánljuk. Legtöbb része a középiskolában is feldolgozható. Ismeretterjesztő hangneme, közérthető fogalmazása miatt a nyelvtudomány iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. A kötet gyakorlati használhatóságát növeli a Fogalomtár, amely a legfontosabb háromszáz nyelvészeti szakszót magyarázza meg. Azok, akik a nyelvészet tárgyköréből további ismereteket kívánnak szerezni, hasznos segítséget kapnak a közel kétszáz tételből álló bibliográfiából. A kötetet Tárgymutató egészíti ki.
A kötet szerzői az elméleti nyelvészet szakértői: Kálmán László az ELTE Elméleti nyelvészet szakjának oktatója, Trón Viktor pedig az edinburgh-i egyetem PhD-hallgatója. A kötet kritikus szemlélete, a meggyökerezett dogmákat megkérdőjelező, friss felfogása jól tükrözi a magyar nyelv tudomány új generációinak eszmeiségét. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. Nyelv és nyelvtudomány 10
1.1. A nyelvtudományról 10
1.1.1. Szinkrónia és diakrónia 10
1.1.2. Elméleti nyelvészet 11
1.1.3. Leíró nyelvészet 11
1.1.4. Határtudományok 12
1.1.5. Alkalmazott nyelvészet 12
1.1.6. ... és ami nem nyelvészet 13
1.1.7. Összefoglalás 14
1.2. A nyelvtan fogalma 14
1.3. A természetes nyelv mint jelrendszer 16
1.3.1. A jelek osztályozása 16
1.3.2. A nyelvi jel (rendszer) természete 18
1.3.3. Nyelv és beszéd 19
1.3.4. Emberi és állati nyelv 19
1.3.5. Az emberi nyelv eredete 21
1.3.6. Nyelvi komplexitás 23
2. Kognitív képességek és a nyelv 24
2.1. Nyelv és gondolkodás 24
2.1.1. Univerzalizmus 24
2.1.2. Determinizmus 25
2.1.3. Relativizmus 26
2.1.4. A nyelvi képesség mibenléte 26
2.1.5. A nyelvelsajátítás szakaszai 27
2.2. A nyelv és az agy 30
2.2.1. Lateralizáció 30
2.2.2. Nyelvi károsodás és modularitás 30
3. Nyelvváltozatok 34
3.1. Mikor azonos két nyelv? 34
3.2. Nyelvváltozatok 34
3.2.1. Nyelvváltozatok és társadalmi együttélés 35
3.3. Stílusok, kódok 37
3.3.1. Stílus, regiszter 37
4. A nyelv használata 41
4.1. Jelentés, értelmezés, használat 41
4.2. A mondatok használata 42
4.2.1. Beszédaktusok 43
4.2.2. A beszédhelyzet szerepe 45
4.2.3. Előfeltevések 46
4.3. Többértelműségek 48
4.4. Jelentéstan és logika 50
4.4.1. Jelentés és jelölet 51
4.4.2. Kompozicionalitás 52
4.5. Mondatrészek jelentésbeli szerepei 54
4.5.1. Igei jelentések, eseményszerkezet 54
4.5.2. Kötelező bővítmények 55
4.5.3. Tematikus szerepek 56
4.5.4. Kommunikatív szerepek 58
5. Mondattan 60
5.1. Mondatszerkezet 60
5.1.1. A szerkezet létezésének ténye 60
5.1.2. A szerkezet megállapításának módjai 62
5.1.3. Megszakított összetevők 62
5.1.4. Frázisszerkezet 64
5.2. Grammatikai funkciók 67
5.3. Egyeztetés és szórend 69
5.4. Néhány mondattani probléma 70
5.4.1. Vonzat és adjunktum 70
5.4.2. Lexikai integritás 72
5.4.3. Kompozicionalitási problémák 73
6. Alaktan 75
6.1. Az alaktan alapfogalmai 75
6.1.1. Szó 75
6.1.2. Szótári tétel 76
6.1.3. Szófaj 76
6.1.4. Morféma 78
6.2. Szóalkotás 80
6.2.1. Szóképzés 80
6.2.2. Szóösszetétel 81
6.3. Toldalékolás 81
6.3.1. A toldalékok osztályozása 81
6.3.2. Hiányos paradigmák, kivételes alakok 83
6.3.3. Nyelvosztályok toldalékolás szempontjából 84
6.3.4. A magyar toldalékok típusai 84
7. Fonetika és fonológia 86
7.1. Fonetika 86
7.1.1. A beszéd akusztikus vizsgálata 86
7.1.2. Artikuláció 89
7.2. Fonológia 91
7.2.1. Fonémák 91
7.2.2. Fonológiai jegyek 92
7.2.3. Fonológiai szabályok 94
7.2.4. Fonotaktikai szabályok 97
7.2.5. Lexikális és posztlexikális szabályok 99
7.3. Prozódia 100
7.3.1. Hosszúság 100
7.3.2. Autoszegmentális ábrázolás 100
7.3.3. Intonáció 101
7.3.4. Szegmentum-csontváz 102
8. Történeti nyelvészet 105
8.1. Nyelvi változatosság, nyelvi változás 105
8.1.1. A nyelvváltozás folyamata 105
8.1.2. A nyelvváltozatok hatása és idegen hatások 106
8.2. Hangváltozások és alaktani változások 108
8.3. Mondatszerkezeti változások 111
8.4. Jelentésbeli változások 113
8.4.1. Az informativitás és a gyakoriság szerepe 114
8.5. Funkcionalizmus, teleológia 115
8.6. Nyelvtörténet 116
8.6.1. Nyelvek hasonlósága, nyelvrokonság 116
8.6.2. Az összehasonlító módszer 116
8.6.3. Családfaelmélet és hullámelmélet 117
8.6.4. Lexikai statisztika és glottokronológia 118
8.6.5. Nyelvtörténet és segédtudományai 118
8.6.6. Nyelvcsaládok 119
8.6.7. Nyelvrokonság és identitás 119
9. A nyelvtudomány története 121
9.1. Az írás története 121
9.2. Nyelvészet az ókorban 122
9.2.1. A görög nyelvészet 122
9.2.2. Az indiai nyelvészet 123
9.2.3. Római nyelvészet 124
9.2.4. A klasszikus tévhit 124
9.3. Nyelvészet a középkorban 125
9.4. A 19. század nyelvészete 126
9.5. A 20. századi strukturalizmus 127
9.5.1. Ferdinánd de Saussure 127
9.5.2. A kelet-európai strukturalizmus 128
9.6. Az amerikai nyelvészet a 20. században 130
9.6.1. A deskriptív iskola előfutárai 130
9.6.2. Az amerikai deskriptív nyelvészet 132
9.6.3. A generatív nyelvtan 133
9.7. Nem transzformációs generatív irányzatok 139
9.7.1. A nem levezetésalapú nyelvtanok megjelenése 140
9.7.2. Megszorításalapú elméletek 140
9.8. Posztgenerativista irányzatok 145
Olvasmányok 148
Fogalomtár 157
Tárgymutató 179

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem