Bevezetés a nyelvtudományba

Tartalom

Előszó 5
I. Bevezetés
1 A nyelvészet mint tudomány 7
1.1. A diszciplína tárgya és feladata 7
1 2. A világ nyelveinek sokfélesége 9
1.3. A nyelvek specifikus és univerzális volta 10
1.4. Általános és speciális elméleti és alkalmazott nyelvtudomány 11
1.5. Az általános nyelvészet alapvető problémái 14
1.6. A nyelvtudomány helye a tudományok rendszerében 20
2. A nyelv lényege 24
2.1. A nyelv mint társadalmi jelenség 24
2.2. A nyelv és a gondolkodás 27
2.3. A nyelv és a beszéd 30
3. A nyelvi rendszer 34
3.1. A nyelv mint jelrendszer 34
3.2. A nyelv szerkezete és rendszerszerűsége 38
3.3. A nyelv össznépi jellege. Területi nyelvjárások és zsargonok 41
3.4. A nyelv funkcionális-stilisztikai differenciációja 46
3.5. A nyelv történelmi változékonysága. A szinkrónia és a diakrónia fogalma 50
II. Fonetika (hangtan) és fonológia
1. A hangtan tárgya és feladata. Gyakorlati és elméleti jelentősége 53
2. A nyelv hangjainak három vizsgálati szempontja 56
2.1. Az akusztikai szempont a nyelv hangjainak tanulmányozásában 56
2.2. Anatómiai-fiziológiai (biológiai) szempont a hangok jellemzésekor 58
2.2.1. A hang artikulációja és az artikulációs bázis 64
2.3. A nyelvtudományi szempont a hangok vizsgálatában 65
3. A hangok osztályozása 66
3.1. A magánhangzók osztályozása 68
3.2. A mássalhangzók (consonansok) osztályozása 75
4. Mellékhangszínek 88
5. A hangok időtartama (hosszú és rövid hangok) 90
6. Hangtani (fonetikai) változások 90
6.1. Egyéb hangváltozások 98
6.2. Nem hangtanilag motivált hangváltozások 99
7. A fonéma 100
7.1. A fonémák és a fonémavariánsok 106
7.2. A fonémák oppozíciói 109
7.3. A fonémaellentétek neutralizációja 111
7.4. Az alternáció (hangcsere) 112
8. A helyes kiejtés (orthoépia) 114
9. A nyelv fonetikai tagolása frázisokra (szólamokra) taktusokra (szakaszokra), szótagokra és hangokra 116
10. Hangmegfelelések a rokon nyelvekben 122
11. A hangtörvény fogalma 123
12. A hangsúly 124
13. Az intonácó (Hanglejtés) 129
III. Lexikológia. Frazeológia.
Lexikográfia
1. Lexikológia 132
1.1. A lexikológia tárgya és fontosabb fejezetei 132
1.2. A szó mint nyelvi egység 133
1.3. A lexikai szemasziológia kérdései 137
1.4. A konceptuális jelentés szempontjai, A szó tárgyi vonatkozása 138
1.5. A szó és a fogalom 139
1.6. A szójelentések rendszerszerűsége 141
1.7. A szinonimák 143
1.8. Az antonimák 146
1.9. A szavak többjelentésűsége 148
1.10. A szókészlet változásai 152
1.11. A homonimák 152
2. Az onomasziológa és az etimológia 156
2.1. A szó motivációja 156
2.2. Az etimológia 161
2.3. A szókészlet eredeti szerinti rétegeződése 164
3. Frazeológia 166
3.1, A frazeológia tárgya és problémái 166
3.2. A frafeológiai egységek osztályozása 170
4. Lexikográfia 172
IV. Grammatika
1. A grammatika tárgya. A morfológia és a szintaxis mint a grammatika részei 177
2. Grammatikai jelentés, grammatikai alak és grammatikai kategória 180
2.1. A grammatikai jelentés és fajai 181
2.2. A grammatikai alak 182
2.3. A grammatikai kategória 184
3. Morfemika 187
3.1. A morfémák fonetikai-fonológiai és szemantikai variálódása 190
3.2. A morfémák rokonértelműsége 192
3.3. A morfémák elkülönítése. A szó morfémaelemzése 192
3.4. A szó morfológiai struktúrájának megváltozása 194
3.5. A morfémák osztályozása 195
3.6. A morfémákkal egyenértékű eszközök 200
4. A szóalkotás alapfogalmai 203
4.1. A szóalkotás főbb módjai 207
5. A szófajok problémája 209
6. Szintaktikai egységek 215
6.1. A mondat. A mondat szintaktkai és aktuális tagolása 216
6.2. Szókapcsolat 222
6.3. A szerkezet és a szintagma 225
6.4. Az összetett mondat és főbb típusai 227
V. A nyelv eredete és a nyelvek fejlődése
1. Marx előtti elméletek a nyelv keletkezéséről 228
2. A marxista-leninista elméletek a nyelv keletkezéséről 232
3. A nyelvi viszonyok a különböző történeti korszakokban 237
VI. A nyelvek osztályozása
1. Bevezető megjegyzések 240
2. A nyelvek genetikai (genealógiai) osztályozása 244
3. A nyelvek morfológiai (tipológiai) osztályozása 251
3.1. Analitikus és szintetikus szerkezetű nyelvek 256
3.2. Az inkorporáló vagy poliszintetikus nyelvek 257
3.3. A morfológiai típus változása 258
3.4. A nyelvek morfológiai osztályozásának jelentősége 259
3.5. A morfológiai osztályozás alapvető hibái 259
3.6. Az ergativusi és nominativusi szerkezetű nyelvek 260
VII. Az írás keletkezése és fejlődése
1. Bevezető megjegyzések 262
2. Az írás előtti érintkezési eszközök 263
3. Az érintkezés írásos eszközei 266
3.1. A piktográfikus írás 266
3.2. Az ideográfikus írás 266
3.3. A szillabikus vagy szótagírás 267
3.4. A betűírás 270
4. Grafika 271
5. Az ábécé (alfabétum) 272
6. A helyesírás (orthográfia) 275
6.1. A fonetikus írásmód vagy a kiejtés elve 277
6.2. Az etimologikus (szóelemző) írásmód 277
6.3. A hagyományos (tradicionális) vagy történeti írásmód 278
6.4. A differenciális írásmód 279
7. A transzkripció (hangátírás) 280
8. A transzliteráció 281
Névmutató 283
Az idegen eredetű nyelvészeti terminusok mutatója 286
Irodalom 290

Témakörök