Bevezetés a neveléslélektanba

Előszó

Ez a könyv, mely bevezetés kíván lenni a neveléslélektan kérdéseibe és annak speciális szemléletmódjába, nem tarthat számot teljességre. A neveléslélektan jókora területei maradtak ki belőle - nem tárgyalja pl. a jellemnevelésnek, az erkölcsi- és testi nevelésnek, az egyes iskolai tárgyaknak stb. kérdéseit, - hanem csak a neveléslélektannak legáltalánosabb problémáit vizsgálja: a nevelőhatásnak, valamint a nevelőnek és növendéknek a lélektanát. E könyv megírásában ugyanis a szerző törekvése nem irányult a részletkérdésekre, hanem arra, hogy az olvasó - elsősorban a fiatalabb nevelőnemzedék - megismerkedjék a lélektani szemléletmóddal és lássa, mily termékeny szempontokat nyújt a lélektan a nevelői munkásságnak.
Hazánkban a lélektan művelése és hivatalos értékelése messze elmarad más nemzetek törekvései és intézményei mögött. Elég rámutatni arra a tényre ezzel kapcsolatban, hogy a lélektannak, vagy a kísérleti lélektannak nincsen egyetlen egyetemi tanszéke sem a hazai négy egyetemnek egyetlen oly karán sem, hol a jövendő tanítók, tanárok s nevelők nevelődnek. Annál nagyobb szükség van arra, hogy a jövendő nevelők tudományos és gyakorlati kiképzését összefoglaló művekkel „kompenzáljuk" s a hiányokat pótolni törekedjünk.
Jól tudom, hogy semmilyen pedagógiai vagy neveléslélektani könyv olvasása még nem teszi igazi pedagógussá azt, akiből az erre való hajlam, képesség és érzület hiányzik. Nem is ilyen célzattal írtam ezt a könyvet. De meggyőződésem, hogy a neveléslélektani művek tanulmányozása öntudatossá teheti, fejlesztheti, gazdagíthatja és sikeressé teheti azoknak a gondolkodását és tevékenységét, „kiket az istenek szerettek s pedagógussá tettek".
Szerény munkámat, melyet talán követni fog egy második, részben egyes speciális kérdések tárgyalása, a magyar nevelőknek ajánlom. Különös örömömre szolgál, hogy e helyen köszönetet mondhatok Dékány István egyetemi c. ny. rk. tanár úrnak, aki e könyv megírására bíztatott, munkaközben értékes tanácsaival segített és a könyv kiadásának gondjait vállalni szíves volt. Vissza