Bevezetés a nemzetközi magánjogba

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ 3
I. Fejezet 3
A nemzetközi magánjog alapjai 3
1. § A nemzetközi magánjog elméleti alapjai 3
1. A nemzetközi magánjog tárgya. A kolliziós tényállás 5
2. Kolliziós tényállás szabályozásának módszerei 7
3. A nemzetközi magánjog fogalma 10
4. A nemzetközi magánjog helye a jogrendszerben 14
5. A nemzetközi magánjog elnevezése 16
2. § A nemzetközi magánjog történeti alapjai 16
1. A nemzetközi magánjog létrejöttének történeti feltételei 18
2. A statutum-elmélet 20
3. A francia iskola 21
4. A holland iskola 22
5. Az angolszász nemzetközi magánjog 23
6. A francia nemzetközi magánjog a XVIII-XIX. században
7. A XIX. századi német nemzetközi magánjog tudománya. Savigny elmélete 24
8. Az olasz nemzetközi magánjog tudomány a XIX. században 25
9. A nemzetközi magánjog fejlődésének eredményei a XIIXIX. században 26
10. A nemzetközi magánjog fejlődése az imperializmus szakaszában 27
11. A nemzetközi magánjog az európai szocialista országok jogrendszerében 28
3. § A nemzetközi magánjog rendszere és forrásai 32
1. A nemzetközi magánjog rendszere 32
2. A nemzetközi magánjog forrásai általában 33
3. A magyar nemzetközi magánjog forrásai 34
II. Fejezet 36
A kolliziós szabály elmélete 36
4. § A kolliziós szabály fogalma és szerkezete. A kolliziós szabály alkalmazásának általános kérdései 36
1. A kolliziós szabály fogalma és fajai 36
2. A kolliziós szabály szerkezeti sajátosságai 39
3. A főbb kapcsoló elvek 42
4. A kolliziós szabály alkalmazásának általános kérdései 44
5. § A minősítés problémája 45
1. A máltai eset. A minősítés problémájának lényege 45
2. A minősítés fokozatai és lehetőségei 46
3. A minősítés a burzsoá jogban és jogtudományban 47
4. A szocialista jogtudomány és a minősítés 48
5. Szempontok a minősítés problémájának megoldásához 49
6. § A vissza- és továbbutalás problémája (renvoi) 52
1. A vissza- és továbbutalás problémájának lényege. A forgó eset 52
2. A vissza- és továbbutalás a burzsoá elméletben és gyakorlatban 53
3. A vissza- és továbbutalás a szocialista elméletben és gyakorlatban 55
7. § A külföldi jog tartalmának megállapítása 56
8. § A külföldi törvény mellőzése 58
1. A külföldi törvény mellőzésének esetei 58
2. A közrendi záradék 59
3. A viszonosság hiánya és megsértése 65
4. A csalárd kapcsolás 68
5. A felek mellőzési kérelme 70
9. § Joghatóság és kollizió 71
1. A joghatóság fogalma és fajai 71
2. A kizárólagos joghatóság 73
3. A kizárt joghatóság 76
4. A párhuzamos joghatóság 77
II. KÜLÖNÖS RÉSZ 79
III. Fejezet 79
A személyek jogállása a nemzetközi magánjogban 79
10. § A személyek jogállásának általános elvei 79
1. A külföldiek jogállásának történeti fejlődése 79
2. A külföldiek jogállását rendező szabályok két csoportja 81
3. A belföldi jogegyenlőség elve (regime national) 82
4. A legnagyobb kedvezmény elve 84
5. A személyes jog (lex personae) 85
11. § Az ember, mint jogalany a nemzetközi magánjogban 86
1. A jogképesség 86
2. A holtnaknyilvánítás 88
3. A cselekvőképesség 90
4. A személyiségi jogok 92
5. A kereskedői minőség. A cégoltalom 92
6. Kettős állampolgárok; hontalanok 94
7. A külföldiek jogállásának rendészeti feltételei 95
12. § Az állam, mint a nemzetközi magánjog alanya 95
1. Az immunitás elve a nemzetközi magánjogban 95
2. Az immunitás a magyar nemzetközi magánjogban 97
13. § A jogi személyek a nemzetközi magánjogban 98
1. A jogi személy "személyes joga". A társasági székhely 98
2. A jogi személy "honossága". A kontroli-elmélet 101
3. A külföldi jogi személy belföldi tevékenységének rendészeti feltételei 102
IV. Fejezet 103
A dologi jog kérdései a nemzetközi magánjogban 103
14. § A fekvési hely törvénye 103
1. A fekvési hely törvényének mibenléte 103
2. A fekvési hely törvényének alkalmazási területe 104
3. A fekvési hely törvényének mellőzése 105
15. § Az államosítás a nemzetközi magánjogban 107
1. Az államosítás jelentősége a nemzetközi magánjogban 107
2. A szocialista államosítással összefüggő főbb nemzetközi magánjogi kérdések 108
3. A szocialista államosítás jogi megítélésének fő vonásai a kapitalista jogrendszerekben 109
V. Fejezet 111
A kötelem joga 111
16. § A jogszabályválasztás joga 111
1. A jogszabályválasztó jog mibenléte 111
2. A jogszabályválasztó jog jogi természete 113
3. A kikötött jog jogi természete 116
4. A kikötött jog alkalmazása 119
5. A kötelem jogának meghatározása jogszabályválasztás hiányában 120
17. § A szerződés megerősítése és biztosítás. Alanyváltozások 123
1. A zálogjog 123
2. A kezesség 124
3. Az engedmény 124
4. A tartozásátvállalás 124
18. § A szerződésen kívüli felelősség és a jogalapnélküli gazdagodás kolliziós szabályai 125
1. A jogsértés elkövetése helyének joga (lex loci delicti commissi) 125
2. A jogalapnélküli gazdagodás a nemzetközi magánjogban 127
VI. Fejezet 129
Nemzetközi, adásvétel 129
19. § A külkereskedelmi ügyletek és a magyar polgári jog 129
1. A külkereskedelmi monopólium 129
2. A külkereskedelmi vállalatok jogállása 130
3. A külkereskedelmi szerződések 131
20. § A nemzetközi vételi jog 132
1. A nemzetközi vételre irányadó törvény 132
2. Törekvések a nemzetközi vételi jog egységesítésére 134
21. § A nemzetközi szokványok 135
1. A nemzetközi szokványok jogi jelentősége 135
2. Az Incoterms 1953 136
VII. Fejezet 139
A KGST-államok közötti külkereskedelmi forgalom általános feltételei 139
22. § Az Általános Szállítási feltételek 139
1. Az ÁSzF jogforrási jellege 139
2. A szerződés megkötése és tartalmának meghatározása 141
3. Az áruszolgáltatás teljesítése 142
4. Az áru mennyiségi és minőségi vizsgálata 144
5. A vételár kiegyenlítése (fizetés) 145
6. A szerződésszegés általános szabályai 146
7. Az eladó késedelme 148
8. A vevő késedelme. 150
9. A hibás teljesítés 152
10. A teljesítés lehetetlenné válása 154
11. Kolliziós szabályok az ÁSzF alapján 155
12. Jogérvényesítés az ÁSzF alapján 155
23. § A KGST-államok közötti külkereskedelmi forgalom egyéb általános feltételei 156
1. Általános Szerelési Feltételek 156
2. A műszaki szolgálat általános feltételei 157
VIII. Fejezet 159
A pénztartozás a nemzetközi magánjogban 159
24. § A pénztartozás általános nemzetközi magánjogi szabályai 159
1. A pénztartozás általános sajátosságai és kolliziós problémái 159
2. A nemzetközi pénztartozás és a magyar polgári jog 160
25. § A magyar devizajog 161
1. A devizajog fogalma és hatálya. a devizahatóságok 161
2. A devizaforgalmi korlátozások 163
3. Belföldiek érdekeltségei külföldön 164
4. Külföldiek érdekeltségei belföldön 165
26. § Fizetések a nemzetközi forgalomban 166
1. Az akkreditív 166
2. A beszedési megbízás 168
3. Átutalás, klíring 169
27. § A váltó és a csekk a nemzetközi magánjogban 170
1. A genfi váltó- és csekkegyezmények 170
2. A váltójog kolliziós szabályai 171
3. A csekkjog kolliziós szabályai 173
IX. Fejezet 175
A nemzetközi fuvarozás és szállítmányozás 175
28. § A nemzetközi vasúti árufuvarozás 175
1. A nemzetközi vasúti árufuvarozási jog forrásai 175
2. A fuvarozási szerződés. Fuvarlevél 177
3. A fuvarozó felelőssége 177
29. § A nemzetközi árufuvarozás vízi úton 178
1. Nemzetközi árufuvarozás a Dunán 178
2. A tengeri fuvarozás 179
30. § A nemzetközi légi árufuvarozás 180
31. § A nemzetközi gépjármű-árufuvarozás 182
32. § A nemzetközi szállítmányozás 183
1. A nemzetközi szállítmányozás feltételei a belső magyar jogban 183
2. A nemzetközi szállítmányozás szokványai 185
X. Fejezet 186
Nemzetközi munkajog 186
3. § A munkaviszony nemzetközi magánjogi szabályai 186
1. A munkaviszonyra irányadó jog 186
2. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok munkaviszonyára vonatkozó szabályok 188
3. Az ÁSzerF alapján külföldön dolgozó szakemberek munkaviszonya 189
XI. Fejezet 191
A szellemi alkotások védelme 191
34. § A szerzői jog nemzetközi védelme 191
1. A szerzői jog territoriális hatálya 191
2. A Berni Unió 192
3. A montevideoi egyezmény 194
4. Az Észak-amerikai Egyesült Államokkal kötött szerződés 195
35. § Az ipari tulajdon nemzetközi védelme 195
1. A Párizsi Unió. Az ipari tulajdon fogalma 195
2. A szabadalmak nemzetközi védelme 197
3. A védjegyek nemzetközi védelme. A nemzetközi védjegy 198
4. Az ipari minták nemzetközi védelme 199
5. Az áruk hamis származási jelzésének megakadályozása 200
XII. Fejezet 201
Nemzetközi családi jog 201
36. § A nemzetközi családi jog forrásai 201
37. § Nemzetközi házassági jog 203
1. A házasságkötés joghatósági szabályai. A külföldi házasság elismerése belföldön 203
2. A házasság érvényességének anyagi feltételei 205
3. A házasság érvényességének alaki feltételei 207
4. A házastársak személyes jogviszonyai 208
5. A házastársak vagyoni jogviszonyai (házassági vagyonjog) 209
6. A házassági perek joghatósági szabályai 209
7. A házasság érvénytelennek nyilvánítása 211
8. A házasság felbontása 213
38. § A rokonság a nemzetközi magánjogban 214
1. A leszármazás 214
2. A szülők és a gyermekek közötti jogviszony 215
3. Az örökbefogadás 216
4. A családjogi tartási kötelezettség 217
39. § A gyámság és a gondnokság a nemzetközi magánjogban 218
1. A gyámság 218
2. A gondnokság 219
XIII. Fejezet 221
Nemzetközi öröklési jog 221
40. § Az öröklés a nemzetközi magánjogban 221
1. A hagyaték törvénye (lex successiones) 221
2. A hagyaték törvényének alkalmazási területe 223
3. A végintézkedés a nemzetközi magánjogban 224

Témakörök