Bevezetés a munkaügyi kapcsolatokba

Jegyzet/Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humánerőforrás menedzser szak

Szerző

Szerkesztő

Gödöllő

'Berki Erzsébet: Bevezetés a munkaügyi kapcsolatokba ' összes példány

Kiadó:	Magánkiadás
Kiadás helye:	Gödöllő
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	298 oldal
Sorozatcím:	Humán Erőforrás Menedzser
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	9
Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fogalma, tárgya, alapelvei	11
A munkaügyi kapcsolatok fogalmáról	11
A munkaügyi kapcsolatok tárgya, az önálló diszciplína megteremtése	17
A munkaügyi kapcsolatok kutatása az Egyesült Államokban és Angliában	18
A munkaügyi kapcsolatok elemzésének kezdetei Magyarországon	20
A munkaügyi kapcsolatok fontosabb kutatási megközelítései, iskolái	22
A munkaügyi kapcsolatok alapelvei	26
Az egyesülési szabadság elveinek érvényesülése a munkaügyi kapcsolatokban	29
Irodalom	32
Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, története	34
A munkaügyi kapcsolatok "szerződéses liberalizmus" modellje	35
A korai participáció paternalista modellje	39
A közvetlen kapcsolatok bipoláris modellje	42
A belső közvetítés modellje	44
Az "ipari kapcsolatok" modell kialakulása	49
A munkaügyi kapcsolatok "átmeneti" modellje	53
A munkaügyi kapcsoaltok Európán kívüli modelljei	57
A munkaügyi kapcsoaltok magyarországi fejlődése	60
A klasszikus tervgazdasági (sztálini) modell fontosabb jellemzői	62
Az indirekt (liberalizált) tervgazdasági modell fontosabb jellemzői	64
Az 1988-1990 kihívásai: az önmeghatározásnak, a szereplők keresésének, legitimizálásának szakasza	67
1990-1996: a megszakítottságot kvöető piacgazdasági kísérleti szakasz	69
Irodalom	74
A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek	78
Ladó Mária - Lux Judit: A munkavállalói érdekképviseletek	79
A szakszervezetek kialakulása	79
A munkás egyletektől a szakszervezetek elismeréséig	79
Differenciálódás az ideológiai és vallási különbségek mentén	85
Az amerikai út	90
Szakszervezetek az I. Világháború előestéjén	91
A magyar szakszervezetek kialakulása	92
A szakszervezet fogalma, főbb típusai	97
A szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek - fontosabb jellemzők	101
A szakszervezeti tagság	101
A szakszervezeti szövetségek szerveződése	102
A szakszervezetek taglétszáma, szervezettségi szintje	104
Kötődés a politikai pártokhoz	109
Ladó Mária: A munkáltatói érdekképviseletek	112
A munkáltatói szervzetek kialakulása	112
A magyarországi munkáltatói szervezetek kialakulása	118
A munkáltatói szervezetek, típusai	120
A munkáltatói szervezetek és a munkáltatói szövetségek - fontosabb jellemzőik	122
A gazdasági és munkáltatói érdekképviseletek szervezeti dualizmusa	122
A munkáltatói szervezetek tagsága	123
A munkáltató szervezetek/szvöetségek szerveződésének elve	124
A szervezettségi szint	126
Kötődés a politikai pártokhoz	124
Irodalom	128
Tóth Ferenc: Kollektív tárgyalások és szerződések	131
A kollektív tárgyalás fogalma és természete	131
Rövid kollektív szerződés "történeti tabló" - definíciókkal	135
Az állam szerepe a kollektív tárgyalásokban	138
A kollektív tárgyalások rendszere	141
A kollektív tárgyalások szintjei, centralizáltsági foka	141
A kollektív tárgyalások koordinációs mechanizmusa	145
A kollektív alku szintjei, a koordináció formái régiónként, országonként	146
A nem-koordinált alku-rendszer (az Egyesül Államok példája)	149
Rejtett alku koordináció (Japán példája)	149
Nyílt alku koordináció (Portugália, Finnország és Svédország példája)	149
A kollektív szerződések "hatóköre" (a lefedettség mértéke)	151
A kollektív szerződések kiterjesztése	155
A kollektív alku tárgya, témája: miről folynak a tárgyalások?	160
A kollektív szerződés szerkezete, kialakulásának fejlődési szakaszai	163
A kollektív tárgyalások és megállapodások Magyarországon	166
A kialakulástól 1945-ig	166
A kollektív tárgyalások és megállapodások: 1945-1967	167
A kollektív tárgyalások és megállapodások szabályozása 1968-1990 között	169
Irodalom	173
Tóth Ferenc: Munkavállalói részvétel (Participáció)	176
A participáció fogalma és értelmezése	176
A participáció típusai, intézményei: mire irányul a részvétel?	178
A munkavállalók képviselete a munkahelyen: az üzemi tanács típusú intézmények	181
A munkavállalók munkahelyi képviseletének modelljei	181
Az Üzemi Tanácsok néhány fontosabb jellemzője	185
Az üzemi tanács összetétele, választása	185
Az üzemi tanácsok jogai, kompetenciája	185
A hatékony munkavállalói részvétel társadalmi feltételei	188
Munkavállalói részvétel versus kollektív tárgyalások	190
A munkavállalói képviselők részvétele a vállalat vezető testületeiben, a vállalati döntéshozatalban	192
A participáció kialakulásának társadalmi indítékai	193
A participációs intézmények történetéről	195
A participáció fejlődési szakaszai	195
Kísérletek a participációs formák intézményesítésére: munkásválasztmányok, üzemi választmányok	197
Az üzemi tanácsok intézményesítése	198
Munkáskamarák, munkakamarák: kísérletek a munkavállalók egységes érdekszervezeteinek a megteremtésére	200
A participációs intézmények kialakulása Magyarországon	202
Irodalom	209
Tóth Ferenc: A munkaügyi viták és rendezésük intézményei	213
A konfliktus és típusai	213
Konfliktus fogalma, természete	213
A konfliktusok típusai	216
A munkahelyi és a munkaügyi konfliktus	217
A munkaügyi vita fogalma és típusai	219
Direkt akciók	226
A sztrájk	227
A sztrájk fogalma	227
A sztrájk szabályozása	230
A sztrájkok következményei	234
Munkáskizárás (lock out)	235
A munkaügyi viták rendezése és eszközei	237
A bírói eljárás	238
Panaszeljárási rendszer	240
Ténymegállapítás	241
Egyeztetés/békéltetés (konsziliálás)	242
Közvetítés (mediálás)	243
Döntőbíráskodás (arbitrálás)	244
A munkaügyi viták rendezésére szolgáló intézmények	247
Irodalom	249
Berki Erzsébet: Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban	252
Az állami szektor sajátosságai	252
Az állami szektor fogalma	252
Az állami szektor helye a nemzetgazdaságokban	255
A nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások az állmai szféramunkaügyi kapcsolatairól	257
Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban	259
Kollektív tárgyalások és megállapodások a közszolgálatban	259
A kollektív tárgyalások szereplői	259
A kollektív tárgyalások általános jellemzői	260
A béralku, mint a kollektív tárgyalások központi eleme	263
Munkaügyi viták és sztrájk a közszolgálatban	266
Participáció az állami szektorban	271
A munkaügyi kapcsoaltok a költségvetési szférában Magyarországon	272
A történeti előzményekről	272
A magyarországi költségvetési szféra alrendszerei és munkaügyi kapcsolatai	277
Alapfogalmak	277
Kollektív tárgyalások és megállapodások	279
Szektoriális érdekegyeztetési fórumok	283
A középszintű érdekegyeztető tárgyalások fórumai	286
Kollektív tárgyalások és megállapodások munkahelyi szinten	288
A munkavállalói részvétel intézményei a költségvetési szférában	289
Munkaügyi konfliktusok és rendezésük	291
Irodalom	297

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem