kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 619 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Két kötet egybekötve. Kézirat. A Bevezetés a műelemzésbe című kötet 1000 példányban jelent meg, tankönyvi száma: J11-435. A Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba című kézirat 1970-ben jelent meg 280 példányban. |
Bevezetés a műelemzésbe | |
Az irodalommal foglalkozó vagy vele érintkező tudományok. Az irodalomelmélet tárgya és helye a tudományok rendszerében | 3 |
Az irodalomelmélet és a műelemzés korábbi és újabb irányzatai. A marxista irodalomelmélet fejlődése. A hazai műelemzés története | 7 |
Az irodalmi mű fogalma és lényegének meghatározói | 12 |
A képszerűség | 13 |
Az egyedi (konkrét) és az általános (absztrakt) dialektikus egysége. A különösség | 18 |
A sűrítettség, megformáltság. Az esztétikum szférája | 19 |
Érzelmi meghatározottság | 22 |
Az objektum és a szubjektum egysége | 22 |
Az irodalmi alkotás mint információ és struktúra | 23 |
Többértelműség | 26 |
A műelemzés általános kérdései: akadályai és szükségessége | 28 |
Az irodalmi mű elemzésének útja | 38 |
A genetikus elemzés | 40 |
A mű keletkezésének individuális útja | 40 |
A mű történelmi-társadalmi hátterének feltárása | 45 |
A struktúrális elemzés kérdései | 49 |
Az akusztikai réteg vizsgálata | 49 |
A vizsgálat indokoltsága | 49 |
A nyelv hangzóssága | 54 |
A ritmusosság (kompoziciós ritmus, versritmus, gondolatritmus, prózaritmus) | 63 |
A grammatikai réteg elemzése | 75 |
A képi réteg vizsgálata | 99 |
A miniatűr képek (képi mikrostrukturalitás) | 99 |
A fantázia képek (képi makrostrukturalitás) | 110 |
A jellemek és megalkotásuk módja | 111 |
A tipus, a tipusalkotás | 119 |
A cselekmény és alkotóelemei (motívum, kép, tabló, konfliktus, helyzet, epizód); a cselekmény bonyolítása; a narrator személye; a téma | 122 |
A kompozíciós struktúra (kompozició és architektonika; a lirai, az epikai és a drámai művek kompozíciója) | 143 |
Az irodalmi mű jelentése (tartalma, mondanivalója) | 156 |
A tartalom és a forma összefüggésének kérdései | 162 |
Általános műfaji kérdések | 167 |
Az irodalmi mű funkciói | 170 |
Strukturalitás és expresszív funkció | 170 |
A művön kívüli funkciók | 172 |
Az irodalmi mű hatásának vizsgálata | 173 |
Az irodalmi mű referenciális funkciója (ismeretnyujtó szerepe), az irodalom mint felépítmény; a fikció | 175 |
Az irodalmi mű posztulatív (felhívó) funkciója | 183 |
A tendenciózusság és a pártosság | 184 |
Az irodalmi mű értékelése | 186 |
Stilisztikai ismeretek | 190 |
A stílus fogalma. Stílusnemek. A szépirodalmi stílus. Stilisztika | 190 |
Szépirodalmi stílust meghatározó tényezők | 192 |
A művészi stílus eszközei (a szókincs, a szóhangulat, a rokonértelmű szavak, a szóképek és a hozzájuk csatlakozó stiláris eszközök, az alakzatok. Grammatikai és stilisztikai elemzés) | 197 |
Verstani ismeretek | 222 |
Próza és vers. Verstan | 222 |
Verstan alapfogalmak. A ritmus (metrum és ritmus) | 225 |
A versformát meghatározó tényezők | 237 |
Nemzeti versidomunk | 240 |
Jövevény versrendszereink | 261 |
Antik (görög-római) verselés | 258 |
A nyugat-európai verselés | 261 |
Ady verselése. Legujabbkori verselésünk néhány jellemző vonása. A szabadvers | 268 |
A rím | 270 |
A periódus | 274 |
A versszak | 275 |
Versmondattani jelenségek | 280 |
Műfajelméleti ismeretek | 283 |
Műnem, műfaj | 283 |
A líra, a lírai formák | 286 |
Az epika, az epikai formák | 296 |
A dráma. A dráma alkotóelemei. A tragikum és a komikum. A drámai műfaj formái | 310 |
A népköltészet | 322 |
Általános vonásai | 322 |
A népdal | 325 |
A népballada | 332 |
A népmese | 335 |
A népmonda | 338 |
Gyermekjátékok és népszokások (a népi élet színjátszásszerűen lejátszódó mozzanatai) | 339 |
Irodalom | 343 |
Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba | |
Barta János: Általános irodalomtudomány | 5 |
Az irodalom | 7 |
Az irodalom fogalma | 7 |
Szóbeliség és irodalom | 7 |
Iordalom szükebb és tágabb értleemben | 8 |
Az irodalom hordozói; nemzeti irodalom, világirodalom | 9 |
Irodalom és valósgátükrözés. A pártosság | 12 |
Az irodalom a müvészetek rendeszerében. Irodalom és tudomány, irodalom és más müvészeti ágak | 15 |
Az irodalomtudomány | 19 |
Az irodalomtudomány jellege | 19 |
Az irodalomtudomány feladatai, ágai, rendszere | 21 |
A filológia | 25 |
Az irodalmi müalkotás. A müelemzés szempontjai | 27 |
A genetikus elemzés | 27 |
A szerkezeti elemzés kategóriái | 34 |
Személyes és tárgyias elemek | 40 |
Az irodalmi müalkotás. Esztétikai alapfogalmak | 44 |
A legfontosabb esztétikai normák | 46 |
Az esztétikai minőségek | 52 |
a valóság müvészi feldolgozása | 52 |
Tükrözési módok és stílusfajták | 56 |
Az irodalom élete és története. A történeti szintézis kategóriái | 60 |
Korszak | 60 |
Irányzat | 62 |
Stilus | 63 |
A jelentősebb stílusirányzatook | 64 |
A szocialista realizmus problémái | 66 |
Kör, iskola, irány: epigonok és előfutárok, intézmények | 70 |
Az izlés | 71 |
Az összehasonlitó irodalomtörténet kategóriái | 74 |
Általános irodalomtudományi bibliográfia | 77 |
Barta János - Nagy Miklós: Poétika | 79 |
Müfaj, münem | 81 |
A lirai münem | 86 |
A lirai költő | 86 |
Alirai költészet alkotóelemei | 86 |
A lirai vers szerkezeti és technikai sajátságai | 99 |
Az epikai münem | 102 |
Elhatárolás a többi münemtől | 102 |
Az elbeszélés alkotóelemei | 103 |
Az epika főbb tipusai | 110 |
A legismertebb epikai müfajok | 114 |
A drámai münem | 134 |
Elhatárolás a többi münemtől | 134 |
A dráma alkotóelemei | 144 |
Vázlat a XX. századi drámai formabontásról | 154 |
A legismertebb drámai müfajok | 158 |
Poétikai bibliográfia | 168 |
Bevezetés a magyar verstanba | 171 |
Általános tudnivalók | 173 |
Verstan; szakirodalom | 173 |
Próza és kötöttség | 175 |
Ritmus és vers | 176 |
A szabad vers | 180 |
Magyaros verselés | 188 |
Dalvers, szóvers, elméleti viták | 188 |
Ütem, hangsuly, időmérték | 191 |
Sorképletek, kétütemü sorok | 193 |
Három- és négyütemü sorok | 196 |
Kötöttésg és szabadság a felező tizenkettősben | 198 |
Periódus és versszak | 201 |
A jövevény versidomok elvi kérdései | 204 |
Óklasszikai (deákos) verselésünk | 210 |
Versláb, prozódia, elnevezés | 210 |
Sorképletek. A leoninus | 213 |
Strófaszerkezetek | 216 |
Nyugat-európai formáink | 219 |
A magyar jambus kérdései | 219 |
Jambikus sorok. Alexandrin, nibelungi sor | 222 |
Trocheusi, daktilusi és anapesztusi sorok | 230 |
Strófaszerkezeet. Stanza, tercina, szonett | 234 |
Két versmondattani jelenség (Közlés, enjembement) | 239 |
A rim | 244 |
Alliteráció, tiszta rim, asszonánc | 244 |
Rimelhelyezések | 249 |
A rim elméletéhez | 257 |
Mérleg és kitekintés | 263 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.