1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar/Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 152 oldal
Sorozatcím: Mesterséges intelligencia
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 189 példányban. Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi száma: J3-1433.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez az egyetemi jegyzet nagyrészt azoknak az előadásoknak az alapján készült, amelyeket az 1987-es esztendő két egyetemi félévében tartottam az ELTE TTK programtervező matematikus szakos hallgatói... Tovább

Előszó

Ez az egyetemi jegyzet nagyrészt azoknak az előadásoknak az alapján készült, amelyeket az 1987-es esztendő két egyetemi félévében tartottam az ELTE TTK programtervező matematikus szakos hallgatói számára. Célom az előadások folyamán, és e jegyzet írásakor is az volt, hogy megkíséreljem felkelteni a leendő szakemberek érdeklődését a mesterséges intelligencia azon területei iránt, amelyek inkább elméleti, mintsem programozási munkát igényelnek.
Célkitűzésemben az a meggyőződés vezérelt, hogy a mesterséges intelligencia területén való előrelépés ma nagyobb mértékben igényli az elméleti kutatásokat, mint valaha is az elmúlt kb. négy évtized folyamán. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Köszönetnyilvánítás 9
1. Bevezető 11
1.1 A mesterséges intelligencia 11
1.2 Űt a kezdetig 12
1.3 A kezdet 16
1.4 Az intellektuális források 19
2. A kísérleti rendszerek fejlődése 25
2.1 Három dialógus-töredék 25
2.1.1 ELIZA 25
2.1.2 SHRDLU 27
2.1.3 NANOKLAUS 29
2.2 A rendszerek rövid elemzése 30
3. Az ismeretek reprezentációja 35
3.1 A jel és az ismeret 35
3.2 A reprezentáció problémái 37
3.3 A reprezentációs rendszerek kifejező ereje 38
3.4 Ismeretreprezentáció és jelölési hatékonyság 48
3.4.1 Formális logika 48
3.4.2 Asszociatív hálók 50
3.4.3 Procedurális ismeretreprezentáció 53
3.4.4 Keret-reprezentáció 55
3.4.5 Hogyan tovább? 59
4. Az ismeretek felhasználása a problémamegoldás során 63
4.1 A problémamegoldás intuitív elképzelése 63
4.2 Az állapottér fogalma 64
4.3 A problémák megoldásait kereső stratégiák 68
4.3-.1 Nemmódosítható kereső stratégiák 70
4.3.2 Visszalépéses kereső stratégia 72
4.3.3 A gráf-kereső stratégiák jellemzői 75
4.4 Gráf-kereső stratégiák leírása 76
4.4.1 Jelölések, terminológiák 76
4.4.2 Az általános gráf-kereső eljárás 77
4.4.3 Az ismeretek használata a gráf-keresésben 80
4.4.4 A becslő függvények használata 83
4.4.5 Az A és az A* algoritmus és tulajdonságaik 87
4.5 Problémamegoldás ÉS/VAGY gráfokkal 95
4.5.1 Az ÉS/VAGY gráf fogalma 95
4.5.2 Felbontható rendszerek 97
4.5.3 ÉS/VAGY gráf-kereső stratégiák 99
4.5.4 ÉS/VAGY gráfok alkalmazása játékok fájának kiértékelésénél 106
4.6 GPS (Általános Problémamegoldó) 111
4.7 Bibliográfiai megjegyzések 114
5. A kutatások néhány további területe 115
5.1 Kognitív robotrendszerek 115
5.1.1 Általános megjegyzések 115
5.1.2 A STRIPS rendszer 118
5.1.3 Példa 121
5.2 Szakértői rendszerek 123
5.2.1 Általános megjegyzések 123
5.2.2 Produkciós rendszerek 126
5.2.3 Következtetési eljárások 127
5.2.4 Bizonytalan ismeretek feldolgozása 130
5.3 Szubszimbolikus számítások, kapcsolati gépek 134
5.3.1 A szubszimbolikus paradigma 135
5.3.2 A perceptron 135
5.3.3 A kapcsolati modell 139
5.4 Bibliográfiai megjegyzések 140
Utószó 141
Irodalomjegyzék 145
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem