Bevezetés a makroökonómiába

Tartalom

A nemzetgazdaság lehetőségeinek és teljesítményének mérése 3
Stock és flow mutatók. A stock mutatók értelme és tartalma 4
1. Mit mérjenek a makrokategóriák? 7
2. Mivel mérjünk? Az árak szerepe 8
3. A halmozódás kiszűrése 10
A) Halmozottság a javak és szolgáltatások körében 10
B) Halmozottság a jövedelmek oldalán 13
C) Jövedelmek és a jövedelmek felhasználása 14
4. A hazai, illetve nemzeti jelleg a számbavételben 15
5. A nemzeti jólét fogalma és megközelítése 17
Az input-output elemzés 19
A nemzetgazdaság kibocsátására ható tényezők elemzése 26
Aggregált kereslet és aggregált kínálat 26
Az aggregált kínálat 28
Az aggregált kínálat és az aggregált kereslet egyensúlya 31
Az aggregált kereslet elemeinek és kapcsolataiknak elemzése 34
1. Mitől függ a fogyasztói kereslet? 34
2. Mitől függ a beruházási kereslet? 37
3. A makroszintű egyensúly (a klasszikus és keynesi megközelítés eltérése) 41
3.A. Hogyan bírálja Keynes az egyensúly klasszikus elméletét? 43
3.B. A multiplikátor-modell 45
4. A költségvetési politika és az aggregált kereslet 50
5. A kínálatra gyakorolt kormányzati hatás 55
Infláció, munkanélküliség, a kibocsátás változékonysága 59
1. Konjunktúraciklusok 60
2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség 66
A munkanélküliség fajtái 70
A munkanélküliség természetes rátája 71
3. Infláció 74
Az infláció forrásai, okai 76
4. Munkanélküliség és infláció 79
A Phillips-görbe és értelmezése 79
Pénzfolyamatok a makrogazdaságban 83
Röviden a pénzkeresletről 85
Általános megjegyzések a pénzkínálattal kapcsolatban 86
Mikor van a pénzpiacon egyensúly? 88
A monetarista iskola fő pénzügyi összefüggése és
következtetései a kormányzati beavatkozásra vonatkozóan 90
Az IS - LM elemzés (fiskális és monetáris eszközök a kormányzati politikában) 93
1. Mikor van a reálpiacokon egyensúly? 93
2 Mikor van egyensúly a pénzpiacon? 94
A gazdasági növekedés egyes elméleti kérdései 98
1. Gazdasági fejlődés - gazdasági növekedés 98
Megjegyzés: 101
2. A gazdasági növekedés forrásai 102
3. A gazdasági növekedés főbb mutatói és összefüggései 104
a) A kérdés megközelítésének tudománytörténeti háttere 105
b) A növekedés statikus megközelítése 106
c) Technikai fejlődés 107
d) A tárgyakban (tőkejavakban) megtestesült technikai
haladás és mérése, összefüggése a tőkejavak életkor-változásaival 110
4. A növekedési elméletekről 112
A. A Harrod - Domar növekedési modell 113
B. A növekedés neoklasszikus modelljéről 115
5. A gazdasági növekedés strukturális kérdései 117
a) Szakmastruktúra - munkahelyi struktura - foglalkozási struktura 117
b) A termékstruktúra szakadatlan változása 118
c) Az ágazati arányok változásai a gazdaság növekedése során 120
d) Intertemporális átcsoportosítások a növekedés
gyorsítása érdekében 121
e) Input-output táblák és a növekedés strukturális összefüggései 123
Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági kapcsolatok 125
1. A külkereskedelem elméletei (Milyen előnyök származnak
egy nemzetgazdaságra a külső gazdasági kapcsolatokból?) 127
a) A komparatív előnyök statikus (ricardoi) elmélete 128
b) A dinamizmus kérdése a komparatív előnyök realizálásában 130
c. Cserearányok, a terms of trade index 132
d) Raoul Prebisch a centrum és a periféria egyenlőtlen cseréjéről 132
e) A komparatív előnyök modern felfogása: a Heckscher-Ohlin modell 134
J) Szériaelőny, skálahozadék, egyéb előnyök 136
g) A technikai import 137
2. A termelési tényezők nemzetközi mozgásai 138
3. A külkereskedelempolitikák lehetséges változatai 144
Gazdasági integráció. Az Európai Gazdasági Közösségtől az Európai Unió felé 151
4. Külkereskedelempolitikai döntések és hatáselemzésük 152
a) A külkereskedelem piaci elemzése. Árfolyam és piaci egyensúly 152
b) Az árfolyam változása (változtatása) és következményei 156
c) Exportmultiplikátor és fizetési mérleg-multiplikátor 157

Témakörök