Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába III.

Kiegészítések és névmutató

Szerkesztő

Budapest

'Kenessy Béla: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába III. ' összes példány

Kiadó:	Bibliotheca Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkánknak, melyben az 1825 előtti magyar történet forrásainak és irodalmának féltárására vállalkoztunk, jelen s egyúttal befejező kötete két külön részből áll: az egyik a legszükségesebb kiegészítő anyagot tartalmazza, a másik a névmutatót az I-III. kötethez.
1. A kiegészítéseket mindenütt az I. illetve a II. kötet készen adott szerkezeti felépítéséhez, beosztásához, tartalmi sorrendjéhez igazodva, azok megfelelő lapszámaira utalva soroljuk fel. Minden más megoldás, bármennyire helyes meggondolásokon alapult légyen is egyébként, csak növelte volna az ilyen pótlás használatának a dolog természete folytán amúgy is fennálló nehézségeit. Szerkezeti átalakításra csak új kiadásban lehet vállalkozni.
a) A kiegészítések első helyen mindenütt az I. és a II. kötet anyagának lezárása (tehát zömében 1950 június illetve 1952 január) óta napvilágot látott, új anyagot tartalmazzák, 1955 októberig. Kereken tehát egy fél évtizednek újabb történetirodalmi termését, legújabb mozzanatait és eredményeit. Igyekeztünk a hazai bizantinológia ? az irodalomtörténet és általában a közvetlenül határos tudományágak új anyagának is legalább fő mozzanatait megemlíteni. Igyekeztünk pedig azért, mert nézetünk szerint történész csak akkor érdemli meg nevét, s akkor töltheti be igazán hivatását, ha nem elégszik meg tárgyának helytelenül leszűkített értelmezésével, hanem egy-egy korszak történeti fejlődésének egészét tudja áttekinteni. Ehhez viszont múlhatatlanul figyelemmel kell kísérnie olyan szomszédos kutatási területek fő eredményeit is, melyekre saját kutatásai természet szerint közvetlenül már nem terjednek ki. A történész nyilvánvalóan nem írhatja meg az irodalom- vagy művészettörténészek tanulmányait, de nincs is felmentve azok olvasásától. Ezek az örvendetes módon fejlődő, megújult erejű, szomszédos kutatási ágak maguk sem leszűkítve értelmezik feladataikat, és szívesen nyúlnak határtémákhoz is: Zrínyi életét és szerepét irodalomtörténetírásunk, Hajnóczyét jogtörténetírásunk dolgozta fel új monográfiákban, - holott mindkét esetben (ha nem is egyféleképpen) saját korának egy-egy kiemelkedő politikai szereplőjéről volt szó. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Kiegészítések 17
1. Bevezető rész 17
a) Folyóiratok, időszaki kiadványok 17
b) Emlékkönyvek 18
c) Bibliográfiák 18
1. Hazai általános könyvészet 18
2. Egyes helyek kiadók, nyomdák kiadványai 19
3. Iskolai, stb. értekezések 20
4. Általános folyóiratrepertóriumok 20
5. Magyar vonatkozású külföldi, hazai idegennyelvű anyag 21
6. Magyar történeti bibliográfiák 22
7. Régészet 25
8. Bizantinológia, turkológia 26
9. Éremtan, pénztörténet 26
10. Genealógia, családtörténet 26
11. Földrajz, helytörténet 26
12. Néprajz 28
13. Gazdaság- és társadalomtörténet 29
14. Jogtörtenet 29
15. Hadtörténet 30
16. Egyháztörténet 30
17. Iskola- és neveléstörténet 31
18. Természettudomány- és orvostörténet 31
19. Filológia: nyelvészet, irodalomtörténet 31
20. Művészettörténet 33
21. Színészet- és zenetörténet 33
22. Sajtótörténet 33
23. Habsburg-birodalom (Ausztria) 33
24. Kelet-európai országok 34
25. Más országok 35
26. Egyetemes történet 37
27. Bibliográfiák bibliográfiái 39
d) Életrajzi, írói lexikonok 40
e) Általános okleveles anyag 41
f) Általános irodalom 45
1. Az utóbbi évek általános anyaga 45
2. Nemzetközi kongresszusok 47
3. A történetírás története, szerzői 48
4. Gazdaságtörténet 52
5. Hadtörténet 53
6. Irodalom- és művészettörténet 53
7. Helytörténet, helyismeret 53
8. Segédtudományok 54
9. Külföldi vonatkozások 54
2. Őstársadalom, honfoglalás 56
3. A feudalizmus kezdetei, 970-1196 60
a) Források, oklevelek 60
b) Az Árpád-kor általános irodalma 62
c) A XI-XII. század 65
4. A XIII. század 67
5. Az Anjouk és Zsigmond kora 69
a) Források, oklevelek 69
b) A XIV. század irodalma 70
c) Gazdasági, társadalmi viszonyok 71
d) Műveltségi viszonyok 72
e) Zsigmond korának irodalma 72
f) A huszita kérdés 73
6. A Hunyadiak kora, 1450-1490 74
7. A Jagelló-kor, 1490-1526 79
8. A XVI-XVII. század általános anyaga 82
a) Források, iratok 82
b) Gazdasági, társadalmi viszonyok 83
c) A reformáció 85
d) Hazai és külföldi iskolázás 87
e) Irodalom, műveltség 87
9. Kettős királyság, török hódítás, 1526-1576 90
a) Források, iratok 90
b) Irodalom 91
10. Az erdélyi állam kialakulása, 1541 - 1604 92
11. Rudolf és Bocskai kora, 1576-1606 94
a) A 15 éves háború időszaka 94
b) A Bocskai-szabadságharc 95
12. Erdély a központosítás útján, 1606-1662 96
13. A Habsburg-királyság, 1606-1655 100
14. Abszolutizmus, nemzeti mozgalmak, 1655-1683
a) Zrinyi időszaka 103
b) A Wesselényi-mozgalom, ellenreformáció 105
c) A Thököly-felkelés időszaka 107
15. Visszafoglaló háborúk, elnyomás,1683-1703 108
16. Az önálló Erdély vége, 1662-1703 109
17. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 110
a) Források, iratok 110
b) Irodalom 113
18. A XVIII. század, 1711-1790 117
19. A feudalizmus válsága, 1790-1825 123
II. Névmutató az I-II-III. kötethez 129-398