Bevezetés a közgazdaságtanba II.

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz 3
Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz 4
1. Bevezetés 5
1.1 A makroökonómiák tárgyáról 5
1.1.1 A közgazdaságtan két ága 5
1.1.2 Az újratermelés és annak formája a piacgazdaságokban 5
1.1.3 A modern makroökonómia tárgya 7
1.2 A makroökonómia történetének rövid áttekintése 7
1.3 A makroökonómia néhány módszertani kérdése 11
1.3.1 A makroökonómia pozitív elmélet, az elméleti közgazdaságtan sajátos ága 12
1.3.2 A gazdasági modellek szerepe 12
1.3.3 Gazdasági egyensúly illetve egyensúlytalanság 13
1.3.4 Az időtényezőről 14
1.3.5 A mikroökonómia tételeinek érvényessége 15
1.3.6 Tananyaguk szerkezetéről 15
Összefoglalás 17

2. A makroökonómia alapösszefüggései 18
2.1 A makroökonómiai alapfogalmak 18
2.1.1 A makrogazdasági szereplők 18
2.1.2 A makrogazdaság teljesítményének mérése és főbb mutatói 20
2.1.2.1 A makrogazdasági teljesítmény mérésének problémái 20
2.1.2.2 A makrogazdasági teljesítmény főbb statisztikai mutatószámai 23
2.2 A makrogazdasági körforgás 25
2.2.1 Egy egyszerűsített gazdaság modellje 25
2.2.2 Kétszektoros modell a megtakarítások és a beruházások figyelembevételével 27
2.2.3 Háromszektoros modell 28
2.2.4 Négyszektoros modell: a külföld bekapcsolása a körforgásba 29
2.2.5 A makrokörforgás számviteli modelljei 30
2.3 A pénz és a pénzügyi (monetáris) szféra a makrogazdaságban 33
2.3.1 Az aranypénzrendszer lényege és működése 34
2.3.2 Az aranypénzrendszer megszűnése 35
2.3.3 A modern pénzrendszer 36
2.3.3.1 A hitelpénz 37
2.3.3.2 Pénzügyi intézmények, szervezetek 41
2.3.3.3 A bankrendszer működése 42
Összefoglalás 43

3. A makrogazdasági egyensúly elmélete 44
3.1 Az aggregált kereslet és kínálat általános jellemzői 44
3.1.1 Az aggregált kereslet 44
3.1.2 Az aggregált kínálat 45
3.1.3 A makrogazdasági egyensúly 46
3.1.4 Az egyensúlyt befolyásoló hatások 47
Összefoglalás 48
3.2 A neoklasszikus makroökonómiai egyensúlyelmélet 49
3.2.1 A neoklasszikus makroökonómia alapjai 49
3.2.1.1 A say dogma - A pénz passzív szerepe 50
3.2.2 A pénzelmélet mint a korai neoklasszikus makroökonómia 51
3.2.3 A munkapiac neoklasszikus elemzése 55
3.2.3.1 A neoklasszikus munkapiaci egyensúly 55
3.2.3.2 Az összkibocsátás teljes foglalkoztatottság mellett 59
3.2.4 A monetáris és a reálszféra kapcsolatának elemzése 60
3.2.4.1 A neoklasszikus kamatmechanizmus 60
3.2.4.2 A neoklasszikus általános egyensúly 63
Összefoglalás 65
3.3 A keynesi makroökonómiai egyensúly modell 66
3.3.1 A korai neoklasszikus elmélet válsága a 30-as évek elején, a keynesi közgazdaságtan jelentkezése 66
3.3.1.1 A keynesianizmus alapjai 66
3.3.2 Az aggregált kereslet keynesi meghatározása 70
3.3.2.1 Az aggregált kereslet összetevői 70
3.3.2.2 Az aggregált fogyasztási és megtakarítási függvények 73
3.3.2.3 A beruházási kereslet 75
3.3.2.4 Az összkeresleti függvény 77
3.3.2.5 A multiplikátor 78
3.3.3 A monetáris szféra elemzése 80
3.3.3.1 A pénzkereslet 81
3.3.4 Az aggregált kereslet függvénye 85
3.3.5 Az aggregált kínálat keynesi elmélete 86
3.3.5.1 A munkapiac keynesi jellemzése 86
3.3.5.2 Az aggregált kínálat függvénye 88
3.3.6 A keynesi makroökonómiai egyensúly modellje 88
3.3.7 A kibővített (négy szektoros) keynesi modell 89
3.3.7.1 Az aggregált kereslet 90
3.3.7.1.1 A fogyasztói kereslet a vegyesgazdaságban 90
3.3.7.1.2 A fogyasztás hosszútávú alakulása 91
3.3.7.1.3 A beruházási keresletet meghatározó tényezők 93
3.3.7.1.4 A kormányzati kiadások hatása az összkereslet alakulására 94
3.3.7.2 Makrogazdasági egyensúly a kibővített keynesi modellben 96
Összefoglalás 97
3.4 A monetarizmus makroökonómiai egyensúly modellje 98
3.4.1 A keynesi modell elégtelensége az 1970-es évektől, az új paradigma szükségszerű megjelenése 98
3.4.2 A "monetarista ellenforradalom" lényege 99
3.4.2.1 A monetarizmus pénzelmélete 100
3.4.2.1.1 A pénzkereslet 102
3.4.2.1.2 A pénzpiac hatása a reálszférára 103
Összefoglalás 105
3.5 A makrogazdaság egyensúlyzavarai 106
3.5.1 A munkanélküliség 106
3.5.1.1 A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők 106
3.5.1.2 A munkanélküliség lényege, típusai, fajtái 107
3.5.2 Az infláció 110
3.5.2.1 Az infláció fogalma, fajtái 110
3.5.2.1.1 Amit az árszínvonalról és az árindexről tudni kell 110
3.5.2.1.2 Árszínvonal-emelkedés-e minden infláció, infláció-e minden árszínvonal-emelkedés? 111
3.5.2.1.3 Tehetetlenségi (anticipált) infláció 112
3.5.2.1.4 Az infláció társadalmi-gazdasági hatásai 113
3.5.2.2 Az infláció okának keynesi szemléletű magyarázatai 116
3.5.2.2.1 A keresleti infláció 117
3.5.2.2.2. A kínálati (költségi) infláció 119
3.5.2.3 Az infláció oka a monetaristák modelljében 120
3.5.2.4 Az infláció és a munkanélküliség összefüggései. A Phillips-görbe 120
3.5.2.5 A mai kór: infláció és munkanélküliség egyszerre 123
Összefoglalás 125
3.6 Az egyensúly elemzése az IS-LM görbék módszerével 126
3.6.1 Az árupiac elemzése az IS görbe segítségével 126
3.6.1.1 Az IS görbe fogalma és megszerkesztése 126
3.6.1.2 Az IS görbe meredeksége és eltolódásai 128
3.6.2 A pénzpiac elemzése az LM görbe segítségével 131
3.6.2.1 Az LM görbe fogalma és megszerkesztése 131
3.6.2.2 Az LM görbe meredeksége 132
3.6.3 Az áru- és pénzpiac szimultán egyensúlya 135
3.6.3.1 Az aggregált keresleti függvény az IS-LM elemzés alapján 138
3.6.4 A Budget-identitás (költségvetési kényszer) 139
3.6.4.1 Az adókból fedezett kormányzati kiadások hatása 139
3.6.4.2 Kötvénykibocsátással fedezett kormányzati kiadások hatása 140
3.6.4.3 Pótlólagos pénzkibocsátással fedezett kormányzati kiadások hatása 141
Összefoglalás 143

4. Növekedés a gazdaságban 144
4.1 A gazdasági növekedés és a társadalmi gazdasági fejlődés, a növekedés a természet általános jelensége 144
4.1.1 A gazdasági növekedés fogalma 144
4.1.2 A gazdasági növekedés mérése 145
4.2 A gazdasági növekedés tényezői, jellege és feltételei 146
4.2.1 A gazdasági növekedés tényezői 146
4.2.1.1 A természeti erőforrások szerepe a növekedésben 147
4.2.1.2 A munka szerepe a növekedésben 148
4.2.1.3 A tőke szerepe a növekedésben 148
4.2.1.4 A műszaki haladás szerepe a növekedésben 148
4.2.1.5 A gazdasági növekedés jellege 149
4.2.2 A növekedés feltételei (korlátai) 150
4.3 A gazdasági növekedés alapmodelljei 151
4.3.1 Bevezetés 151
4.3.2 A keynesi elméleten alapuló modellek 152
4.3.2.1 A növekedés Domar-féle modellje 152
4.3.2.2 A Harrod-féle biztosított (egyensúlyi) növekedési ütem 154
4.3.2.3 A növekedés tényleges és természetes üteme a Harrod-Domar modellben 156
4.3.3 A neoklasszikus növekedési modellek 156
4.3.3.1 A helyettesítés rugalmassága 157
4.3.3.2 Az (egzogén) műszaki haladás típusai 158
4.3.3.3 R. Solow növekedési modellje 161
4.3.4 Gazdasági növekedés és a műszaki haladás 163
4.3.4.1 A műszaki potenciál 163
4.3.4.2 A korszerűsödési ráta 164
4.3.4.3 A beruházások és a korszerűsödés 166
4.3.4.4 A gazdasági növekedés trendje és a helyreállítási periódus 169
Összefoglalás 173
Kiegészítés: Modell és valóság 175

5. Ciklikus ingadozások a gazdaságban 179
5.1 A gazdasági ingadozások osztályozása 179
5.2 A konjunktúra-ciklusok 180
5.2.1 A ciklikus ingadozások mérése 180
5.2.2 A ciklusok fázisai 181
5.2.3 A konjunktúra-ciklusok csoportosítása 183
5.2.3.1 A klasszikus konjunktúra-ciklus 184
5.2.3.2 A különböző időtartamú egyéb ciklusok 185
5.3 A mai ciklikus ingadozások okai és jellemzői 187
5.3.1 A konjunktúra-ciklus alakulása a II. világháború után 187
5.3.2 Az 1974-75. évi gazdasági válság 188
5.3.3 A politikai ciklusok által kiváltott konjunktúra-ciklusok 189
Összefoglalás 191

6. Gazdaságpolitika makrogazdasági célok szolgálatában 192
6.1 Az államháztartás és a költségvetés 194
6.2 A költségvetési (fiskális) politika 197
6.2.1 Automatikus stabilizátorok és diszkrecionális szabályozók 199
6.2.2 Miből áll a diszkrecionális költségvetési politika? 201
6.3 A monetáris szabályozás 204
6.4 Strukturális és ciklikus deficit (még egyszer a deficitről) 211
6.4.1 Kiszorítási hatás - a beruházás lefojtása 211
Összefoglalás 214
Felhasznált irodalom 216
Tartalom 219

Témakörök