Bevezetés a közgazdaságtanba II.

Tartalom

1. BEVEZETÉS 1-24
1.1. A makroökonómia tárgya
1.1.1. Az elméleti közgazdaságtan két alapvető ága
1.1.2. Az újratermelés és annak formája a piacgazdaságokban
1.1.3. A modern makroökonómia tárgya
1.2. A makroökonómia kialakulása és vázlatos története
1.3. A makroökonómia főbb módszertani kérdései
1.3.1. A makroökonómia pozitív elmélet, az elméleti közgazdaságtan sajátos ága
1.3.2. A gazdasági modellek szerepe
1.3.3. A gazdasági egyensúly illetve egyensúlytalanság
1.3.4. Az időtényező szerepe az elemzésben
1.3.5. A mikroökonómia tételeinek érvényessége a makroökonómiában
1.3.6. Tananyagunk szerkezetéről
2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 1-47
2.1. Makroökonómiai alapfogalmak
2.1.1. A makrogazdasági szereplők
2.1.2. A kibocsátás (output), jövedelem, kiadás makroökonómiai fogalma
2.2. A makrogazdaság teljesítményének mérése és főbb mutatói
2.2.1. A teljesítménymérés szükségessége és célja
2.2.2. A makrogazdaság teljesítmény mérésének problémái
2.2.3. A makrogazdasági teljesítmény főbb statisztikai mutatószámai
2.3. A makrogazdasági körforgás
2.3.1. Egy egyszerűsített gazdaság modellje
2.3.2. Kétszektoros modell a megtakarítások és a beruházások figyelembe vételével
2.3.3. Háromszektoros modell
2.3.4. Négyszektoros modell: a külföld bekapcsolása a körforgásba
2.3.5. A makrokörforgás számviteli modelljei
2.4. A pénz és a pénzügyi (monetáris) szféra a makrogazdaságban
2.4.1. Az aranypénzrendszer lényege és működése
2.4.2. Az aranypénzrendszer megszűnése
2.4.3. A modern pénzrendszer
2.4.3.1. A hitelpénz
2.4.3.2. Pénzügyi intézmények, szervezetek
2.4.3.3. A bankrendszer működése
3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE 1-163
3.1. A NEOKLASSZIKUS MODELL
3.1.1. Az aggregált kereslet és kínálat általános jellemzői
3.1.1.1. Az aggregált kereslet
3.1.1.2. Az aggregált kínálat
3.1.1.3. A makrogazdasági egyensúly
3.1.1.4. Az egyensúlyt befolyásoló hatások
3.1.2. A neoklasszikus makroökonómiai egyensúlyelmélet
3.1.2.1. A neoklasszikus makroökonómia alapjai
3.1.2.2. A pénzelmélet mint a korai neoklasszikus makroökonómia
3.1.2.3. A munkapiac neoklasszikus elemzése
3.1.2.4. A monetáris és a reálszféra kapcsolatának elemzése
3.2. A KEYNESI MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELL
3.2.1. A keynesianizmus alapjai
3.2.2. Az aggregált kereslet keynesi meghatározása
3.2.2.1. Az aggregált kereslet összetevői
3.2.2.2. Az aggregált fogyasztási és megtakarítási függvények
3.2.2.3. A beruházási kereslet
3.2.2.4. Az összkeresleti függvény
3.2.2.5. A multiplikátor
3.2.3. A monetáris szféra keynesi elemzése
3.2.3.1. A pénzkereslet
3.2.4. Az aggregált kereslet függvénye
3.2.5. Az aggregált kínálat keynesi elmélete
3.2.5.1. A munkapiac keynesi jellemzése
3.2.5.2. Az aggregált kínálat függvénye
3.2.6. A keynesi makroökonómiai egyensúly modellje
3.2.7. A kibővített (négy szektoros) keynesi modell
3.2.7.1. Az aggregált kereslet
3.2.7.2. Makrogazdasági egyensúly a kibővített keynesi modellben
3.3. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLY MONETARISTA MODELLJE
3.3.1. A keynesi modell elégtelensége az 1970-es évektől, az új paradigma szükségszerű megjelenése
3.3.2. A "monetarista ellenforradalom" lényege
3.3.2.1. A monetarizmus pénzelmélete
3.4. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁTTEKINTÉSE
3.5. A MAKROGAZDASÁG EGYENSÚLYZAVARAI
3.5.1. A munkanélküliség
3.5.1.1. A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők
3.5.1.2. A munkanélküliség lényege, típusai, fajtái
3.5.2. Az infláció
3.5.2.1. Az infláció fogalma, fajtái
3.5.2.2. Az infláció okának keynesi szemléletű magyarázatai
3.5.2.3. Az infláció oka a monetaristák modelljében
3.5.3. Az infláció és a munkanélküliség összefüggései
3.5.3.1. A Phillips-görbe
3.5.3.2. A mai kór: infláció és munkanélküliség egyszerre
3.6. AZ EGYENSÚLY ELEMZÉSE AZ IS-LM GÖRBÉK MÓDSZERÉVEL
3.6.1. Az árupiac elemzése az IS görbe segítségével
3.6.1.1. Az IS görbe fogalma és megszerkesztése
3.6.1.2. Az IS görbe meredeksége és eltolódásai
3.6.2. A pénzpiac elemzése az LM görbe segítségével
3.6.2.1. Az LM görbe fogalma és megszerkesztése
3.6.2.2. Az LM görbe meredeksége és elmozdulásai
3.6.3. Az áru- és pénzpiac szimultán egyensúlya
3.6.3.1. Az aggregált keresleti függvény az IS-LM elemzés alapján
3.6.4. Budget-identitás (költségvetési kényszer)
3.6.4.1. Az adókból fedezett kormányzati kiadások hatása
3.6.4.2. Kötvénykibocsátással fedezet kormányzati kiadások hatása
3.6.4.3. Pótlólagos pénzkibocsátással fedezett kormányzati kiadások hatása
4. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN 1-43
4.1. A gazdasági növekedés és a társadalmi-gazdasági fejlődés, a növekedés a természet általános jelensége
4.1.1. A gazdasági növekedés fogalma
4.1.2. A gazdasági növekedés mérése
4.2. A gazdasági növekedés tényezői, jellege és feltételei
4.2.1. A gazdasági növekedés tényezői
4.2.1.1. A természeti erőforrások szerepe a növekedésben
4.2.1.2. A munka szerepe a növekedésben
4.2.1.3. A tőke (beruházások) szerepe a növekedésben
4.2.1.4. A műszaki haladás szerepe a növekedésben
4.2.1.5. A gazdasági növekedés jellege
4.2.2. A növekedés feltételei (korlátai)
4.3. A gazdasági növekedés alapmodelljei
4.3.1. Bevezetés
4.3.2. A keynesi elméleten alapuló modellek
4.3.2.1. A növekedés Domar féle modellje
4.3.2.2. A Harrod-féle biztosított (egyensúlyi) növekedési ütem
4.3.2.3. A növekedés tényleges és természetes üteme a Harrod-Domar modellben
4.3.3. A neoklasszikus növekedési modellek
4.3.3.1. A helyettesítés rugalmassága
4.3.3.2. Az (egzogén) műszaki haladás típusai
4.3.3.3. R. Solow növekedési modellje
4.3.4. Gazdasági növekedés és a műszaki haladás
4.3.4.1. A műszaki potenciál
4.3.4.2. A korszerűsödési ráta
4.3.4.3. A beruházások és a korszerűsödés
4.3.4.4. A gazdasági növekedés trendje és a helyreállítási periódus
5. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN 1-19
5.1. A gazdasági ingadozások osztályozása
5.2. A konjunktúra-ciklusok
5.2.1. A ciklikus ingadozások mérése
5.2.2. A ciklusok fázisai
5.2.3. A konjunktúra-ciklusok csoportosítása
5.2.3.1. A klasszikus konjunktúra-ciklus
5.2.3.2. A különböző időtartamú egyéb ciklusok
5.3. A mai ciklikus ingadozások okai és jellemzői
5.3.1. A konjunktúra-ciklus alakulása a II. világháború után
5.3.2. Az 1974-75. évi gazdasági válság
5.3.3. A politikai ciklusok által kiváltott konjunktúra-ciklusok
6. A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN 1-38
6.1. A modern állam gazdasági szerepe
6.2. Az államháztartás és a költségvetés
6.2.1. Az állami költségvetés bevételei
6.2.2. Az állami költségvetés kiadásai
6.3. A költségvetési (fiskális) politika
6.3.1. Automatikus stabilizátorok és diszkrecionális szabályozók
6.3.2. A diszkrecionális költségvetési politika
6.3.3. Az adóráta változásának hatásai
6.3.4. Strukturális és ciklikus deficit (még egyszer a deficitről)
6.3.4.1. Kiszorítási hatás - a beruházás lefojtása
6.4. A monetáris szabályozás
6.4.1. A refinanszírozási politika
6.4.1.1. A refinanszírozási hitel
6.4.1.2. A váltódiszkontálás és rediszkontálás
6.4.1.3. A jegybanki kamatláb
6.4.2. Nyílt piaci műveletek
6.4.3. A kötelező tartalékráta-politika
6.4.4. Expanzív és restriktív pénzügypolitika

Témakörök