Bevezetés a közgazdaságtanba

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Szerző

Grafikus

Lektor

Tatabánya

'Simanovszky Zoltán: Bevezetés a közgazdaságtanba ' összes példány

Kiadó:	Tri-Mester Bt.
Kiadás helye:	Tatabánya
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	214 oldal
Sorozatcím:	Tri-Mester kiadványok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-8451-5
Megjegyzés:	2. bővített, átdolgozott kiadás. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korunk embere nap mint nap közgazdasági problémák, kérdésfelvetések tucatjaival kerül szembe.
Miért értékeli le a Magyar Nemzeti Bank időnként a magyar forintot? Mit jelent a leértékelés, és ettől rosszabb lesz-e a pénz? Valóban kiárusítják-e nemzetünk vagyonát azok, akik kevesebb pénzért adják el a vállalatot, mint amennyi a vállalat eszközeinek a könyvvitel szerinti értéke? Mi a vagyon és mi a könyv szerinti érték?
Ilyen kérdéseket vég nélkül sorolhatnánk. A kérdések köznapi problémákra vonatkoznak, és nemcsak közgazdász körökben vetődnek fel. Elemzők, hivatalnokok, riporterek, politikusok gyakorta meg is válaszolják a fentiekhez hasonló kérdéseket.
A válaszok igazságtartalma és a megértése attól is függ, hogy mit, hogyan értelmezünk. Köznapi nyelvünk fogalmai a közgazdasági érvelésben nem mindig használhatók, és a józan paraszti ész sem mindig elegendő. A gazdasági valóság tudományos vizsgálata azt igényli, hogy az egyes fogalmak értelmezése lehetőleg azonos legyen. A közgazdaságtan tudomány, s ennek a tudománynak is megvannak a maga terminus technicusai, módszerei, és a fentebb felsorolt kérdésekhez hasonlók ezreire kísérel(t) meg választ adni.
Azok, akik elkezdik ennek a tudománynak a tanulását, többet szeretnének tudni a gazdaság működéséről. Kinek-kinek más oka lehet erre. Közülük nagyon kevésből lesz magasan képzett közgazdász, de a többség számára is jogos igény, hogy polgárként megértsék a közgazdász szakma művelőit, s maguk is kellő igényességgel legyenek képesek megfogalmazni olyan közgazdasági problémákat, amelyek környezetükben nap mint nap felmerülnek, s megválaszolásuk nem feltétlenül igényel képzett szakembert.
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik a tárgyban általános alaptájékozottság megszerzésére törekszenek. Célja, hogy berendezzük a gazdaság színpadát, bemutassuk a főszereplőket és az állandó díszleteket. A bemutatás azt jelenti, hogy nem törekszünk részletességre, csak a legjellemzőbb tulajdonságokat és a legjellemzőbb kapcsolatokat ábrázoljuk. A mélyebben fekvő fogalmak és viszonyok, a további részletek, a makro- és mikroökonómiai stúdiumok során kerülnek majd kifejtésre.
Akik nem elégszenek meg ennek elérésével, azok tovább is bővíthetik ismereteiket, a manapság már magyarul is hozzáférhető tankönyvek választékából. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
1. A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA
1.1. Társadalom és gazdaság 7
1.2. Szükségletek. Javak és szolgáltatások 8
1.3. Erőforrások 9
1.4. Integrációs formák, koordinációs mechanizmusok 10
1.5. Gazdasági rendszerek 12
1.6. Néhány terminológiai megjegyzés 13
1.7. A termelési tényezők 13
1.8. A szűkösség 15
1.9. Alternatív felhasználási lehetőségek, opportunity cost 16
1.10. A termelési lehetőségek határa (görbéje) 17
1.11. A helyettesítés 19
1.12. Termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság 20
1.13. Gazdálkodás, gazdasági optimum 25
1.14. A növekvő határköltség és a csökkenő hozadék 25
1.15. A közgazdaságtan három alapkérdése 28
1.16. Munkamegosztás és csere 29
1.16.1. A munkamegosztás 29
1.16.2. A csere 31
1.17. A közgazdaságtan szemléletmódja, módszerei 35
1.17.1. A gazdasági modellek 35
1.17.2. A közgazdaságtan szerepe 37
1.17.3. A közgazdaságtan módszertana 38
1.17.4. Néhány módszertani alapfogalom 39
2. A TISZTA PIACGAZDASÁG 41
2.1. A piacgazdaság ismérvei 41
2.1. A piacgazdaság modelljei 43
2.1.1. A tökéletes verseny 43
2.1.2. Egyéb elméleti modellek a piac leírására 45
2.2. A piacgazdaság szerkezeti modellje 46
2.2.1. A négy legfontosabb piac 46
2.2.2. A tőkepiac szereplői és árui 47
3. A PIAC 52
3.1. A kereslet 52
3.1.1. A keresleti függvény 52
A keresleti görbe 53
3.1.2. A kereslet árrugalmassága 57
3.2. A kínálat 61
3.2.1. A kínálati függvény 61
A kínálati görbe 61
3.2.2. A kínálat árrugalmassága 64
3.3. A piaci ár 64
3.4. A kereslet, a kínálat és az áralakulás az idő figyelembevételével 67
4. A VEGYES GAZDASÁG SZEREPLŐI 72
4.1. A háztartás 72
4.1.1. A háztartás döntéseit befolyásoló tényezők 72
4.1.2. A háztartás fogyasztása 74
4.1.3. A háztartás vagyona 75
4.1.4. A háztartás jövedelme és megtakarítása 76
4.1.5. A háztartás bevételei 78
Bérek 78
Transzferek 78
Tőkehozamok 79
Portfólióátrendezésből eredő pénzbevételek 79
Egyéb bevételek 80
4.1.6. A háztartás bevételeinek felhasználási lehetőségei 80
Javak és szolgáltatások vásárlása 80
Befektetések 80
Adósságszolgálat 81
Pénztartalékok növelése 82
4.1.7. Bevétel, fogyasztás jövedelem és a vagyon összefüggései 82
4.2. Az üzleti szervezetek 85
4.2.1. Az üzleti szervezetek típusai 85
4.2.2. A vállalat 86
4.2.3. Az üzleti szervezetek vagyona (tőkéje) 87
Eszközök (aktívák) 89
Források (passzívák) 92
4.2.4. Az eredménykimutatás 95
4.3. A kormányzat (állam) 97
4.3.1. A kormányzat gazdasági szerepe 98
4.3.2. Az állami költségvetés 102
4.3.3. A vegyes gazdaság szerkezete 104
5.A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER 105
5.1. A pénz fogalma és kialakulása 105
5.1.1 A pénzérme 107
5.1.2 A váltó és a váltóforgatás 108
5.1.3 A bankszámlapénz 108
5.1 A A klasszikus bankjegy 111
5.1.5 A kétszintű bankrendszer az aranypénzrendszerben 114
5.2 A modern pénzrendszer 117
5.2.1. A bankrendszer 117
A jegybank (központi bank) 117
A jegybank alapfunkciói 117
A kereskedelmi bankok 119
Egyéb pénzintézetek 119
5.2.2. Pénzteremtés a modern bankrendszerben 119
5.2.3. A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben 123
A pénzkínálat 123
A pénzkínálat mennyiségének szabályozása 124
5.3. A pénz funkciói 126
5.4. Az infláció 127
5.4.1 Az infláció lényege 127
5.4.2 A Phillips-görbe 127
6.A NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRŐSZÁMAI 130
6.1. A gazdasági tranzakciók 130
Monetáris tranzakciók 131
Nem monetáris tranzakciók 132
6.2. A gazdaság szereplői, az intézményi egységek 133
Az intézményi egységek típusai 133
6.3. A termelés 134
6.3.1. Az OUTPUT 135
6.3.2. A halmozódás problémája és a termelőfogyasztás 138
6.3.3. A hozzáadott érték 139
6.4. A jövedelmek elosztása 140
6.4.1. Az elsődleges jövedelemelosztás 140
6.4.2. A másodlagos jövedelemelosztás 142
6.5. A végső felhasználás 144
7. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI 147
7.1. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem 147
7.1.1. A külkereskedelemből származó előnyök 147
7.1.2. A komparatív előny forrásai 148
7.1.3. Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában 149
Külgazdaságpolitikai irányzatok 149
A külkereskedelem szabályozásának eszközei 150
7.2. A nemzetközi pénzforgalom 152
7.2.1. A nemzetközi elszámolások eszközei 153
7.2.2. A valutaárfolyam és a valutapiac 154
A valutaárfolyam formái 154
A valutaárfolyam meghatározódása 156
7.2.3. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok mérlegei 158
A külkereskedelmi mérleg 158
A fizetési mérleg 159
A fizetési mérleg részei 159
7.3. Nemzetközi gazdasági szervezetek és tömörülések 161
7.3.1. A Nemzetközi Valutaalap 161
7.3.2. A Világbank 162
7.3.3. Az Európai Unió 163
FELADATGYŰJTEMÉNY 167
1. A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 169
3. A PIAC 175
4. A VEGYES GAZDASÁG SZEREPLŐI 178
5. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER 180
6. A NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRŐSZÁMAI 183
A FELADATOK MEGOLDÁSA 186
1. A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 186
3. A PIAC 193
4. A VEGYES GAZDASÁG SZEREPLŐI 203
5. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER 206
6. A NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRŐSZÁMAI 208
TARTALOMJEGYZÉK 211