Bevezetés a környezetgazdaságtanba

Tartalom

I. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 9
1. A globális problémák értelmezése és megjelenési formái 9
1.1 A globális problémák értelmezése és felosztása 10
1.2 A túlnépesedés, a szegénység és az éhezés 12
1.3 Az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme 15
1.4 A termőföld eróziója. Sivatagosodás 20
1.5 A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége 21
1.6 A biológiai változatosság veszélyeztetettsége 24
1.7 A változó légkör és a globális éghajlat módosulása 25
1.8 A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása 27
2. A globális problémák kialakulásának okai 33
2.1 A technológiai kötöttségek 34
2.2 A fogyasztói társadalom, a pazarló fogyasztás 36
2.3 A növekedési kényszer 39
3. A gazdasági fejlődés mérési problémái 40
3.1 A gazdasági fejlettség mérése 40
3.2 Bruttó Nemzeti Termék mutató (GNP) hiányosságai 42
3.3 A fejlődés új mérőszámai 44
II. A KÖZGAZDASÁGI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELMÉLETE 53
1. A környezetgazdaságtan elméleti gyökerei 53
1.1 A környezetgazdálkodás fogalma 53
1.2 A közgazdasági gondolkodás történeti fejlődése 54
1.3 A neoklasszikusok nézetei a természeti erőforrásokról és a környezetszennyezésről 55
1.4 Pigou elmélete a negatív externáliákról 56
1.5 A környezetgazdaságtan feladatai 57
1.6 Ernst Schumacher, Hermán Daly, alternatív közgazdaságtan 59
1.7 A környezeti makroökonómia 63
2. A fenntartható fejlődés 66
2.1 A fenntartható fejlődés értelmezése 66
2.2 A Föld eltartóképessége 70
2.3 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 74
2.4 Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 77
3. A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái 85
3.1 A fenntartható energiagazdálkodás stratégiái 86
3.2 Fenntartható mezőgazdasági stratégiák 98
3.3 Fenntartható ipari stratégiák 101
3.4 A fenntartható fejlődés intézményrendszere 103
II. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA 109
1. A természeti erőforrások gazdaságtana 109
1.1 A természeti erőforrások típusai 109
1.2 A kimerülő természeti erőforrások optimális használata 109
1.3 Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 112
1.4 A környezeti probléma megjelenése 119
1.5 "A közjavak tragédiája" 123
1.6 Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 124
1.7 A környezet értékelése 126
IV. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA 135
1. A külső gazdasági hatások 135
1.1 Az externális hatások közgazdasági következményei 136
1.2 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 138
1.3 Az externália optimális nagysága 139
1.4 A pigou-i adó nagysága 141
1.5 A Coase tétel 144
1.6 A szennyezés csökkentés két módja egy szennyező esetén 148
1.7 A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező között 151
1.8 A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás 153
1.9 Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 160
V. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA 163
1. A szabályozórendszerrel szembeni követelmények 163
2. Közvetlen (vagy normatív) szabályozás 164
2.1 A normák rendszere 164
2.2 A közvetlen szabályozás eszközei 166
2.3 A közvetlen szabályozás hátrányai 170
3. Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás 171
3.1 Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék, stb. 171
3.2 Támogatás (szubvenció) pozitív ösztönzés 177
3.3 Letétvisszafizetési rendszer 178
3.4 Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása) 179
3.5 A gazdasági eszközök áttekintése 183
4. A környezetvédelem szabályozásának európai tapasztalatai 186
VI. A KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLLALATI ÖSSZEFÜGGÉSEI 193
1. Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek 193
2. A technológiaváltás környezetgazdaságtani értékelése 196
3. A vállalati döntések környezeti megalapozása 200
4. A vállalati környezetvédelmi szervezetről 207
5. A vállalatok környezetvédelmi feladatai 215
6. Az okos ember más kárán tanul 217
Felhasznált és tanulmányozásra ajánlott irodalom 223

Témakörök