A könyvtári osztályozás általános alapjai | |
A tudományok rendszere és a könyvtári osztályozás | 5 |
A szakirodalmi információk tárgyi megközelítése | 8 |
Információkereső nyelvek | 8 |
Hierarchikus és mellérendelő osztályozási rendszerek | 9 |
Az osztályozás stabilitásának és dinamizmusának ellentmondásossága | 12 |
Az osztályozás logikai alapjai | 13 |
A fogalom és ismertetőjegyei | 13 |
A fogalmak osztályozása | 13 |
A fogalmak hierarchiája | 14 |
A fogalmak tartalma és terjedelme | 16 |
Az osztályozás (felosztás) alapja | 17 |
A fogalmak közötti logikai összefüggések | 18 |
Műveletek fogalmakkal | 21 |
A meghatározás szerepe az osztályozásban | 23 |
A terminológia szerepe az osztályozásban | 24 |
Az osztályozás pontossága | 24 |
Természetes és mesterséges osztályozás | 25 |
A hierarchikus osztályozás rendszerek struktúrája | 26 |
A szakrend és funkciója | 27 |
A szakjelzet és funkciói | 30 |
Követelmények a szakjelzettel szemben | 31 |
Az osztályozási rendszerek fajtái az osztályozás módszerek szempontjából | 35 |
Enumeratív (monohierarchikus) osztályozási rendszerek | 35 |
Analitikus-szintetikus (polihierarchikus vagy facettás) osztályozási rendszerek | 35 |
Az osztályozási rendszerek fajtái a visszakeresés módszere szempontjából | 37 |
Prekoordinált osztályozási rendszerek | 37 |
Posztkoordinált osztályozási rendszerek | 37 |
Az osztályozási rendszerek fajtái tartalmuk szempontjából | 39 |
Egyetemes osztályozási rendszerek | 39 |
Autonóm (speciális, szakágazatai) osztályozási rendszerek | 40 |
Az osztályozási rendszerek fajtái a felhasználási terület szempontjából | 41 |
Könyvtári osztályozás | 41 |
Bibliográfiai osztályozás | 42 |
Dokumentációs osztályozás | 42 |
Információkereső rendszer | 43 |
Osztályozás és katalógus | 45 |
A katalógusok funkciója és fajtái | 46 |
A rendszerező tárgyi katalógus (szakkatalógus) | 47 |
A szakkatalógus terve | 48 |
A szakkatalógus szerkesztése | 51 |
A szakkatalógus szerelése | 53 |
A szakkatalógus betűrendes tárgymutatója | 55 |
A könyvtári és bibliográfiai osztályozás történetének vázlata és a jelentősebb mai szakrendszerek | 57 |
Az ókor tudományfelosztásai és könyvtári szakrendszerei | 59 |
Az ókor tudományfelosztásai | 59 |
Az ókori könyvtárak szakrendszerei | 64 |
A középkor osztályozási rendszerei | 70 |
A középkor oktatási rendszere | 70 |
A középkor tudományosságának összefoglaló művei | 71 |
A középkori könyvtárak szakrendszerei | 74 |
A könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek a könyvnyomtatás elterjedése idején | 79 |
Osztályozás az újkorban | 82 |
A tudományok osztályozása a XVII-XIX. században | 82 |
A XVII. és XVIII. századi könyvtári-bibliográfiai szakrendszerek általános jellemzői | 93 |
Franciaországi könyvtári szakrendszerek és származékaik (XVII.-XIX. sz.) | 94 |
Németországi osztályozási rendszerek és származékaik (XVII.-XIX. sz.) | 105 |
A fontosabb magyar könyvtárak szakrendszerei a XIX. században | 114 |
Amerikai és angliai osztályozási rendszerek a XIX. század utolsó harmadában | 119 |
Shurtleff tizedes rendszere | 119 |
Harris osztályozási rendszere | 120 |
Schwartz "nemonikus osztályozása" | 120 |
Dewey Tizedes Osztályozása | 121 |
Cutter Kiterjeszthető Osztályozása | 128 |
Brown szakrendszerei | 134 |
A XX. század első felének osztályozási rendszerei | 142 |
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás | 143 |
A washingtoni Kongresszusi Könyvtár szakrendszere | 161 |
Eppelsheimer "tárgyi katalógusa" | 164 |
Trebst "analitikus katalógusa" | 164 |
Bliss Bibliográfiai Osztályozása | 165 |
Ranganathan Kettőspontos osztályozása | 173 |
A szovjet Könyvtári-bibliográfiai Osztályozás | 185 |
Nem hagyományos osztályozási és információkeresési rendszerek | 190 |
Időrendi áttekintés | 192 |
Az egyetemes tizedes osztályozás felépítése, jelzetalkotási szabályai és használatának módszertana | 199 |
Az ETO felépítése és jelzetalkotási módszerei | 201 |
Az ETO jelzetei | 201 |
Az ETO-ban felsorolt fogalmak jellege | 203 |
Főtáblázati ETO-számok | 204 |
Párhuzamos alosztályozás | 205 |
Közös alosztások | 206 |
Általánosan közös alosztások | 206 |
Korlátozottan közös alosztások | 208 |
Módszertani utasítások, megjegyzések, utalások stb. rendszere az ETO-ban | 209 |
Az ETO-val végzett osztályozó munka általános módszerei | 211 |
Egyszerű főtáblázati ETO-számok használata | 211 |
ETO-számok összekapcsolása: összekötés, összefoglalás, viszonyítás | 212 |
Bővített ETO-jelzetek alkotása: a korlátozottan közös alosztások használata | 216 |
Az általánosan közös alosztások használata | 219 |
Az alosztások sorrendje az ETO-jelzeten belül | 236 |
Az ETO-jelzetek sorrendje (szakrend) | 240 |
Az egyetemes tizedes osztályozás táblázatainak rövid áttekintése (Tájékozódási kulcs) | 245 |
Példák az ETO gyakorlati használatára | 259 |
A példák használatáról | 261 |
Nyelvészet, irodalom | 262 |
Művészet, szórakozás, sport | 268 |
Filozófia, vallás | 270 |
Társadalom- és történettudományok: szociológia, etnográfia, statisztika, politika, nevelés, gazdaságtudományok, jog, államigazgatás, földrajz, történelem | 273 |
Természettudományok általában. Matematika. Csillagászat. Földtudományok | 292 |
Fizika. Kémia. Műszaki tudományok | 296 |
Biológia. Orvostudomány. Mezőgazdaság | 306 |
Általános művek | 311 |