| A könyvtári osztályozás általános alapjai | |
| A tudományok rendszere és a könyvtári osztályozás | 5 |
| A szakirodalmi információk tárgyi megközelítése | 8 |
| Információkereső nyelvek | 8 |
| Hierarchikus és mellérendelő osztályozási rendszerek | 9 |
| Az osztályozás stabilitásának és dinamizmusának ellentmondásossága | 12 |
| Az osztályozás logikai alapjai | 13 |
| A fogalom és ismertetőjegyei | 13 |
| A fogalmak osztályozása | 13 |
| A fogalmak hierarchiája | 14 |
| A fogalmak tartalma és terjedelme | 16 |
| Az osztályozás (felosztás) alapja | 17 |
| A fogalmak közötti logikai összefüggések | 18 |
| Műveletek fogalmakkal | 21 |
| A meghatározás szerepe az osztályozásban | 23 |
| A terminológia szerepe az osztályozásban | 24 |
| Az osztályozás pontossága | 24 |
| Természetes és mesterséges osztályozás | 25 |
| A hierarchikus osztályozás rendszerek struktúrája | 26 |
| A szakrend és funkciója | 27 |
| A szakjelzet és funkciói | 30 |
| Követelmények a szakjelzettel szemben | 31 |
| Az osztályozási rendszerek fajtái az osztályozás módszerek szempontjából | 35 |
| Enumeratív (monohierarchikus) osztályozási rendszerek | 35 |
| Analitikus-szintetikus (polihierarchikus vagy facettás) osztályozási rendszerek | 35 |
| Az osztályozási rendszerek fajtái a visszakeresés módszere szempontjából | 37 |
| Prekoordinált osztályozási rendszerek | 37 |
| Posztkoordinált osztályozási rendszerek | 37 |
| Az osztályozási rendszerek fajtái tartalmuk szempontjából | 39 |
| Egyetemes osztályozási rendszerek | 39 |
| Autonóm (speciális, szakágazatai) osztályozási rendszerek | 40 |
| Az osztályozási rendszerek fajtái a felhasználási terület szempontjából | 41 |
| Könyvtári osztályozás | 41 |
| Bibliográfiai osztályozás | 42 |
| Dokumentációs osztályozás | 42 |
| Információkereső rendszer | 43 |
| Osztályozás és katalógus | 45 |
| A katalógusok funkciója és fajtái | 46 |
| A rendszerező tárgyi katalógus (szakkatalógus) | 47 |
| A szakkatalógus terve | 48 |
| A szakkatalógus szerkesztése | 51 |
| A szakkatalógus szerelése | 53 |
| A szakkatalógus betűrendes tárgymutatója | 55 |
| A könyvtári és bibliográfiai osztályozás történetének vázlata és a jelentősebb mai szakrendszerek | 57 |
| Az ókor tudományfelosztásai és könyvtári szakrendszerei | 59 |
| Az ókor tudományfelosztásai | 59 |
| Az ókori könyvtárak szakrendszerei | 64 |
| A középkor osztályozási rendszerei | 70 |
| A középkor oktatási rendszere | 70 |
| A középkor tudományosságának összefoglaló művei | 71 |
| A középkori könyvtárak szakrendszerei | 74 |
| A könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek a könyvnyomtatás elterjedése idején | 79 |
| Osztályozás az újkorban | 82 |
| A tudományok osztályozása a XVII-XIX. században | 82 |
| A XVII. és XVIII. századi könyvtári-bibliográfiai szakrendszerek általános jellemzői | 93 |
| Franciaországi könyvtári szakrendszerek és származékaik (XVII.-XIX. sz.) | 94 |
| Németországi osztályozási rendszerek és származékaik (XVII.-XIX. sz.) | 105 |
| A fontosabb magyar könyvtárak szakrendszerei a XIX. században | 114 |
| Amerikai és angliai osztályozási rendszerek a XIX. század utolsó harmadában | 119 |
| Shurtleff tizedes rendszere | 119 |
| Harris osztályozási rendszere | 120 |
| Schwartz "nemonikus osztályozása" | 120 |
| Dewey Tizedes Osztályozása | 121 |
| Cutter Kiterjeszthető Osztályozása | 128 |
| Brown szakrendszerei | 134 |
| A XX. század első felének osztályozási rendszerei | 142 |
| Az Egyetemes Tizedes Osztályozás | 143 |
| A washingtoni Kongresszusi Könyvtár szakrendszere | 161 |
| Eppelsheimer "tárgyi katalógusa" | 164 |
| Trebst "analitikus katalógusa" | 164 |
| Bliss Bibliográfiai Osztályozása | 165 |
| Ranganathan Kettőspontos osztályozása | 173 |
| A szovjet Könyvtári-bibliográfiai Osztályozás | 185 |
| Nem hagyományos osztályozási és információkeresési rendszerek | 190 |
| Időrendi áttekintés | 192 |
| Az egyetemes tizedes osztályozás felépítése, jelzetalkotási szabályai és használatának módszertana | 199 |
| Az ETO felépítése és jelzetalkotási módszerei | 201 |
| Az ETO jelzetei | 201 |
| Az ETO-ban felsorolt fogalmak jellege | 203 |
| Főtáblázati ETO-számok | 204 |
| Párhuzamos alosztályozás | 205 |
| Közös alosztások | 206 |
| Általánosan közös alosztások | 206 |
| Korlátozottan közös alosztások | 208 |
| Módszertani utasítások, megjegyzések, utalások stb. rendszere az ETO-ban | 209 |
| Az ETO-val végzett osztályozó munka általános módszerei | 211 |
| Egyszerű főtáblázati ETO-számok használata | 211 |
| ETO-számok összekapcsolása: összekötés, összefoglalás, viszonyítás | 212 |
| Bővített ETO-jelzetek alkotása: a korlátozottan közös alosztások használata | 216 |
| Az általánosan közös alosztások használata | 219 |
| Az alosztások sorrendje az ETO-jelzeten belül | 236 |
| Az ETO-jelzetek sorrendje (szakrend) | 240 |
| Az egyetemes tizedes osztályozás táblázatainak rövid áttekintése (Tájékozódási kulcs) | 245 |
| Példák az ETO gyakorlati használatára | 259 |
| A példák használatáról | 261 |
| Nyelvészet, irodalom | 262 |
| Művészet, szórakozás, sport | 268 |
| Filozófia, vallás | 270 |
| Társadalom- és történettudományok: szociológia, etnográfia, statisztika, politika, nevelés, gazdaságtudományok, jog, államigazgatás, földrajz, történelem | 273 |
| Természettudományok általában. Matematika. Csillagászat. Földtudományok | 292 |
| Fizika. Kémia. Műszaki tudományok | 296 |
| Biológia. Orvostudomány. Mezőgazdaság | 306 |
| Általános művek | 311 |
Folytatás Microsoft-tal