Előszó
A világ megismerésére irányuló törekvés az emberrel egyidős. A történelmi fejlődés során különbözőképpen magyarázták a világ jelenségeit, de a mai értelemben vett tudományos szintre csak azok a megfigyelések és magyarázatok jutottak, melyek az ember közvetlen termelő munkájával voltak kapcsolatban. így nem véletlen, hogy az ősi kulturnépeknél a matematika és csillagászat fejlődött legelőször tudományos szintre. A tudomány célja az anyagi világ jelenségeinek, törvényszerűségeinek megismerése és a felismert összefüggések alkalmazása a társadalom gyakorlati céljainak érdekében. A tudomány fogalma ezek szerint a gyakorlatban is hasznositható ismeretek összefüggő rendszerét jelenti. Rendezetlen és egymással nem összefüggő ismeretek halmaza a fenti célt nem valósíthatja meg. A tudomány a megismert jelenségeket törvényszerűségek formájában irja le és az ezek alapján kifejtett gyakorlat mutatja meg a felismert törvényszerűség helyességét, vagy helytelen voltát, ill. korlátait és ezáltal teszi lehetővé magasabb szintű törvényszerűség megállapítását.
A törvényszerűség a jelenségek belső, lényegi, általános és viszonylagosan állandó, maradandóan megismétlődő oldalát fejezi ki. A törvényszerüségek megismerését az teszi lehetővé, hogy az anyag, mint a tucatunktól függetlenül létező objektiv valóság a tudatban visszatükröződik. A megismerés folyamatában ez a visszatükröződés mind tökéletesebbé válik.
A törvényszerüségek egy része egzakt matematikai formában is kifejezhető. A matematikai formában megfogalmazható törvényszerűségek leginkább a természettudományokat jellemzik. A XV-XVI. századtól kezdve egyre gyorsuló mértékben zajlik a természettudományok differenciálódása. A társadalomtudományokról most szándékosan nem szólunk, így alakult ki a fizika, a kémia, a biológia, a geológia stb., melyeken belül az ismeretek gyarapodásával további differenciálódás ment és megy végbe. A teljesség igénye nélkül az alábbi, megközelitően sem teljes felsorolás is érzékelteti ezt a folyamatot: a fizikában a mechanika, optika, termodinamika, elektrodinamika, kvantummechanika, magfizika stb., a kémiában szervetlen, szerves, analitikai, kolloidkémia stb., a biológiában növénytan, állattan, származástan stb.
Vissza