1.060.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a kémiába

Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 207 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 281 példányban 47 fekete-fehér ábrával és kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világ megismerésére irányuló törekvés az emberrel egyidős. A történelmi fejlődés során különbözőképpen magyarázták a világ jelenségeit, de a mai értelemben vett tudományos szintre csak azok a... Tovább

Előszó

A világ megismerésére irányuló törekvés az emberrel egyidős. A történelmi fejlődés során különbözőképpen magyarázták a világ jelenségeit, de a mai értelemben vett tudományos szintre csak azok a megfigyelések és magyarázatok jutottak, melyek az ember közvetlen termelő munkájával voltak kapcsolatban. így nem véletlen, hogy az ősi kulturnépeknél a matematika és csillagászat fejlődött legelőször tudományos szintre. A tudomány célja az anyagi világ jelenségeinek, törvényszerűségeinek megismerése és a felismert összefüggések alkalmazása a társadalom gyakorlati céljainak érdekében. A tudomány fogalma ezek szerint a gyakorlatban is hasznositható ismeretek összefüggő rendszerét jelenti. Rendezetlen és egymással nem összefüggő ismeretek halmaza a fenti célt nem valósíthatja meg. A tudomány a megismert jelenségeket törvényszerűségek formájában irja le és az ezek alapján kifejtett gyakorlat mutatja meg a felismert törvényszerűség helyességét, vagy helytelen voltát, ill. korlátait és ezáltal teszi lehetővé magasabb szintű törvényszerűség megállapítását.
A törvényszerűség a jelenségek belső, lényegi, általános és viszonylagosan állandó, maradandóan megismétlődő oldalát fejezi ki. A törvényszerüségek megismerését az teszi lehetővé, hogy az anyag, mint a tucatunktól függetlenül létező objektiv valóság a tudatban visszatükröződik. A megismerés folyamatában ez a visszatükröződés mind tökéletesebbé válik.
A törvényszerüségek egy része egzakt matematikai formában is kifejezhető. A matematikai formában megfogalmazható törvényszerűségek leginkább a természettudományokat jellemzik. A XV-XVI. századtól kezdve egyre gyorsuló mértékben zajlik a természettudományok differenciálódása. A társadalomtudományokról most szándékosan nem szólunk, így alakult ki a fizika, a kémia, a biológia, a geológia stb., melyeken belül az ismeretek gyarapodásával további differenciálódás ment és megy végbe. A teljesség igénye nélkül az alábbi, megközelitően sem teljes felsorolás is érzékelteti ezt a folyamatot: a fizikában a mechanika, optika, termodinamika, elektrodinamika, kvantummechanika, magfizika stb., a kémiában szervetlen, szerves, analitikai, kolloidkémia stb., a biológiában növénytan, állattan, származástan stb. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
Az anyag megmaradásának törvénye 7
1. fejezet
A kémiai folyamatok mennyiségi összefüggéseinek alapjai
(sztöchiometria) 9
Feladatok 20
2. fejezet
Halmazok tulajdonságai 21
2.1. Anyagi rendszer fogalma 21
2.2. Gázok 24
2.3. Gáztörvények, abszolút hőmérsékleti skála 25
2.4. Folyadékok 29
2.5. Szilárd testek 29
2.6. Halmazállapot változások 30
2.6.1. Olvadás - kristályosodás 30
2.6.2. Párolgás - cseppfolyósodás 31
2.6.3. Szilárd testek párolgása (szublimáció) 33
2.7. Egy komponensü több fázisú rendszerek 33
2.8. Gibbs-féle fázistörvény 36
2.9. Oldatok 36
2. 10. Folyadékelegyek 40
2. 11. Szilárd-folyadék fázisú, több komponensü heterogén
rendszerek 44
Feladatok 47
3. fejezet
Atomok és molekulák szerkezete 49
3.1. A kémiai kötés elméletének rövid története 49
3.2. A kvantummechanika elemei 53
3.3. A fény kettős természete 55
3.4. Atomszínképek, energiaviszonyok az atomokban 53
3.5. A hidrogénatom 60
3.6. Több elektront tartalmazó atomok 70
3.7. Az elemek periódusos rendszere 84
3.8. Molekulaszinképek, energiaviszonyok a molekulákban 89
3.9. A kémiai kötés 91
3.10. A molekulák elektronszerkezete 95
3. 10.1. Azonos magu kétatomos molekulák 98
3.10.2. Különböző magu kétatomos molekulák 103
3.10.3. Többatomos molekulák elektronszerkezete 105
3.11. A molekulák geometriája 107
4. fejezet
Kémiai folyamatok energetikája 120
4.1. A termokémia alapjai 120
4.2. Kémiai folyamatok kinetikájának alapjai 124
4.3. Reakciósebesség függése a hőmérséklettől 126
4.4. Katalízis 129
Feladatok 131
5. fejezet
Kémiai egyensúlyok 132
5.1. Tömeghatás törvénye 132
5.2. Az egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése 139
5.3. Elektrolitos disszociáció 141
5.4. Viz ionszorzata 144
5.5. Savak és bázisok protolitikus elmélete 146
5.6. Gyenge savak és gyenge bázisok disszociációs
egyensúlya 148
5.7. Sók hidrolízise . 150
5.8. Kiegyenlítő v. puffer oldatok 155
5.9. Heterogén egyensúlyok 157
5.9.1. Oldódási egyensúly 158
5.9.2. Oldatfázist nem tartalmazó heterogén egyensúlyok 159
5.9.3. Gázok oldódása folyadékokban 161
Feladatok 162
6. fejezet
Redoxi folyamatok 164
6.1. Redoxi folyamatokról általában 164
6.2. Elektród folyamatok 165
6.3. Redoxi potenciálok 172
6.4. Elektrolízis 174
Feladatok 179
Feladatmegoldások 182
A. Függelék
A kémiai rendszerek lineáris tulajdonságai 192
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem