Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe

Szerző

Budapest

'Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe ' összes példány

Kiadó:	Jel Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2016
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	356 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9670-11-2
Megjegyzés:	Negyedik kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az Egyház története az evilági történelemben foglal helyet. Ezért megközelítése lehetséges a politikatörténet, a kultúrtörténet és más területek részéről. Ezek a szempontok mind helyet kell, hogy kapjanak az egyháztörténelem írásában. Ebből is látszik, hogy ez a teológiai tárgy nagyon összetett. Sok apró részből épül fel a tudomány egésze. Az egyháztörténelemnek mégis a legérdekesebb része az egyház belső élete. Ez pedig a kinyilatkoztatásból, annak a megfogalmazásából, a keresztény életeszmény, erkölcsi felfogás és lelkiség történetét jelenti. Ez a gondolkodásmód, szellemiség, a keresztény ember életén keresztül hatással van a társadalomra. Az elmondottak alapján két folyamatról van szó: a társadalomnak az egyházra való hatásáról és az egyháznak a társadalomra való hatásáról, mely belülről, az egyház lényegéből indul ki. Ez utóbbi azonban mégsem jelenti azt, hogy az egyház politikai hatalmat akar magának szerezni.
Gárdonyi Máté egyháztörténelme sok értékkel rendelkezik. Nagyon... Tovább

Tartalom

A szerző előszava	21
Bevezetés	21
Az egyháztörténelem, mint teológiai tudomány	21
Az egyháztörténet teológiai problematikája	21
Az egyháztörténet, mint üdvtörténet	22
Caesareai Euszebiosz töténelemszemlélete	22
Szent Ágoston történelemteológiája	22
A sajátos egyháztörténeti érdeklődés kialakulása	23
Megközelítések - egy lehetséges meghatározás felé...	25
Az egyháztörténelem, mint teológiai tudomány	25
Az egyház önértelmezésének szolgálatában	25
Az egyháztörténelem, mint locus theologicus	26
Az egyháztörténet, mint a Szentírás értelmezésének története	26
A puszta intézménytörténet meghaladása	27
A keresztény paradoxon megőrzése	27
Egyháztörténeti kutatás és elkötelezettség	27
Mai kihívások a katolikus egyháztörténet-írás előtt	28
Egyháztörténelem a bűnbánat szellemében	28
Ökumenikus megközelítás	28
Feminista kutatások	28
Az egyháztörténelem Európa-központúságának meghaladása	29
Ókor	31
Jézus Krisztus az egyháztörténész szemével	31
Jézus a történelmi forrásokban	31
A probléma jelentkezése	31
A Názáreti Jézus életének keretei	32
Jézus születési időpontja és helye	32
Jézus nyilvános működésének ideje és helye	33
Jézus és a korabeli zsidó politikai/vallási csoportok	33
Jézus pere és kivégzése	34
A feltámadás	34
A jézusi tanítás értelmezési horizontjai	35
Jézus személyének és tanításának értelmezése a XIX. századig	35
A protestáns bibliakritika hatása	35
A "történeti Jézus"- kutatás és annak katolikus recepciója	36
Akart-e Jézus egyházat alapítani?	37
A korai kereszténység	39
A kereszténység terjedése a I. században	39
A kereszténység a zsidó vallás keretén belül (30-70)	39
A kereszténység leválása a zsidóságról (70 után)	40
Három konfliktus, amelyben az egyház önazonossága formálódott	41
A keresztények és a hivatalos zsidóság	41
Palesztinai és diaszpórából származó zsidók a jeruzsálemi gyülekezetben	42
Zsidó-keresztények és pogány -keresztények az első gyülekezetekben	42
A "vezető szolgálat" fejlődése az I. században	43
A kereszténység helyzete a Római Birodalomban	46
A római állam valláspolitikájának alapelvei	46
A kereszténység "ellenfelei"	46
Volt-e általános érvényű keresztényellenes törvény?	47
Az állami tisztivelők magatartása a keresztényekkel szemben az I. században	47
Az egyház társadalmi beágyazottsága 100 körül	48
A kereszténység és a többi új vallás	49
Az első három évszázad teológiatörténeti jelentősége	49
Kihívás a II. században: a gnoszticizmus	50
A kereszténység konkurenciája a III-IV. században: a minisztériumvallások	50
A napkultusz	51
A manicheizmus	51
A keresztényüldözések	53
A keresztények helyzete a II. század végéig	53
Az első nagy üldözés Néró alatt	53
A Flaviusok és az Antoninusok időszaka	53
A Marcus Aurelius-féle üldözés háttere: a montanizmus	55
A keresztények helyzete a III. században	56
A Severusok szinkretista toleranciája	56
A birodalom általános válságának következményei	56
A "nagy üldözés" Diocletianus alatt	57
A konstantini fordulat	59
Nagy Konstantin valláspolitikai fordulata	59
A kereszténység legalizálásához vezető út	59
Konstantin törvényhozás a keresztények érdekében	60
A valláspolitikai fordulat lehetséges motívumai	61
Isteni csoda?	61
Szinkretizmus vagy politikai számítás?	62
Személyes elkötelezettség?	62
Nagy Konstantin "egyházképe"	63
Konstantin utódainak valláspolitikája	65
Christianitas és romanitas összefonódása	65
Konstantin utódai	65
Szent Ambrus, Milánói püspöke	66
Az egyházi élet változásai a IV. század folyamán	67
A korszak vallási képe Szent Ágoston Vallomásainak tükrében	68
A konstantini fordulat egyházi ellenzéke: a donatiumus	69
A pogány reakció	70
Egy fordított megtéréstörténet: Julianus, az Apostata	70
Az ariánus válság	74
Az ariánus válság és az első egyetemes zsintok	74
Airus tanai	74
A Nikaiai Zsinattól (325) a Konstantinápolyi Zsinatig (381)	74
Az ókori eretnekségek problematikája	76
Az ortodoxia győzelme Nagy Theodosius alatt	77
A krisztológiai vita és következményei	79
A krisztológiai vita háttere	79
A római Birodalom nyugati és keleti felének eltérő sorsa az V. században	79
Joghatásógi vita	79
A császári udvar intrikái	80
A teológiai nyelv és a teológiai hagyomány különbözősége	80
A krisztológiai vita kirobbanása, az Efezusi és a Khalkedóni Zsinat	81
A krisztológiai vita kirobbanása	81
Az Efezusi zsinat (431) és következményei	82
A Khalkedóni Zsinat (451) és a khalkedóni dogma	83
További teológiai viták és egyetemes zsinatok	84
Az egyetemes zsinatok jelentősége	85
A szerzetesi élet kezdetei	86
A szerzetesség kezdetei Keleten	86
Egyiptomi remeték és szerzetesek	86
Nagy Szent Baszileiosz, "a keleti szerzetesség atja"	87
A nyugati szerzetesség kibontakozása	88
Gallia első közösségei	88
Az aszketikus ideál hatása a római arisztokrácia körében	88
Szent Ágoston kisurgárzása	89
Szent Benedek, a "nyugati szerzetesség atyja"	89
A pápai primátus tanának gyökerei	91
A görög és a latin egyház eltérő helyzetének akkleziológiai következménye	91
A római egyház önértelmezése	91
A patriarchátusok rendszere	93
A pápai primátus tanának gyökerei	93
Nagy Szent Leó	94
Nagy Szent Gergely	94
Középkor	97
Az egyház a középkori társadalomban	97
A középkorkutatás problémái	97
A középkor fogalma	97
A mediavisztika és a segédtudományok	98
A középkor tárgyalásának kezdete és vége	98
Az egyházszervezet középkori fejlődése	100
Az egyház szerepe a középkori társadalomban	100
Ordines-elmélet	100
A hatalom szakrális legitimációja	101
A püspöki tisztség betöltése	102
A status cleicalis	103
A javadalom	103
Sajátegyház és kegyúri jog	104
A népvándorlás és az iszlám térhódítás	106
A népvándorlás	106
A népvándorlás első hulláma	106
A népvándorlás második és harmadik hulláma	108
Az iszlám térhódítása és a "keresztény világ" átrendeződése	109
Ír és angolszász misszió a kontinensen	110
Az ír misszió	110
Az ír kereszténység sajátosságai	110
Ír szerzetesek a kontinensen	110
Az angolszász missió	111
Az angolszászok megtérése	111
Az angolszász szerzetesek térítőtevékenysége	111
Szent Bonifác működése	112
A Karoling-kor	114
A frankok és a pápaság szövetsége	114
A Karolingok felemelkedése	114
Kis Pippin és a Szentszék	114
A Constitutum Constantini	115
A Karoling-egyházmodell	115
Nagy Károly és császárság helyreállítása Nyugaton	115
Nagy Károly uralkodói ideálja	115
A Karoling-egyházreform	116
A birodalmi egyház és a pápaság a IX-X. században	118
A császárság helyzete és a birodalmi missziók	118
A pápaság válsága	119
III. Ottó és a renoatio imperii	119
Képtisztelet és képrombolás	121
A képtisztelet kérdése az egyházatyáknál	121
Az ószövetségi képtilalom értelmezései	121
A képek kezdeti elutasítása	121
A képtisztelet teológiai megalapozása	122
Az ikonoklaszta vita Bizáncban	123
A képromboló korszak	123
A képtisztelet helyreállítása	124
A képek, szobrok ereklyék kultikus funkciója Nyugaton	125
A képtisztelet kérdése a latin egyházban	125
Az ikonoklaszta vita nyugati hatása	126
A keleti egyházszakadás	127
A keleti és a nyugati egyház elkülönülése	127
A két egyházrész eltérő szokásai	127
A Phótiosz-féle szakadás, mint a nagy egyházszakadás előjátéka	128
Az 1054-es szakadás és következményei	129
A skizma közelebbi előzményei	129
Az 1054-es események	130
A szakadás következményei	130
Az invesztitúra és az "egyház szabadsága"	130
Az invesztitúra problematikája	132
Az invesztitúra fogalma	132
A libertas ecclesiae eszméje	133
A pregregoriámus pápák reformtevékenysége	133
Az ivesztitúra-vita	133
VII. Gergely törekvései	133
A Dictatus papae	134
A pápa és a császár összeütközése	134
A worsi konkordátum	135
A pápaság a XII-XIII. században	136
A XII. századi pápaság	136
Az 1130-as kettőség pápaválasztás	136
III. Sándor pápa és I. Frigyes császár küzdelme	136
A pápai hatalom III. Ince és utódai alatt	137
A pápai hatalom csúcsa: III. Ince	137
A pápaság pirruszi győzelme III. Ince utódai alatt	138
A középkor "általános" zsinatai	138
A szerzetesi reform útjai	140
A cluny-i reform és a karthauziak	140
A karthauziak	141
A ciszterciek	141
A kanonokrendek létrejötte	143
A kanonoki életforma típusai	143
A premontreiek és Fontevrault	143
Keresztes hadjáratok és lovagrendek	145
A keresztes mozgalom ideológiai háttere	145
A keresztes hadjáratok kezdeményezése	145
A keresztes eszme poltikai háttere	146
Szent cél és erőszak	146
Hadi vállalkozások a Szentföld felszabadítására	147
Az I. keresztes hadjára (1096-1099)	147
További hadjáratok	147
A lovagrendek	148
A templomosok	148
A Szent János lovagrend (ispotályosok, johanniták, máltaiak)	149
A német lovagrend és egyéb rendek	149
Eretnekmozgalmak és inkvizíció	151
A középkori eretnekmozgalmak	151
Új vallási igények jelentkezése	151
A középkori eretnekmozgalmak általános jellemzői	151
A pataria és az eretnekmozgalmak első hulláma	152
A katarok vagy albigensek	152
A valdensek	153
Humiliátusok, begárdok és beginák	153
A középkori inkvizíció	154
Koldulórendek és egyetemek	156
A domonkosok és a ferencesek	156
Domonkosok	156
Ferencesek	156
Az egyetemek születése	158
A pápaság avignoni korszaka	160
A pápai hatalom értelmezése a XIII-XIV. század fordulóján	160
V. Celesztin, az "angyali pápa"	160
VIII. Bonifác pontifikátusa	161
A pápai udvar Avignonban	162
A konstanzi és a Bázeli Zsinat kora	164
A konciliarizmus és az egyházreform kérdése	164
A konciliarista egyházmodell	164
Az egyház reformjának igénye	165
A "nyugati egyházszakadás" következményei	166
Az 1378-as kettős pápaválasztás	166
A pisai zsinat következményei	166
A konstanzi Zsinat	167
Az egyházszakadás felszámolása	167
A hit ügye	168
A zsinati elv, mint az egyházreform záloga	168
A Bázel-Ferrara-Firenzei Zsinat	169
A Bázeli Zsinat és a pápaság	169
A Bázeli Zsinat ferrara-firenze-római folytatása	170
A konciliarizmus utóhatása	171
Újkor	173
Reneszánsz és humanizmus	173
A reneszánsz és a humanizmus hatása az egyházra	173
A reneszánsz, mint az antikvitás újrafelfedezése	173
A humanizmus, mint a műveltség új modellje	174
A reneszánsz historiográfiája	174
A humanizmus pogány jellegének kérdése	176
A reneszánsz pápaság	177
A korai reneszánsz pápák	177
Vénusz, Mars és Minerva gyermekei	179
A késői reneszánsz pápák	180
A nepotizmus	181
A humanista vallásosság és a devotio moderna	181
Marsilio Ficino keresztény platoniumusa	181
Rotterdami Erasmus és a keresztény humanizmusa	182
A devotio moderna	183
A XVI. századi egyházreform porblematikája	186
A reformáció historiográfiája	186
Reformáció és katolikus reform	187
Egyházreform	187
Reformáció	187
Ellenreformáció- katolikus reform	187
Felekezetiség (konfesszionalizmus)	189
A reformáció szellemi és politikai háttere	189
Visszaéleések az egyház életében	189
Politikai helyzet a Német-római Birodalomban	190
Teológiai bizonytalanság	191
A laikus vallásosság megerősödése	191
Az egyházreform, mint teológiai probléma	192
Luther és a reformáció megindulása	193
Martin Luther pályája 1517-ig	193
A toronyélmény	194
A búcsúcédulák ügye és Luther 95 tétele	195
A búcsúhirdetés késő középkori gyakorlata	195
A 95 tétel	196
Egyházreform helyett egyházszakadás	198
A Luther kiközösítéséhez vezető események	198
Luther teológiája az 1520-as programadó iratok tükrében	199
Luther egyházmodellje	200
A reformáció válsága	201
A wittenbergi "forradalom"	201
A lovagok felkelése és a parasztháború	201
Az anabaptista mozgalom	202
Szakítások a humanistákkal	202
A "politikai reformáció"	203
Kísérletek az egyház egységének helyreállítására	205
A tárgyalások és hitviták időszaka	205
A reformáció ügye az Ágostai Hitvallásig	205
A reformáció ügye a Trienti Zsinat megnyitásáig	206
Az augsburgi vallásbékéhez vezető út	207
A reformáció ügye a fejedelmek lázadásáig	207
A passaui szerződés és az augsburgi vallásbéke	207
A svájci reformáció	209
Zwingli és a zürichi reformáció	209
Kálvin és a genfi reformáció	211
Kálvin csatlakozása a reformáció hoz	211
A kálvini teológia alapjai	212
Kálvin genfi működése	213
A kálvinizmus elterjedése Európában	214
Az anglikán reformáció	216
VIII. Henrik skizmája	216
A házassági kérdés	216
Elszakadás Rómától	217
Az anglikán egyház kialakulása	218
A vallás ügye VIII. Henrik alatt	218
A vallási kérdés Henrik utódai alatt	219
A katolikus reform útkeresése a Trienti Zsinat előtt	220
A reform irányába ható tényezők	220
Reformiratok az egyházi struktúra megújításáért	220
Konfraternitások (Testvérületek)	222
A spanyol egyház reformja	222
A szerzetesi élet régi és új keretei	223
Egyes régi rendeletek reformja	223
Papi kongregációk	223
Szent Ignác és a jezsuiták	224
A Trienti Zsinat	228
A Trienti zsinat historiográfiája	228
A zsinat előzményei	228
A zsinat összehívásának nehézségei	228
A zsinat munka sikerének feltételei	229
A zsinat jellegzetességei	230
A három ülésszak eseménytörténete	231
Az I. ülésszak III. Pál alatt (1545-1547)	231
A II. üllésszak III. Gyula idején (1551-1552) és IV. Pál pápasága	231
A III. ülésszak IV. Pius idején (1562-1563)	232
A zsinati teológia súlypontjai	233
A Szentírás és a szent hagyomány (IV. ülés, 1546)	234
Az eredeti bűn problémája (V. ülés, 1546)	234
A megigazulás katolikus értelmezése 8VI. ülés, 1547)	235
A katolikus szentségtan	236
A katolikus egyház "trienti típusú" reformja	237
A pápaság reformja	237
IV. Pius és a zsinati határozatok kihirdetése	237
V. Szent Pius reformtevékenysége	237
XIII. Gergely pápasága	238
V. Sixtus kúriareformja	239
A liturgiareform betetőzése VIII. Kelemen alatt	239
Az egyházmegyék reformja	240
A reform eszközei	240
Boromei Szent Károly, a "trienti püspökideál"	240
A papképzés reformja	241
A hitélet reformja: barokk vallásosság	243
Az ellenreformáció	245
A hugenotta háborúk (1562-1598)	245
A harmincéves háborúk (1618-1648)	246
A vallásháborúhoz vezető események Németországban	246
A harmincéves háború eseménytörténete	247
A Szentszék politikája a harmincéves háború alatt	248
A pápai és a spanyol inkvizíció	249
A pápai inkvizíció	249
A spanyol inkvizíció	250
A Bruno- és a Galilei-ügy	250
A világmisszió kibontakozás	252
Latin-Amerika krisztianizálása	252
Alkalmazkodási módszer a Távol-Keleten	253
India	253
Japán	254
Kína	254
A rítusvita	255
A francia egyház az abszolutizmus korában	256
Az abszolutuizmus hatása az egyházra	256
Az abszolutizmus valláspolitkai következményei	256
A pápaság és az abszolutizmus	256
A gallikanizmus	257
A gallikanizmus kialakulása	257
A Szentszék és Franciaország konfliktusának kezdete VII. Sándor alatt	257
A regália-vita X. Kelemen idején	258
A galikán cikkhelyek megfogalmazása Boldog XI. Ince pápasága alatt	258
A helyzet rendeződése VIII. Sándor és XII. Ince idején	259
A janzenizmus	260
A janzenizmus teológiai háttere	260
A janzenista mozgalom kezdetei	261
A janzenista vita a "kelemeni békéig"	262
A janzenista válság kiújulása XI. Kelemen alatt	264
Modernkor	267
A felvilágosodás és a liberalizmus	267
A felvilágosodás	267
A felvilágosodás eszménye	267
A szabadkőművesség, mint a felvilágosodás eszméinek közvetítője	268
A liberalizmus	269
A liberális társadalomelmélet	269
A konzervativizmus, mint a libaralizmus korrekciója	271
A felvilágosodás és a liberalizmus egyházpolitikai elvei	271
Tolerancia	271
Szekularizáció, állam és egyház szétválasztása	272
Az egyház a felvilágosodás századában	274
Felvilágosodás és kereszténység	274
A felvilágosodás hatása az egyházi életben	274
A felvilágosult kereszténység Itáliában	274
Episzkopaliumus vagy febronianizmus	275
A pistoiai zsinat	276
A felvilágosul abszolutiumus egyházpolitikai következményei	277
A jezsuita rend felszámolása	277
Terezianizmus és jozefinizmus	279
A német birodalmi egyház szekularizációja	281
A francia forradalom és az egyház	282
A forradalom értékelésének problémái	282
A forradalom korai szakasza és a papság	283
A papság polgári alkotmánya és a hűségeskü	285
Az egyházüldözés évei	286
A forradalom vallási kísérletei	287
Napóleon egyházpolitikája	288
VI. Pius utolsó évei és a napóleoni fordulat	288
VI. Pius kálváriája	288
Napóleon és a vallási kérdés	288
A francia egyház helyzete Napóleon uralma alatt	289
VII. Pius megválasztása és a konkordátum megkötése	289
VII. Pius fogsága	290
Az egyház a restauráció korában	292
A Szent Szövetség	292
A pápaság helyzete	292
Konkordátumok	293
Romantika és ultramontanizmus	294
A szerzetesi élet új modellje	294
A liberális katolikusok	295
Katolikusok és liberálisok szövetsége Belgiumban	295
Liberális katolikusok Franciaországban	295
A liberális katolicizmus elítélése	296
IX. Pius pápasága és az I. Vatikáni Zsinat	298
A pápa és az olasz egységmozgalom	298
IX. Pius első évei	298
A római forradalom	298
Rosmini reformjavaslata	299
A risorgimento és a római kérdés	299
A Syllabus	300
Az I. Vatikáni Zsinat	302
A pápai tévedhetetlenség kérdése a zsinat előtt	302
A zsinat lefolyása	302
A zsinat utóhatása és IX. Pius halála	305
Az egyház a liberalizmus virágkorában	307
A politikai katolicizmus kibontakozása és a német kultúrharc	307
A XIX. század második felének politikai katolicizmusa	307
A kulturkampj	308
XIII. Leó pápa pápasága	310
A Szentszék álláspontjának módosulása a liberaliumus tekintetében	310
Az egyház szociális tanításának rendszerezése	311
Az "amerikai út" és az amerikaniumus	312
X. Pius és a modernista válság	312
Szent X. Pius, a "konzervatív reformer"	312
A szekularizáció Franciaországban	313
A modernista válság	314
Az egyház helyzete a fasiumus éa nácizmus uralma latt	317
A Szentszék és a fasizmus	317
A fasizmus ideológiai háttere	317
XI. Pius és a fasiszta olasz állam	317
Az Action francaise ügye	319
Az egyház és a nácizmus	319
A nemzetiszocializmus ideológiája és hatalomra jutása	319
A német egyház helyzete Hitler hatalomra jutása után	320
XI. Pius fellépése a nácizmus ellen	322
XII. Pius diplomáciai tevékenysége a II. világháború alatt	322
Az egyház és a holokauszt	325
A probléma háttere	325
A XII. Pius elleni vádak	325
Az egyház és az antiszemitizmus	325
A katolikus egyház és a holokauszt	327
A zsidótörvények fogadtatása a katolikus egyház részéről	327
XII. Pius "hallgatása"	328
Az egyház és a kommunizmus	331
A marxista valláskritika	331
A marxista és a baloldali politikai irányzatok	331
A marxizmus és a vallás	332
A Vatikán és a Szovjetunió viszony a XI. Pius alatt	333
Egyházüldözés Szovjet-Oroszországban	333
A Szentszék reakciója XI. Pius idején	334
Az egyház sorsa Közép-Európában 1945 után	335
A közép-eurpai egyházak helyzetének megváltozása	335
A kommunista egyházüldözések XII. Pius alatt	336
A II. Vatikáni Zsinat	339
A katolikus egyház a zsinat előestéjén	339
A társadalmi feltételek változása	339
A "zsinati szellem" előfutárai	339
XXIII. János és a zsinat össezhívása	341
A zsinat eseménytörténete	343
A zsinat előkészítése és az I. ülésszak (1962. okt. 11. - dec. 8.)	343
VI. Pál megválasztása és a II. ülésszak (1963. okt. 11. - dec. 4.)	344
A III. ülésszak (1964. szept. 14.-nov.21.9	345
A IV. ülésszak (1965. szept. 14.-dec. 8.)	346
A zsinati egyházkép alapjai	346
Az egyház, mint Isten népe	346
Az egyház küldetése a modern világban	348
A zsinat utáni egyház	350
VI. Pál pápasága	350
A zsinat reformok bevezetése	350
A zsinat utáni válság	351
Az ostpolitik	352
XXIII. János gesztusai	352
A szentszék diplomáciai aktivitása VI. Pál idején	352
Az Ostpolitik értékelése	353
II. János Pál pápasága	354
A három pápa éve	354
Pápa a vasfüggöny mögül	355

Témakörök

Vallás > Kereszténység > Története
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus > Egyéb

Gárdonyi Máté

Gárdonyi Máté műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gárdonyi Máté könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem

Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.