kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 264 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi száma: J2-622. |
Bevezetés | 5 |
A katalogizálás jelentőségéről | 7 |
A tájékoztatás (katalogizálás) jelentősége általában | 8 |
A dokumentum minősége | 8 |
A dokumentumok világának mennyiségi jellemzése | 8 |
A tájékoztatás fontosabb területei | 9 |
A tájékoztatás jelentősége a tudományos kutatásban | 9 |
A tájékoztatás szerepe az oktatásban | 13 |
A tájékoztatás és az ismeretek alkalmazása a termelésben | 14 |
A tájékoztatás befolyása a művelődésre és szórakozásra | 15 |
Tájékoztatás és tudatformálás | 15 |
A feltárás tárgyának és eszközeinek általános jellemzése | 17 |
A feltárás tárgyának természetéről | 18 |
A feltárás eszközeinek természetéről | 20 |
A feltárás műfajai | 21 |
Katalógustípusok | 21 |
A kategorizálhatóság kérdése | 23 |
Könyv és mű | 23 |
Könyv és nem könyv | 25 |
Kiadványtípusok | 27 |
A tradíció | 30 |
Az ókori keleti birodalmak valamint a görögök könyvtári technikájának kapcsolatai | 31 |
Az ókori keleti gyakorlat | 31 |
A görög gyakorlat | 32 |
A kapcsolatok minősége | 32 |
A görög és római könyvtári technika | 33 |
A feltárás műfajai | 34 |
A katalógusok | 34 |
Mű és könyv | 35 |
Katalogizálás a középkorban | 36 |
A katalogizálás fejlődése a nyomtatott könyv időszakában | 38 |
A katalogizálás tudatosítása (A könyvnyomtatás kézműipari szakasza) | 39 |
A gyakorlati katalogizálási rendszerek reneszánsza (A nagyipari könyvnyomtatás kialakulásának időszaka) | 43 |
Reformok és katalogizáláselmélet (XX. század) | 44 |
Összefoglalás | 45 |
A feltárás alapkérdései | 47 |
A tájékoztatás alapfunkciói | 49 |
A tájékoztatás a jelenségek rendszerében | 49 |
A feltárás három tényezője | 50 |
A felhasználó | 51 |
A tájékoztatási rendszer | 53 |
A dokumentum | 54 |
A dokumentum állandó tényezői | 55 |
A tartalom | 56 |
A fizikum | 57 |
A szerző | 57 |
A mű | 59 |
Összegezés | 63 |
A funkciók teljesítése | 64 |
A tükrözés négy tárgyának feltárásáról általában | 64 |
A tartalom feltárása | 66 |
A fizikum feltárása | 67 |
A szerző feltárása | 68 |
A mű feltárása | 69 |
A funkciók és a tájékoztatási rendszer | 70 |
Az eszmei munkamegosztás | 70 |
A valóságos munkamegosztás | 71 |
A funkciók és a katalógusrendszer | 75 |
A kivetítés alaplehetőségei és a dokumentumok | 76 |
A formai katalógus funkciói és jelrendszere | 88 |
Tartalmi feltárás a formai katalógusban | 89 |
A fizikum feltárása | 89 |
A szerzői tényező feltárása | 91 |
A mű mint állandó tényező feltárása | 92 |
A formai elemek jelöltsége | 95 |
A formai katalógus jelrendszere (összegezés) | 97 |
A címleírás és a funkciók | 99 |
A címleírás és a három tájékoztatási szféra | 99 |
A címleirat és a katalógusrendszer | 101 |
Az alkalmazás fő kérdései | 105 |
A természetes szerző (A szerzőség fogalma) | 107 |
A feladat körülhatárolása | 107 |
A szerzőség fogalma általában | 109 |
A szerző viszonya a műhöz tartalmilag | 110 |
A szerző kapcsolatban van a mű egészével | 110 |
A mű tartalmának egészéhez kapcsolódik a szerkesztő stb. | 111 |
A közreműködő | 112 |
A szerzővel azonos elbánásban részesülő személyek | 112 |
A szerző viszonya a műhöz a mű jellege szerint | 113 |
A mű egységekre tagolódik | 113 |
A mű tartalma speciális | 115 |
A szerző viszonya a műhöz formai jegyek szempontjából | 116 |
Jelölt | 117 |
Elhallgatott | 118 |
A fiktív szerző | 119 |
A fiktiv szerző értelmezésének és alkalmazásának fejlődése (Történeti vázlat) | 119 |
A felfedezés időszaka | 119 |
A kiterjesztés időszaka | 124 |
Reviziós törekvések | 125 |
Elméleti megközelítés | 126 |
A testületi szerző mint önálló kategória | 126 |
A testületi szerző fogalmának tartalma | 128 |
Az alkalmazás kérdései | 142 |
Kritériumok | 143 |
A formai katalógus tartalma és szerkezete | 145 |
A katalógus tartalma | 145 |
A dokumentum-család általános (elméleti) sémája szerint | 145 |
A speciális (elméleti) séma szerint | 151 |
Összetettség | 152 |
Összegezés | 153 |
A katalógus szerkezete | 155 |
A rendszavak rendje | 156 |
Az átírás (transzliteráció - transzkripció) | 159 |
A betűrendbe sorolás | 166 |
Mechanikus-szisztematikus szerkezet | 173 |
A rendszó kérdései | 177 |
A természetes szerző neve mint rendszó | 179 |
A szerzői név mint történeti kategória | 180 |
Klasszikus görög szerzők | 180 |
Latin klasszikus szerzők | 182 |
Bizánci szerzők | 183 |
Középkori szerzők | 184 |
Tradicionális névhasználatú szerzők | 186 |
Modern szerzők | 190 |
A szerzői név mint nyelvi (földrajzi, népi) kategória | 190 |
Európai nyelvek (nyelvterületek) | 192 |
A szerzői név és a szerző személye | 231 |
A név és a szerző társadalmi helyzete | 232 |
A név és a szerző egyházi szerepe | 238 |
Természetes szerző mint fiktiv szerző | 242 |
A jogi személy neve mint rendszó | 245 |
A kivetítés elemei | 245 |
Állandó rendszó | 247 |
Gyakorlati útmutatás | 248 |
A fiktív szerzőt feltételező kiadványok | 249 |
A testületek típusai és kivetítésük formai irányelvei | 250 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.