Bevezetés a katalogizáláselméletbe

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar/Kézirat

Szerző

Szelle Béla

Lektor

Dr. Kovács Máté

Dr. Babiczky Béla

Budapest

'Szelle Béla: Bevezetés a katalogizáláselméletbe ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi száma: J2-622.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jegyzet nem dolgozza fel a tárgykör egészét. Egyes kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik. Bizonyos elemi ismereteket adottnak tekint. Ugyanakkor néhány, a hazai szakirodalom alapján nem... Tovább

Tartalom

Bevezetés	5
A katalogizálás jelentőségéről	7
A tájékoztatás (katalogizálás) jelentősége általában	8
A dokumentum minősége	8
A dokumentumok világának mennyiségi jellemzése	8
A tájékoztatás fontosabb területei	9
A tájékoztatás jelentősége a tudományos kutatásban	9
A tájékoztatás szerepe az oktatásban	13
A tájékoztatás és az ismeretek alkalmazása a termelésben	14
A tájékoztatás befolyása a művelődésre és szórakozásra	15
Tájékoztatás és tudatformálás	15
A feltárás tárgyának és eszközeinek általános jellemzése	17
A feltárás tárgyának természetéről	18
A feltárás eszközeinek természetéről	20
A feltárás műfajai	21
Katalógustípusok	21
A kategorizálhatóság kérdése	23
Könyv és mű	23
Könyv és nem könyv	25
Kiadványtípusok	27
A tradíció	30
Az ókori keleti birodalmak valamint a görögök könyvtári technikájának kapcsolatai	31
Az ókori keleti gyakorlat	31
A görög gyakorlat	32
A kapcsolatok minősége	32
A görög és római könyvtári technika	33
A feltárás műfajai	34
A katalógusok	34
Mű és könyv	35
Katalogizálás a középkorban	36
A katalogizálás fejlődése a nyomtatott könyv időszakában	38
A katalogizálás tudatosítása (A könyvnyomtatás kézműipari szakasza)	39
A gyakorlati katalogizálási rendszerek reneszánsza (A nagyipari könyvnyomtatás kialakulásának időszaka)	43
Reformok és katalogizáláselmélet (XX. század)	44
Összefoglalás	45
A feltárás alapkérdései	47
A tájékoztatás alapfunkciói	49
A tájékoztatás a jelenségek rendszerében	49
A feltárás három tényezője	50
A felhasználó	51
A tájékoztatási rendszer	53
A dokumentum	54
A dokumentum állandó tényezői	55
A tartalom	56
A fizikum	57
A szerző	57
A mű	59
Összegezés	63
A funkciók teljesítése	64
A tükrözés négy tárgyának feltárásáról általában	64
A tartalom feltárása	66
A fizikum feltárása	67
A szerző feltárása	68
A mű feltárása	69
A funkciók és a tájékoztatási rendszer	70
Az eszmei munkamegosztás	70
A valóságos munkamegosztás	71
A funkciók és a katalógusrendszer	75
A kivetítés alaplehetőségei és a dokumentumok	76
A formai katalógus funkciói és jelrendszere	88
Tartalmi feltárás a formai katalógusban	89
A fizikum feltárása	89
A szerzői tényező feltárása	91
A mű mint állandó tényező feltárása	92
A formai elemek jelöltsége	95
A formai katalógus jelrendszere (összegezés)	97
A címleírás és a funkciók	99
A címleírás és a három tájékoztatási szféra	99
A címleirat és a katalógusrendszer	101
Az alkalmazás fő kérdései	105
A természetes szerző (A szerzőség fogalma)	107
A feladat körülhatárolása	107
A szerzőség fogalma általában	109
A szerző viszonya a műhöz tartalmilag	110
A szerző kapcsolatban van a mű egészével	110
A mű tartalmának egészéhez kapcsolódik a szerkesztő stb.	111
A közreműködő	112
A szerzővel azonos elbánásban részesülő személyek	112
A szerző viszonya a műhöz a mű jellege szerint	113
A mű egységekre tagolódik	113
A mű tartalma speciális	115
A szerző viszonya a műhöz formai jegyek szempontjából	116
Jelölt	117
Elhallgatott	118
A fiktív szerző	119
A fiktiv szerző értelmezésének és alkalmazásának fejlődése (Történeti vázlat)	119
A felfedezés időszaka	119
A kiterjesztés időszaka	124
Reviziós törekvések	125
Elméleti megközelítés	126
A testületi szerző mint önálló kategória	126
A testületi szerző fogalmának tartalma	128
Az alkalmazás kérdései	142
Kritériumok	143
A formai katalógus tartalma és szerkezete	145
A katalógus tartalma	145
A dokumentum-család általános (elméleti) sémája szerint	145
A speciális (elméleti) séma szerint	151
Összetettség	152
Összegezés	153
A katalógus szerkezete	155
A rendszavak rendje	156
Az átírás (transzliteráció - transzkripció)	159
A betűrendbe sorolás	166
Mechanikus-szisztematikus szerkezet	173
A rendszó kérdései	177
A természetes szerző neve mint rendszó	179
A szerzői név mint történeti kategória	180
Klasszikus görög szerzők	180
Latin klasszikus szerzők	182
Bizánci szerzők	183
Középkori szerzők	184
Tradicionális névhasználatú szerzők	186
Modern szerzők	190
A szerzői név mint nyelvi (földrajzi, népi) kategória	190
Európai nyelvek (nyelvterületek)	192
A szerzői név és a szerző személye	231
A név és a szerző társadalmi helyzete	232
A név és a szerző egyházi szerepe	238
Természetes szerző mint fiktiv szerző	242
A jogi személy neve mint rendszó	245
A kivetítés elemei	245
Állandó rendszó	247
Gyakorlati útmutatás	248
A fiktív szerzőt feltételező kiadványok	249
A testületek típusai és kivetítésük formai irányelvei	250