Bevezetés a jogtudományba

Jegyzet Dr. Fülei-Szántó Endre egyetemi nyilvános rendes tanár előadásai alapján/Kézirat gyanánt

Szerző

Budapest

'Dr. Schindler Balbina: Bevezetés a jogtudományba ' összes példány

Kiadó:	Posner
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1944
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	77 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember a legkezdetlegesebb kortól kezdve mindig arra törekedett, hogy a benne ösztönösen fellépő tudásvágyat kielégítse. Ez a tudásvágy eleinte nem több puszta kíváncsiságnál, amely az ember részéről maga és az őt környező világgal szemben megnyilvánul. A így szerzett ismeretek gyakorlati haszna az embert további vizsgálódásra indítja. Az egyiptomiaknál a Nilus áradásával kapcsolatban kifejlődik a geometria, a csillagászat, a vallási előírások vetik meg ugyanitt az orvostudomány alapjait. Ugyanezt láthatjuk más ókori népek kezdődő tudományos törekvéseiben is (babilóniaiak, asszírok, szumírok). Ezt a kutatást a gyakorlati élet hívja életre s a gyakorlati élet szükséglete szab neki irányt. A gyakorlati élet haszna azonban nem elégitette ki az embert, mert az őt körülvevő világnak és jelenségeinek lényegében és alapjaiban való megértésére törekedett. A tudatosan jelentkező tudásvágy ismereteinek elmélyítésére s az ismereteknek magáért a tudásért, a világ és jelenségeinek lényegében való megértésére, az igaz ismeretek megszerzésére késztetik. Az embert most már nem a haszon, hanem az igazság megismerésének vágya indítja a vizsgálódásra. Az igazság megismerésére két lehetőség áll előtte: 1. a gondolkozás (a következtetés), 2. a tapasztalat (szemlélés, megfigyelés). Az így szerzett ismeretek összessége tárgyilagos és éppen ezért szilárd és tudatos meggyőződés: tudás. A tudás tehát világos, tudatos, tárgyilag megalapozott ismerethalmaz.
A világ és jelenségei végtelen nagyságú megismerési területet jelentenek, amelyet teljes egészében egy ember alapos és elmélyedő módon vizsgálni és megismerni már csak az emberi lét véges voltánál fogva sem képes. Csak kezdetben tudta az ember az akkor még hézagos és hiányos ismereteket áttekinteni. A kutató szellem fokozatos elmélyülése azonban az ismeretek szaporodását és a tárgyilag összetartozó ismereteknek egymástól való elkülönülését eredményezte. A megsokasodott ismeretekben való áttekintést az összetartozó ismeretek rendszeres összefüggése tette lehetővé. A rendszerező tevékenység alakítja ki az igazságok összefüggő rendjét. A tárgyilag egybetartozó, igazolt ismeretek rendszeres egésze a tudomány. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. A tudomány.
II. A jogtudomány.
III. Normatív tudomány.
IV. Eszmeáramlatok
V. Jogirodalom.
A társadalom 8
I. A társadalom fogalma.
II. A társadalom alkatelemei.
Az állam 11
I. Az állam fogalmának történeti áttekintése.
II. Az állam fogalma.
III. Az alkotmány.
IV. Államformák.
V. Államkapcsolatok.
A jog 21
I. A jog fogalma.
1. A társadalmi szabályok közös jellemvonása.
2. A jog, az erkölcs és a szokás.
II. A jogfogalmi elméletek.
A jog keletkezése 28
I. Jogforrás.
1. Belső jogforrás.
2. Külső jogforrás.
II. Jogszabályok fajai.
A jog alkalmazása 32
I. Jogalkalmazás.
1. Jogkritika.
2. Jogszabály-magyarázat.
3. Jogalkalmazás.
II.
A jogalkalmazás és a jogtudomány módszertanának kapcsolata.
Az ember, mint a jogok és kötelezettségek alanya 36
I. A jogalany.
1. Természetes személy.
2. Jogi személy.
II. A jogi személyekre vonatkozó elméletek.
Jogviszony . 41
I. Személy és személy közötti kapcsolatok. Tiszta személyes
kapcsolatok.
1. Családi kapcsolat.
2. Munkajogviszony.
II. A dolog.
1. Ingó, ingatlan dolog.
2. Elhasználható és el nem használható dolog.
3. Helyettesíthető és nem helyettesíthető dolog.
4. Osztható és oszthatatlan dolog.
5. Fő- és mellékdolog.
6. Uratlan és tulajdonban lévő dolog.
7. Köz- és magánjavak.
III. A személy és a dolgok közötti kapcsolatok.
1. A tulajdon fogalma és kifejlődése.
2. A birtok.
3. A birtokvédelmi elméletek.
A jog és az igazságosság 49
I. A jog és az érték.
1. A görög filozófusok.
2. A középkor.
3. A természetjogi iskola.
4. A jogtörténeti iskola.
5. Jogszociológiai irányok.
6. Újabb értékelő szempontok.
II. A jog okozatos összefüggései.
1. Természeti tényezők.
2. Gazdasági tényezők.
3. Szellemi tényezők.
4. Erkölcsi tényezők.
III. A helyes jog.
Jogtörténeti áttekintés 54
I. Az európai jog kialakulása.
1. Római jog.
2. Egyházi jog.
3. Germán jog.
II. A magyar jog kialakulása.
A tételes jogtudomány 60
I. Közjog.
1. Egyházi jog.
2. Nemzetközi jog.
3. Alkotmányjog.
4. Közigazgatási jog.
5. Pénzügyi jog.
6. Büntetőjog.
7. Eljárási jogok.
II. Magánjog.
1. Köztörvényi magánjog.
a) Családjog.
b) Vagyonjog.
c) Örökösödési jog.
2. Szakjogok.
a) Kereskedelmi jog.
b) Váltó- és csekk jog.
c) Bányajog.
Excursie, Polgári peres eljárás 72

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem