Bevezetés a gyakorlati színképelemzésbe

Szerző

Heinrich Scheller

Szerkesztő

Dr. Mázor László

Lektor

Dr. Erdey László

Budapest

'Heinrich Scheller: Bevezetés a gyakorlati színképelemzésbe ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	284 oldal
Sorozatcím:	Kémiai analitika
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A minőségi színképelemzés
Elemzés színképekkel	9
A színképelemzés alkalmazási területei	10
A fény felbontása	14
A rács és a prizma összehasonlítása	15
Diszperzió és felbontás	21
A nagyítás és a nyílási arány	24
A színképi emisszió fogalma	25
Emisszió és abszorpció	25
A sugárzó rendszer állapota	27
Az energiaszintek	28
A gerjesztési energia	29
Az ionizáció	31
Ív- és szikravonalak	32
A vonalintenzitás jelzései	34
A vonalvisszafordulás	35
A színkép gerjesztésének gyakorlati kivitele	36
Általános feltételek	36
A nagyfeszültségű gerjesztés	37
Az ívgerjesztés	39
Egyéb elektromos gerjesztési módok	41
A színképelemzés menete	43
A legérzékenyebb elemzővonalak fogalma	48
Az elemek kimutathatósága	50
A színképfelvételek minőségi kiértékelése	53
Szilárd ötvözetek tájékoztató színképelemzése
A tájékoztató elemzések alapelve	78
A homológ vonalpárok	79
Besorolásos elemzés összehasonlító színképekkel	82
Példa a tájékoztató elemzésre	83
Szilárd anyagok mennyiségi színképelemzése összehasonlító mintákkal
Az eljárás menete	88
A vizsgálathoz szükséges felszerelés áttekintése	89
A spektrográfok	90
A szikragerjesztő	93
Az elektródhiány	95
A háromlencsés résmegvilágító optikai rendszer	97
A színképvetítők	97
A fényelektromos gyorsfotométer	99
A spektrométerek	101
Útmutatás a mennyiségi színképelemzés gyakorlati kivitelére	104
Általános szempontok	104
A mintavétel és az elektródok előkészítése	105
A fénysugár útja a spektrográfhoz	112
Gerjesztés mennyiségi vizsgálatok esetében	116
Az előszikrázás és a megvilágítási idő	123
A rés	127
A színképelemző készülék	128
A fotokémiai folyamat	120
A színképfelvételek fotometriás kiértékelése	134
A vonalpárok kiválasztása	134
A vonalfeketedés és a feketedéskülönbség mérése	138
A mérések grafikus kiértékelése	143
Példa a mennyiségi színképelemzésre	144
Valamennyi ötvözőelem figyelembevétele számítással	149
A hiteles próbatestek tulajdonságai és beszerzésük	152
Irányelvek az oldatos mennyiségi színképelemzésre	155
A kész munkaelőírások értelemszerű használata és ellenőrzése	159
Változások a szikrakörben	163
Az optikai változások hatásai	166
Leszikrázási görbék a munkaelőírások ellenőrzésére	166
A mennyiségi színképelemzés mérési pontosságának meghatározása	172
Általános kiértékelő eljárás
Az eljárás alapjai	178
Az eljárás előnyei	178
A háromvonalas eljárás kifejlődése	179
A kétvonalas eljárás	182
Általános kiértékelés kétpontos eljárásai	184
A módszer előfeltételei	184
A ko és km homológ pontok meghatározása	186
Grafikus és fotometriás segédeszközök a kétpontos kiértékeléshez	189
Számpélda a ko és km homológ pontok meghatározására	192
Kiértékelő készülékek használata	198
Az eljárás alapelve	198
A feketedési görbe kiegyenesítése	200
Az általános kiértékelő görbe megszerkesztése	207
A koncentrációbeosztással ellátott kiértékelő görbe	208
A számolópad ismertetése	211
Számolás nélküli értékelés a számolópadon	214
Háttérsugárzás-korrekció kiértékelő készülékkel	216
A háttérkorrekció alkalmazása	221
Számpélda az általános kiértékelő görbe és a koncentrációbeosztás megszerkesztésére	224
A hitelesített minták felvétele és kimérése	224
Az általános kiértékelő görbe megrajzolása	226
A háttér figyelembevétele számítással az általános kiértékelő görbe megszerkesztéséhez	233
Hazánkban elért tudományos és gyakorlati eredmények rövid áttekintése
Irodalom	252
Táblázati függelék	265