Bevezetés a geopolitikába

Tartalom

Előszó és alapfelvetések 11
A könyv vázlata 11
Egy-két alapfeltevés 14
A tárgyilagosság mint „építmény" 16
Az életrajzi függelék mint tudományos szükségszerűség 17
Rövidítések 18
Első fejezet: Mi a geopolitika? 19
1.1. A geopolitikai elemzés mint a térben jelentkező hatalom vizsgálata 22
A tiszta hatalom 23
A hatalom képe és a politikai ésszerűség 25
A politika mint ellentmondás 27
A geopolitika kérdései 27
1.2. Tér és társadalmi lét 29
Megfontolások a geopolitikai "térlét"-ről 29
A tér mint távolság, terület vagy fekvés 31
A tér mint társadalmi képződmény 32
Az egyedi, a társadalmi és a politikai tér 33
Központ és perem 35
1.3. Nyilvánosság, társadalom és felségjog 36
Területgazdálkodás 38
Belső területfejlesztés 39
Külső területszerzés és fejlesztés 40
1.4. A viszály és az együttműködés váltakozásának elve 41
Egyenlőtlen fejlődés, ellentmondások és váltakozó stratégiák
időben és térben 42
1.5. Geopolitikai módszerek 44
A tudás sokfélesége 44
Összetett elemzés 45
Eljárások 46
Áttekintés 47
Második fejezet: A 20. század tudományos öröksége 49
2.1. Alapfelvetések és korlátozások 52
Újkor és korszerűség 53
2.2. A liberalizmus 54
Az „örök béke" és az ahhoz vezető át 56
Az anarchizmus és a neoliberalizmus 57
2.3. A konzervativizmus 58
Erőszak, politika és állam 60
A hobbesi geopolitológusok 61
A neokonzervativizmus és a neoimperializmus 62
2.4. A szocializmus 64
Van-e szocialista geopolitika? 66
2.5. Nacionalizmus, populizmus és vallási fundamentalizmus 67
Nemzeti szempontú geopolitika 69
2.6. A „zöldek" 71
Egy másfajta fejlődés és az „örök béke" kérdése 72
Világrendszer, nemzetközi tőkés felhalmozás és nagyhatalmi rendszer 72
Áttekintés 74
Harmadik fejezet: ismérvek, meghatározó tényezők és elnyerendő tétek 77
3.1. A tétek és tényezők bonyolult volta és változékonysága 79
Változatlanság, átalakulás és kialakulatlanság 81
Biztonság és kockázat 82
3.2. A földteke mint adottság és cél 83
Tengeri vagy szárazföldi szemlélet 84
Szárazföldek 85
A tenger mint a legfontosabb közlekedési útvonal 86
3.3. A felosztott Föld 88
Az ország és a vállalat területe és alakzata 89
A megfelelő határok kérdése 91
3.4. Népesség, gazdagság és műszaki fejlettség 94
A népesség nagysága, képzettsége és termelékenysége 95
Gazdasági fejlettség és nemzeti termék 96
Milyen nemzeti termék? 97
Utak, vezetékek és hálózatok 98
3.5. Katonai, gazdasági, diplomáciai erő és képesség 99
Katonaság és kémszolgálat 100
A fegyverek használata és a diplomácia, kéz a kézben 102
3.6. Szellemi, eszmei, műveltségi és érzelmi összetevők 103
Szokatlan vagy összetett Jelenségek 104
Egy-két nyelvelméleti meggondolás 106
A nagy elbeszéléstől a reklámig, a propagandáig és
a „nemzettudat" kérdéséig 107
Az elmúlt évek sajátos tanulsága 108
Áttekintés 111
Negyedik fejezet: Szereplők és intézmények 113
4.1. Bevezető az intézményekről 115
Intézményes terek és területek 116
Az intézmények mint szereplők 117
intézmény tan 118
4.2. Államok és államközösségek 119
Határozzuk meg az államot geopolitikailag! 121
Állameredet és államforma 121
Az Európai Unió 123
Az Európai Unió geostratégiája 124
Az Európa Tanács, valamint az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet 126
4.3. Nemzetközi politikai, pénzügyi és katonai szervezetek 127
ENSZ 128
A Nemzetközi Valuta Alap (NVA), a Világbank és a Világkereskedelmi
Szervezet (VSZ) 129
NATO (ÉASZ) 130
4.4. Nemzetközi vállalatok és bankok 132
A tőke, a bank és az állam viszonya 134
4.5. Civil társadalmi szervezetek, nemzetközi nem állami szereplők 135
Azonosulások és elkötelezettség 136
A vallási szervezetek mint geopolitikai intézmények 137
A területi elv és a három Róma szerepe 138
Áttekintés 140
Ötödik fejezet: A geopolitikától a geostratégiáig 143
5.1. Bevezető 146
Korábban felvetett példák és tanulságok 146
5.2. Mi a geostratégia? 150
Játszmák és rendszerek 150
Jelszavak, célok és geostratégia 151
Az együttműködés és a viszály tana 153
Diplomácia vagy katonaság 154
5.3. Három geostratégia! eset 155
A „szent" háború 155
Nemzetközi tőkés térhódítás Köztes-Európában 156
Szerbia bombázása 159
5.4. Háború vagy béke? 161
Erőszak vagy beszéd 162
A semlegesség és az „örök béke" 164
5.5. A világ hatalmi építménye és szerkezete 166
A nagyhatalmak születnek, virágoznak és lassan hanyatlanak 167
Földrajzi, népességi és gazdasági ismérvek 168
Katonai szempontok 170
Minőségi tényezők 171
Áttekintés 171
Függelék 175
Gömöri Endre: Másodszor is Jaltába? 177
Bárdos-Féltoronyi Miklós: EU: keretek, határok, várakozások 182
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Kérdések az LU biztonsági és
védelmi elgondolásairól EU-s és „köztes-európai" szemmel 193
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Közép-Ázsia geopolitikai helyzete,
játékosai és játszmái 225
Irodalomjegyzék 231
Fogalom-és tárgymutató 249

Témakörök