Bevezetés a gendernyelvészetbe

Tartalom

Előszó 9
1. fejezet. A férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos
vélekedések 11
1.1. Mitikus gondolkodás a férfiról és a nőről 11
1.2. Filozófiai gondolatok a férfiról és a nőről 12
1.3. A férfi- és női nyelv mítosza 13
1.4. A tudományos gondolkodás kezdetei a női-férfi nyelvhasználatról 15
1.5. A női és férfi nyelvhasználattal foglalkozó gendernyelvészet önálló kutatási
területként való kialakulása 16
1.6. A gendernyelvészet intézményesülése 17
2. fejezet. Élettani különbségek a férfiak és a nők között és összefüggésük
a nyelvhasználattal 20
2.1. A biológiai és a társadalmi nem 20
2.1.1. A biológiai nem 20
2.1.1.1. A biológiai nem hatása az agyra 21
2.1.2. A társadalmi nem 22
2.2. A nők és a férfiak közötti különbségek 23
2.2.1. Az észlelésben megmutatkozó különbségek 23
2.2.2. Különbségek a - nyelvhasználattal közvetlenül nem összefüggő
- viselkedésben 23
2.2.3. A nyelvi képességekben megmutatkozó különbségek 24
2.2.4. A különbségek kialakulása 25
3. fejezet. A hangzó beszéd eltérései férfi és női beszélőknél 27
3.1. A beszédet meghatározó biológiai adottságok 27
3.2. A beszéd hangzásában megragadható különbségek 28
3.3. A szociális tanulás kínálta módosítási lehetőségek 29
3.4. A beszédhangok rendszerében megmutatkozó nemi különbségek 30
3.5. A munkaerőpiac és a különbözőképpen hangzó női és férfi beszéd 31
4. fejezet. A nyelvtani nem hatása a társadalmi nyelvhasználatra 33
4.1. A nyelvtani nem és a természetes nem kifejeződése a nyelvekben 33
4.1.1. Szóképzési lehetőségek a természetes nem kifejezésére 35
4.1.2. A férfira és a nőre utaló morfémák rendszerbeli összefüggései 37
4.2. A férfiak és a nők sajátos morfémahasználata 37
4.2.1. A férfiakra és a nőkre utaló morfémák 38
4.2.2. A férfiak és a nők morfémahasználatának eltérései 38
4.3. Létrehozható-e nemileg semleges szöveg? 39
5. fejezet. Modalitásbeli és szintaktikai eltérések, valamint lexikai különbségek
a két nem beszédében 42
5.1. Modalitásbeli eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban 42
5.1.1. Mellé- és alárendelő szintaktikai szerkezetek 42
5.1.2. Visszakérdezések, feltételes módú igék, bizonytalankodások 43
5.2. Lexikai eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban 44
5.2.1. Nyelvi előírások, tabuk a két nem nyelvhasználatában 45
5.2.2. Az egyik nem által előnyben részesített szavak 46
5.3. A nők és a férfiak normakövetése 48
5.3.1. A nők mint az archaikus nyelvhasználat megőrzői 48
5.3.2. A nők mint nyelvhasználati újítók 49
5.3.3. A nők és a férfiak eltérő normakövetése 50
6. fejezet. A férfiak és a nők által együttesen és külön-külön használt
szövegtípusok áttekintése 53
6.1. A szövegfajták nemi alapú elosztása 53
6.1.1. Kizárólagosság, tiltás és megengedés 53
6.1.2. Nemi alapú szövegválasztás 54
6.1.3. A humoros szövegek nemi megoszlása 56
6.1.3.1. A humor a munkahelyen 57
6.1.3.2. Nemileg különböző humor a nyilvánosság előtt 57
6.2. Stílusok és regiszterek 58
6.3. Hogyan szokunk rá, hogy férfiasan vagy nőiesen beszéljünk? 59
7. fejezet. A női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásának
jellemző jegyei 61
7.1. Vegyes nemű csoportok 61
7.2. A női és a férfi csoportok beszélgetései 63
8. fejezet. Az udvariasság és a (nyelvi) agresszió a két nemnél 65
8.1. A homlokzat és a vele kapcsolatos tevékenységek: az udvariasság
és a (nyelvi) agresszió 65
8.1.1. Társadalmanként eltérő udvariassági szokások 66
8.2. A társadalmi normákra való szoktatás gyermekkorban 67
8.2.1. A fiúk és a lányok eltérő szereprepertoárjának kialakítása
a családban 68
8.2.2. Nemi szerepre való felkészülés a gyermekek és a serdülők
közösségeiben 69
9. fejezet. A nő és a férfi testi megjelenése a nyilvános térben 73
9.1. A két nem megjelenése a nyilvános térben 73
9.1.1. A női és férfi ruházkodás jelszerűsége 74
9.1.2. A női és férfi test megjelenése 75
9.2. A testbeszéd nemi különbségei 76
9.3. Nem-verbális kommunikáció 76
9.3.1. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikációban 77
9.3.1.1. Fejtartás, mimika 77
9.3.1.2. Gesztusok, testtartás, mozgás 79
9.4. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikáció értelmezésében 80
10. fejezet. A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése
és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá 83
10.1. A munkakörök kommunikációs igényének megváltozása 83
10.1.1. A kizárólag kommunikációra épülő munkakörök 84
10.1.2. A kommunikációs munkakörökhöz kapcsolódó követelmények 85
10.1.3. Nemi megkülönböztetés a kommunikációs munkahelyeken 86
10.2. Nemi különbségek a felsőoktatásban és a foglalkoztatás
egyes szféráiban 86
10.3. Nemi különbségek a munkahelyi hierarchiában 88
10.4. A különbségtevés első lépése: a kapuőri helyzet 89
10.5. A nemek szerinti megoszlás a politika szférájában 90
10.5.1. A nemek aránya az érdekképviseleti szervekben 91
11. fejezet. A nő és a férfi helye a különböző társadalmakban és ennek nyelvi
lenyomata 93
11.1. A férfi és a nő: norma és eltérés 93
11.1.1. A férfi és a nő eltérő névhasználata a magyar nyelvközösségben 94
11.1.2. A két nem eltérő megszólítási formái a magyar nyelvközösségben 95
11.2. A nemek közti diszkriminatív különbségtevés: a szexizmus 95
11.2.1. A nyelvbe kódolt nyílt szexizmus 97
11.2.2. A nyelvhasználatban megjelenő rejtett szexizmus: a sztereotípiák 98
11.2.2.1. A férfiak és a nők eltérő megjelenítésében megmutatkozó
szexizmus 99
11.2.3. Nyelvkritika 100
11.2.3.1. A nyelvi elemekre irányuló kritika 100
11.2.3.2. A nyelvhasználatra irányuló kritika 101
12. fejezet. A különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek:
biologisztikus és szocializációs magyarázatok 104
12.1. A társadalmi nemek elméleti keretei: biologisztikus és szocializációs
magyarázatok 104
12.1.1. A különbségek adottak, velünk születtek 104
12.1.2. A különbségek létrejöttében a szociális tanulás játszik
döntő szerepet 104
12.1.3. A nemhez kötött különbségek nem előre adottak, hanem magában
a cselekvésben, az interakcióban jönnek létre 105
12.2. A két nem eltérő kommunikációjának modelljei 105
12.2.1. A deficithipotézis 105
12.2.2. A dominanciaelmélet 106
12.2.2.1. A nyelvhasználat illesztése a deficithipotézishez
és a dominanciaelmélethez 106
12.2.3. A differenciahipotézis 107
12.2.4. A (de)konstrukciós modellek 109
12.3. A kutatás további feladatai, perspektívái 109
Források 112
Válogatott bibliográfia 113

Témakörök