Előszó a sorozathoz | 11 |
Előszó | 13 |
Egyszerű példák állapotok és változások viszonyára | |
Hogyan használjuk a példákat? | 15 |
Merev rudakból álló rendszerek | 15 |
Fogaskerék-rendszerek | 18 |
Szíjáttétel- és csigarendszerek | 20 |
Szállítószalag-rendszerek | 23 |
Néhány más, gyakorlati modelltípus | 26 |
Rendszerelméleti alapfogalmak | |
Rendszerek osztályozása, rendszerek jellemzése | 29 |
Rendszerek megadása | 29 |
Rendszerek kapcsolása | 30 |
Rendszerek függetlensége | 31 |
Rendszerek hierarchiája | 32 |
Rendszerjellemzők kapcsolata | 33 |
Statikus rendszerek, stabil állapotok | 34 |
Rendszerek működése | 34 |
Hatásterjedés, visszacsatolás, elébevágás | 34 |
A rendszerműködtetés leírása | 36 |
Rendszer, módszer, algoritmus, eljárás, automata | 38 |
A lóversenyjáték mint sztochasztikus rendszer | 39 |
Egy általánosabb pályamodell | 43 |
Rendszerpéldák | |
A példagyűjtemény célja | 47 |
Adatfeldolgozó rendszer | 48 |
Adózási, adóztatási rendszer | 48 |
Ágazatirányítási rendszer | 49 |
Államigazgatási rendszer | 49 |
Axiómarendszer | 50 |
Biológiai rendszerek | 51 |
Bolygórendszer | 51 |
Botanikai rendszer | 52 |
A család mint rendszer | 52 |
Csatornahálózat mint rendszer | 53 |
Előállítási, gyártási rendszer, technológia | 53 |
Előléptetési rendszer | 54 |
Az emberi szervezet jódháztartásának rendszere | 54 |
Az ember mint biológiai, pszichológiai, társadalmi együttélésben részt vevő rendszer | 55 |
Filozófiai rendszer | 56 |
Fizikai rendszerek | 56 |
Fogaskerék-rendszer | 56 |
Gazdasági szabályozó rendszer | 57 |
A gépkocsi mint rendszer | 57 |
Háztartási gépek mint rendszerek | 58 |
Hídszerkezet mint rendszer | 58 |
Igazságszolgáltatási rendszer, bírósági eljárás, büntető eljárás | 59 |
Iskoláztatási rendszer | 59 |
Játékrendszer (Stratégia, taktika) | 59 |
Jelölési rendszer | 60 |
Jövedelemelosztási, javadalmazási rendszer | 60 |
Keresési rendszer | 61 |
Kódolási rendszer | 61 |
A lakberendezési tárgyak mint rendszer | 62 |
A lakóház mint rendszer | 62 |
Mérőműszerek, mérlegek mint rendszer | 62 |
Minőségellenőrzési rendszer | 63 |
Modellezési rendszer | 63 |
Modellkipróbálási rendszer | 64 |
Oktatási rendszerek, didaktika | 64 |
Az óra mint időmérő fogaskerék-rendszer | 65 |
Osztályozási rendszerek | 65 |
Piackutató rendszer | 65 |
Premizálási rendszer | 66 |
A reaktor mint rendszer | 66 |
Reklám- és propagandarendszer | 66 |
Rendszerkiértékelő rendszer | 67 |
Riasztórendszerek | 67 |
Statisztikai mintavételi rendszer | 68 |
Számrendszerek | 68 |
Szeleprendszerek | 69 |
Szociológiai egység mint rendszer | 70 |
A tájékoztatás, a hírközlés és a posta mint rendszer | 70 |
Társadalombiztosítási rendszer | 70 |
Társadalmi rendszer | 71 |
Termelésirányítási rendszer | 72 |
Ügyviteli rendszer | 72 |
Választási rendszer | 73 |
Vállalatvezetési rendszer | 73 |
Változók rendszere | 73 |
Versenylebonyolítási rendszer | 74 |
A modellezés alapkérdései | |
Mi a modellezés? | 75 |
A modellezés célja | 76 |
A hasonlóság fogalmáról | 76 |
Rendszerjellemzők, tulajdonságok | 77 |
Vetületi rendszer | 78 |
A hasonlóság a gyakorlati esetekben | 78 |
Mi a modell? (Más megközelítés) | 79 |
Mi a modell? - Egy szimmetrikus modellértelmezés | 83 |
Mi a rendszer? | 83 |
Rendszermodellezés mutatók halmazával | 84 |
Rendszermodellezés kapcsolt relációkkal | 85 |
Rendszermodellezés szabványos relációképződményekkel | 86 |
Rendszermodellezés szabványos operátorképződményekkel | 86 |
Reláció- és operátorképzés általában | 89 |
Szabványos operátorrendszerek | 90 |
Szabványos képzési szabályok | 92 |
Szabványos ábrázolásmódok | 93 |
Az ábrák értelmezése | 93 |
Az előállíthatóság kérdése | 94 |
Modellpéldák | |
Hogyan tanulmányozzuk a példákat? | 95 |
Állapottér-modellek | 96 |
Automaták gráf-modelljei | 98 |
Automaták mátrix-modelljei | 100 |
A Fáry-féle modellezhetőségi tétel | 101 |
Fedési ábrák | 101 |
Frege modelljei | 102 |
Geometriai modellek | 103 |
Gráfok mátrixai és mátrixok gráfjai | 105 |
Gyártmánycsaládfa | 108 |
Hidraulikus modellek | 108 |
Kapcsolatábrák, kapcsolatmátrixok | 110 |
Kódfa | 110 |
Kritikus út és hasonló módszerek kapcsolatábrái | 110 |
Lehetőségsorozat | 113 |
Leképezések modellezése | 113 |
Mechanikai modellek | 115 |
Modellek koordináta-rendszerekben | 118 |
Pályamodellek | 119 |
Egy permutációmodell | 120 |
Relációgráfok | 120 |
Relációmátrix | 123 |
Ritkításos közelítésű modellek | 126 |
Sávos diagram | 127 |
Shenkey-diagram | 128 |
Staféta | 129 |
Egy "szakaszonként" lineáris közelítő modell | 130 |
Számolási folyamat kapcsolatábrája | 131 |
Számolóábrák, számolólécek, számolótárcsák | 132 |
Számológépek, mérőgépek | 133 |
Személyiségmodellek | 133 |
Tájékoztatási gráf | 134 |
Technológiai folyamatmodell | 135 |
Véletlen folyamatok | 136 |
Zárójel nélküli felírás | 138 |
Zsiliprendszer, folyórendszer | 138 |
Számítógépes rendszermodellek | |
A számítógépes rendszermodellek felhasználásához | 143 |
A gyakorló modellekről | 144 |
A gyakorlatok feldolgozásának célszerű módja | 145 |
Kompenzátorok | 145 |
Pótló kompenzátorok | 154 |
Kompenzátorrendszerek | 157 |
Igénykompenzátorok | 157 |
Pillanatnyi raktárszint | 158 |
Pillanatnyi készletérték | 162 |
Felejtő rendszerek | 168 |
Csillapító | 174 |
Öregedés, rugalmatlanodás, fáradás, kimerülés egy modellje | 174 |
Működési költségtípusok | 175 |
Kompenzáció elégtelenségének költsége | 176 |
Kompenzáció eredményessége | 178 |
Kompenzáció haszna | 178 |
Akció eredménye | 179 |
Piaci konjunkturamodell (Verseny, licit) | 181 |
Pillanatnyi igény | 182 |
Pillanatnyi igény, pillanatnyi telítettség | 184 |
A termelés minőségi megoszlása | 185 |
Kibocsátás | 185 |
Összefüggő gyártás | 187 |
A gazdaság pillanatnyi mérete (Gazdasági növekedés) | 187 |
A gazdaság pillanatnyi értéke, mérete | 188 |
Erőforrás-elosztás pillanatnyi haszna | 188 |
Elosztás hatása a pillanatnyi megtérülésre | 190 |
Adóztatási rendszer | 190 |
A vállalati nyereség felosztása | 191 |
Példák pozitív visszacsatolásra | 195 |
Példák negatív visszacsatolásra | 196 |
Gyakorló feladatok | |
A gyakorló feladatok célja és célszerű feldolgozása | 197 |
Beruházási politikák | 198 |
Bioszféramodell | 198 |
Egy döntéshozatali modell | 198 |
A feltételes reflex | 199 |
Figyelőrendszerek | 199 |
Gazdálkodási feladatok | 199 |
Gépesítettség | 20 |
Igénykielégítési modell | 200 |
Kihasználtsági korlátok megállapítása | 201 |
Kiképzési, megérési modellek | 201 |
Körfuvar | 201 |
Környezetszennyeződés | 202 |
Monte-Carlo módszerek | 202 |
Optimális hatáskörnagyság | 203 |
Optimális (közlekedési) eszközmennyiség | 203 |
Optimális létszám adott szervezethez | 204 |
Optimális munkahely, munkakörülmények | 204 |
Optimális selejtmennyiség | 205 |
Optimális sorozatnagyság | 206 |
Optimális szervezettségi szint kialakítása | 206 |
Optimális ügyintézési sebesség | 207 |
A pénzmennyiség szabályozása | 207 |
Raktárkészletérték-modellek | 207 |
Rejtett értékek | 207 |
Rejtett értékek, tartalékok optimális szintje | 208 |
Reklám- és propagandahatás | 208 |
A részletfizetés hatásai | 208 |
A spirális változás modelljei | 209 |
A szakosodás mértéke | 209 |
A szervezettség modellezése | 210 |
Szimbiózis | 211 |
Takarítás - köztisztaság | 212 |
Tartalékolás | 212 |
A "trösztellenes törvény" | 213 |
Túlterheltség | 213 |
Telítettségi modellek | 213 |
Takarékosség | 214 |
Társadalmi változási folyamatok | 214 |
A vezetők iránti bizalom | 214 |
Technikai és alkalmazási kérdések | |
A modellezés technikájáról | 217 |
Mi mitől függ? | 217 |
Mit hogyan mérjünk? | 218 |
Hatások, jellemzők mérése (Gyakorlati megoldás) | 219 |
Mik lesznek a modell jellemzői? | 220 |
A modellszerkesztés kezdő lépései | 221 |
Relációk megadása | 225 |
A modellvázlat összeállítása | 226 |
A felfogásmód megválasztása (Szemléletes munkamodell) | 227 |
A szemléletmód megválasztása (A dimenzió kérdése) | 227 |
A grafikai modell megválasztása | 228 |
Modellezési fokozatok | 230 |
A modell végső ellenőrzése | 230 |
Egyenletmodell és grafikus modell | 231 |
A pályamodellekről | 233 |
Az approximáció kérdésköréről | 234 |
Gyakorlati függvényapproximáció | 235 |
A görbeillesztés mint approximációs probléma | 240 |
A folytonos működés modellezése szakaszos működéssel | 242 |
Számítógépes működés modellezése (Példa) | 247 |
Egyszerűsítés, közvetlen programozás | 249 |
Modellmódosítás | 255 |
Hogyan modellezzünk? (Összefoglalás) | 255 |
Az alkalmazás problémaköréről | 256 |
Az egybevetés | 257 |
Modellek felhasználása | 257 |
Egyszerű rendszer, érthető rendszer | 258 |
Az egyváltozós, monoton és lineáris elemzés, szervezés és modellezés | 259 |
Relációmodellek, pályamodellek, staféta- és zsiliprendszer-modellek | 261 |
A rendszermodellezés jelentősége | 261 |
Rendszeridentifikáció és más rossz kifejezések | 262 |
Egy etikai kérdés | 264 |
Befejezés | 265 |
Útmutató néhány nehezebb gyakorlathoz | 267 |