Bevezetés a formális nyelvek elméletébe I. (töredék)

Előszó

BEVEZETÉS
A formális nyelvek elméletének kialakulása szorosan összefügg az elektronikus digitális számítógépek elterjedésével. Az elmélet gyökerei ugyanakkor - hasonlóan a modern matematika bármely más ágához - jóval régebbre nyúlnak vissza.
Az előzmények közé tartozik mindenekelőtt a matematikai formulák nyelvezetének kialakulása és főleg a matematikai logikának, illetve a matematikai bizonyításoknak a formalizálása. A matematikai elméletek formalizálásának a célja elsősorban az volt, hogy az adott elmélet keretein belül a bizonyítások teljesen formálisan, gépiesen legyenek végrehajthatók, azaz csupán magukkal a formulákkal végzett műveletek segítségével anélkül, hogy közben az egyes formulák értelmével, tartalmi összefüggéseivel törődnénk. Ily módon a matematikai bizonyítások egzaktabbá tehetők, vagyis remélhető, hogy a levezetésekben nem használunk ki semmilyen burkolt, intuitív tartalmat, ami az axiómákban nem volt megadva. A matematikai formulák ilyen gépies kezelésére, viszont éppen az elektronikus számítógépek a legalkalmasabbak, hiszen a számítógépek a tartalmi összefüggéseket aligha ismerik fel, és így nem is tudják azokat kihasználni.
A számítógépek azonban nemcsak lehetőséget adnak a matematikai formulák gépies feldolgozására, hanem hatékony alkalmazásukhoz ugyanakkor igénylik is az egyre bonyolultabb programnyelvek használatát (Algol, Fortran, Cobol stb.). A programnyelvek fejlődését az igényeknek és a lehetőségeknek ez a kölcsönhatása szabta meg, és a számítástechnika egészének rendkívül dinamikus fejlődésében a programnyelvek egyre fontosabb szerepet töltenek be. Nem véletlen, hogy az egységesítésre való törekvések ellenére a programnyelvek egyre nagyobb mérvű elburjánzásának lehetünk tanúi. Vissza