Bevezetés a formális logikába

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Georg Klaus: Bevezetés a formális logikába ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	374 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előzetes megjegyzés	5
Előszó	7
A formális logika tárgya és feladatai	11
A logika tárgya	11
A logika materialista felfogása	17
A logika jelentősége	20
A logika történetéhez	23
Az ítéletek és struktúrájuk	31
A fogalom és az ítélet	31
Az ítélet lényege	32
Az ítélet alkotórészei	38
Az általános és az egzisztenciális (létezést kifejező) tételek	41
A változók jelentősége a tudományokban	44
Az ítéletek közötti kapcsolatok	46
A szaktudományok és a logika konstansai (állandói) és változói	46
A logikai tagadás	49
A logikai konjunkció	50
Az ellentmondásmentesség törvényének filozófiai jelentősége	52
A logikai diszjunkció	59
A kizárt harmadik törvénye	64
A logikai implikáció	70
Megjegyzések az úgynevezett "szigorú implikáció"-ról	76
Az úgynevezett egységes alap törvénye	78
Az implikáció használata a logikai következtetésekben	80
A kijelentések ekvivalenciája (egyenértékűsége)	83
További kijelentéskapcsolatok	89
Ítéletkapcsolatok visszavezetése más ítéletkapcsolatokra	97
A kijelentéslogika és Kant ítélettáblázata	99
A kijelentéslogika fontosabb törvényei	104
Az eldöntésprobléma	106
A kijelentéslogika alkalmazása a logikai következtetésre és kapcsolata a hagyományos logika néhány kérdésével	114
Az ítéletek úgynevezett formális igazsága	122
A kijelentéslogika gyakorlati alkalmazásáról	127
A fogalmak	130
A fogalom és az ítélet viszonya a logikai következtetésben	130
A fogalom és a megismerés	132
A fogalmak terjedése és tartalma	140
A fogalmak tartalmának és terjedelmének úgynevezett reciprocitási törvénye	151
Második kitérés a dialektikus logikára	155
A meghatározás és a meghatározáshoz hasonló jellegű módszerek	163
A meghatározás fajtái	163
A reális meghatározás (tárgy-meghatározás)	164
A klasszikus fogalommeghatározás szabályai	168
A genetikus meghatározás	172
A meghatározás mint egy fogalom tartalmának feltárása	173
A meghatározás mint egy fogalom alkalmazásának megállapítása	176
A meghatározás mint egy újonnan bevezetendő terminus alkalmazásának, illetve annak a jelentésnek a megállapítása, amelyet ennek akarunk tulajdonítani	177
A hozzárendelő meghatározás	180
A rekurzív meghatározás	181
A fogalommeghatározáshoz hasonló eljárások	182
Az osztályozás	183
A fogalom felosztása	184
A logikai következtetések hagyományos elmélete és ennek továbbfejlesztése	186
A predikátumlogika klasszikus alapjai	186
A közvetlen következtetések	187
A szubalternáció (az alárendelés) következtetései	188
Az oppozíció (átalakítás) következtetései	188
A szillogisztika	190
A kijelentéslogika és az osztálkalkulus viszonyáról	193
Az osztálykalkulus mindig igaz kijelentéskapcsolatáról	196
Az osztálykalkulus alkalmazása a szillogizmusok elméletére	199
A Hauber-tétel	206
A kvantifikáció és a hagyományos következtetések	209
Megjegyzések az egyváltozós predikátumkalauz eldöntésproblémájához	224
Egyváltozós és többváltozós predikátumokról	228
A relációlogika jelentőségéről	234
A relációlogika alapfogalmai, törvényei és ezek alkalmazása	238
Sajátos tulajdonságokkal rendelkező relációk	247
Az absztrakció útján történő meghatározásról	250
A predikátumlogika továbbfejlődéséről	254
Az azonosság törvényének ábrázolása a bővített predikátumkalkulusban	263
A deduktív módszer	274
A logika módszeréről	274
A kijelentéslogika mint deduktív diszciplína	278
A logika más területeinek axiómarendszerei	289
Egy deduktív rendszer modellje	291
Az axiomatika alapfogalmai	301
Még egyszer a formális logika tárgyáról	308
A reduktív módszerek	312
A deduktív és reduktív módszer közötti különbség	312
A hipotézis formáiról	320
Az indukció	327
Teljes indukció	328
A nem teljes indukció	331
Az indukció Mill-féle módszerei	333
A megegyezés módszere	334
A különbözés módszere	334
A megegyezés és a különbözés egyesített módszere	335
A maradékok módszere	336
Az egymást párhuzamosan kísérő változások módszere	337
Az egyszerűség elve	341
Az analogikus következtetés	344
Rendszer és struktúra	352
Valószínűség és statisztika	355
Zárómegjegyzések	361
Utószó	367