A filozófia mibenléte | 3 |
A filozófiai tudományok | 3 |
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben | 3 |
A logika | 3 |
Az etika | 4 |
Az esztétika | 5 |
A metafizika | 5 |
Az ideológia | 7 |
A filozófiai tudományok | 8 |
A filozófia mibenléte | 8 |
A filozófia módszere | 9 |
A tudományok felosztása | 9 |
A matematika | 10 |
A valóságtudomány módszere: az indukció | 11 |
A matematika módszere: a dedukció | 12 |
A filozófia módszere nem az indukció | 13 |
A matematika módszere nem a dedukció | 14 |
A filozófia módszere: a redukció | 14 |
A filozófiai megismerés határa | 16 |
Filozófia és szaktudomány | 18 |
A filozófia története | 19 |
A filozófia története | 19 |
A filozófia fejlődése | 21 |
A filozófia történetének felosztása | 22 |
A logika problémái | 25 |
Tiszta logika | 25 |
A logika mibenléte | 25 |
Tiszta és alkalmazott logika | 25 |
A logikai alapelvek problémája | 26 |
Az eddig felvett logikai alapelvek | 27 |
Az azonosság elve | 27 |
Az összegfüggés elve | 28 |
Az osztályozás elve | 30 |
A korrelativitás elve | 31 |
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve | 32 |
A logikai alapelvek érvénye feltétlen | 33 |
A pszichologizmus | 33 |
A tudomány problemtikája | 35 |
A tiszta logika | 35 |
A tiszta logika problematikája | 36 |
A logizma mibenléte | 37 |
A logizmaviszonyok | 39 |
Pozitívum és negatívum | 40 |
A tétel mibenléte | 41 |
A tétel dualisztikus szerkezete | 41 |
A kopula | 42 |
A szillogizmus | 42 |
A hagyományos szilogisztika hiányai | 43 |
A szillogizmus teljességi foka | 44 |
A szillogizmus haszna | 45 |
Gondolkodástan | 45 |
Az alkalmazott logika problematikája | 45 |
Az ítélet mibenléte | 47 |
Analitikus, szintetikus és autotetikus ítélet | 47 |
A fogalom mibenléte | 49 |
A fogalomképzés | 51 |
A fogalom funkciója | 52 |
Egyes, többes és egyetemes fogalom | 52 |
A következtetés | 54 |
A logikai szabályok | 55 |
Módszertan | 56 |
A módszer | 56 |
A logikai rendszerezés funkcói | 56 |
A definíció | 57 |
A magyarázat | 58 |
A teória | 59 |
A magyarázat típusai | 59 |
Az osztályozás | 60 |
A tudomány fogalma | 60 |
Ismeretkritika | 61 |
Az ismeretkritika problémái | 61 |
A szenzualizmus | 61 |
Az empirizmus | 65 |
A kriticizmus | 67 |
A nem-empirikus ismeretek | 69 |
A szkepticizmus | 71 |
A szubjektivizmus | 72 |
Az objektivizmus | 73 |
Az érzéki megismerés lehetősége | 75 |
A bizonyosság | 76 |
Vallás és tudomány | 77 |
Történeti áttekintés | 78 |
A történeti áttekintés szempontjai | 78 |
A szofisták | 79 |
Sokrates | 80 |
Platon | 83 |
Aristoteles | 85 |
Szent Ágoston | 90 |
A középkor | 94 |
Descartes | 97 |
Locke | 99 |
Leibniz | 101 |
Kant | 103 |
A német idealizmus | 108 |
Bolzano | 111 |
Az etika problémái | 115 |
Az erkölcsi cselekvés | 115 |
A három alapkérédés | 115 |
A cselekvés mibenléte | 115 |
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben | 117 |
Az erkölcsi értékítélet | 118 |
Az eszmény | 119 |
Az erkölcsi értékelés | 120 |
A helyes értékítélet kritériuma | 120 |
A hedonizmus | 121 |
Az eudaimonizmus | 122 |
Az utilitarizmus | 123 |
Az igazságosság etikája | 124 |
A perfekcionizmus | 125 |
Az intellektualizmus | 126 |
A legértékesebb cselekvés | 127 |
Az erkölcsi eszmény és norma | 128 |
Az erkölcsi eszmény | 128 |
A normatív etika | 129 |
Eszmény és norma | 131 |
Az erkölcsi alapnormák | 132 |
A humanizmus | 132 |
A kultúra | 133 |
A becsület és a jog | 135 |
Az erkölcsiség mibenléte | 136 |
Az etika problematikája | 136 |
Történeti áttekintés | 137 |
Sokrates és Platon | 137 |
Aristotelés | 138 |
Szent Ágoston | 140 |
Újkori irányok | 141 |
Kant | 143 |
Az esztétika problémái | 150 |
Esztétikai határozmányok | 150 |
Az alapproblémák | 150 |
Az alkotás | 150 |
Az esztétikai határozmányok | 151 |
A szemléletiség | 152 |
Az egységesség | 153 |
A jellegzetesség | 154 |
Az objektivitás | 155 |
Az irrealitás | 156 |
Az esztétikai tárgy | 156 |
A művészet | 157 |
A művészet nem utánzás | 157 |
A művészet nem játék | 158 |
A művészet mibenléte | 159 |
A művészetek osztályozása | 160 |
A stílus | 161 |
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok | 162 |
Az esztétikai kategóriák | 162 |
Az esztétikai egységesítés típusai: a tragikum | 162 |
A komikum | 164 |
A humor | 165 |
Az esztétikai eszmény és norma | 165 |
Az esztétikai eszmény | 165 |
Az esztétikai norma | 166 |
A műkritika | 168 |
Az esztétika problematikája | 169 |
Történeti áttekintés | 169 |
Platon | 169 |
Aristoteles | 170 |
Plotinos | 172 |
Aquiói Szent Tamás | 174 |
Újkori irányok | 174 |
Kant | 175 |
Hegel | 177 |
A metafizika problémái | 178 |
A szubstancia | 178 |
A metafizikai tétel ténymegállapítás | 178 |
Valami létezik | 178 |
A valóság fogalma | 179 |
A változás | 179 |
Forma és matéria | 180 |
A szubstancia fogalma | 181 |
Attributum és kvalitás | 182 |
A szubstancia nem test | 182 |
A szubstancia mint psychomoroh lény; a conatus | 182 |
A princípium individui | 183 |
A kapacitás | 184 |
Test és lélek | 184 |
A szubstanciák összefüggése | 185 |
Az okság elve | 185 |
Monizmus és pluarizmus | 186 |
A szubstanciák egyetemes kölcsönhatásának elve | 187 |
A szubstanciák száma | 187 |
A világfolyamat | 188 |
Potencia és aktus | 189 |
A változás mibenléte | 189 |
Az ontológiai alapfunkciók | 190 |
A lelkiélet | 191 |
Keletkezés és elmúlás | 192 |
Fejlődés és visszafejlődés | 192 |
A fejlődés és visszafejlődés törvényei | 192 |
A fejlődés első törvénye | 192 |
A fejlődés második törvénye | 193 |
A fejlődés harmadik törvénye | 194 |
Az Absolutum | 195 |
Metafizika és vallás | 196 |
Alkalmazott metafizika | 197 |
A természetfilozófia problémái | 197 |
Az anyag | 197 |
A tér | 198 |
Az idő | 200 |
Az erő | 202 |
Az élet | 202 |
A lelkivilág | 203 |
A szellemfilozófia problémái | 204 |
A szociológia | 204 |
A történetfilozófia | 205 |
A metafizika problematikája | 206 |
Történeti áttekintés | 206 |
A görög metafizika kezdetei | 208 |
Platon | 208 |
Aristoteles | 208 |
Szent Ágoston | 213 |
Descartes | 214 |
Spinoza | 217 |
Leibniz | 219 |
Kant | 224 |
Fichte | 225 |
Schelling | 226 |
Hegel | 227 |
Herbart | 229 |
Schopenhauer | 231 |
Lotze | 234 |
Herbert Spencer | 237 |
Bergson | 238 |
Az ideológia problémái | 241 |
A fenomenológia | 241 |
A probléma | |
Az ideológia mibenléte | 241 |
Az ideológia felosztása | 241 |
A fenomenológia | 242 |
A fenomenológiai leírás | 242 |
A fenomenológia módszere | 243 |
Példa erre | 244 |
A hiparchológia | 244 |
A szubszisztencia fokozatai | 247 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 248 |
Az új platonikusok | 249 |
Scotus Eriugena | 250 |
Aquinói Szent Tamás | 251 |
Duns Scotus | 252 |
Hegel | 253 |
Bolzano | 254 |
E. Husserl | 255 |
Meinong | 258 |
Windelband és Rickert | 259 |
Rehmke | 260 |
Relációelmélet | 261 |
A reláció mibenléte | |
Alaptételek | 261 |
A relációk száma | 262 |
A relációk realitása | 263 |
A relációk felosztása | 263 |
Az ősrelációk | 265 |
Relációkalkulus | |
Ennek szükségessége | 266 |
A relációkalkulus menete | 267 |
A relációkalkulus logikai értéke | 268 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 269 |
Avicenna | 270 |
Aquinói Szent Tamás | 272 |
Locke | 274 |
Hume | 275 |
Leibniz | 276 |
Kant | 277 |
Modern irányzatok | 279 |
Kategóriaelmélet | 280 |
Az alapkérdések | |
A négy probléma | 280 |
A kategória mibenléte | 281 |
A kategóriák aprioritása | 282 |
Példa a kategórianyomozásra | 282 |
A kategóriák érvénye | 283 |
Pozitiv és filozófiai kategóriák | 284 |
Autonóm, heteronóm és őskategória | 284 |
A kategóriák ismeretelméleti felosztása | 285 |
A kategóriák között fennálló viszonyok | 286 |
A kategoriális abszolutum problémája | 287 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 288 |
Duns Scotus | 289 |
Kant | 290 |
Hegel | 292 |
Értékelmélet | 293 |
Az értékelmélet alaptanai | |
Az alapkérdések | 293 |
Érték és álérték | 294 |
Az értékítélet | 295 |
Lét és érték | 295 |
Az érték mibenléte | 296 |
Az önértékek rendszere | 297 |
Az önértékek megismerése | 298 |
Az értékek viszonya | 299 |
Az ősérték | 300 |
Érték és Absolutum | 301 |
Történeti áttekintés | |
Platon és Aristoteles | 302 |
Plotinos | 303 |
Aquinói Szent Tamás | 305 |
Kant | 305 |
Herbart, Lotze és Windelband | 306 |
Újabb irányok | 308 |
Böhm Károly | 309 |
Névmutató | 317 |